Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-31

126 31. országos ülés 1906 július 18-án szerdán. a közigazgatásnak, akkor az a rendezett tanácsú városoknak azon kategóriája, mely az Alföld nagy helyein, Makó, Szentes és hasonló helyeken található. És vájjon akkor, hogy ha a városi képviselőtestület elemeiben tényleg vannak olyanok, a kik előre haladni akarnak, mi következik ebből? A testület mindent elkövet, hogy minden haladást meggátoljon és azok a testületi tagok kisebbségben lévén, bár tényleg ők képezik az intelligensebb elemet, addig akasztják a dolgot, mig az ő akaratukat a nagy többségre rátukmálják, így aztán olyan állapotokat hoznak létre, a melyek lehet, hogy hasznosak, de elvetik az ellenszenvet, az ellentétek soha ki nem irtható konkolyát. Ezeket méltóztassék tehát figyelembe venni, hogy ezeken az állapotokon valahogyan segíthessünk. Legalább is a tanács hatáskörét kellene fejleszteni, de egyébként is rnegvitatandónak tartom, hogy a rendezett tanácsú városoknak fentartása kivánatos-e csakis azért, hogy legyenek községek, a melyek büszkén városoknak nevezhetik magukat, mikor egyszerű községek, a melyek csak községi nivón állanak, anyagi és szellemi tekintetben sokkal inkább prosperálnak a községi törvény egyöntetű és rendszeres vezetése alatt. T. képviselőház! Legyen szabad még a vármegyei kérdéshez is néhány szóval hozzászólnom. A t. előadó ur nagyon szépen, lelkes szavakkal emlékezett meg azon nagy érdemekről, a melyeket a vármegyék a nemzeti küzdelemben maguknak szereztek, midőn példát mutattak, hogy az alkotmány és törvénytisztelet mellett kitartva, a nemzet nagy kérdéseit hogyan kell megoldás felé vinni. Azonban szabadjon arra utalnom, hogy ezen kivételes helyzet, mert ezek abnormis viszonyok voltak, ne vezéreljen bennünket a közigazgatás kérdésének megoldásánál, és ne felejtsük el azt, hogy a vármegyék szerepe, hogy az alkotmány védbástyái legyenek, a jelenben csak akkor nyer igazi életet és tartalmat, ha ezen védbástyákban a fegyverek szünetelnek és helyette a mindenképen közérdek ű tevékenység foglal helyet. Legyenek a vármegyék a nemzeti életnek és az önkormányzat mnnkálkodásának biztos műhelyei, s akkor azt hiszem, hogy alkotmányunk lehetőleg biztositva lesz, mert a vármegyék keretében meg fog erősödni olyan társadalom, a mely a maga alkotmányos, jogos felfogásában önként fogja lehetetlenné tenni azt, hogy alkotmánytalan és törvénytelen eszmék szolgálatára használtassák fel. (Igaz! Ugy van!) S egyet akarok még megemliteni a tisztviselőkre vonatkozólag. Én is teljes megnyugvással fogadtam a kormány progranmijában azon kijelentéseket, hogy a fegyelmi pragmatika megalkotásával és átalakításával általában biztosíttassák a tisztviselők függetlenítése. Itt hangsúlyozni kívánom, hogy ez a függetlenítés azután teljes legyen minden irányban. (Élénk helyeslés.) Legyen független a tisztviselő azon helyi nagyságokkal és potentátokkal szemben is, a kik sokszor arra használják ki az autonóm választás jogát, hogy a tisztviselővel azután olyan hangon beszélnek, a mely hang sehogy sem egyeztethető össze a magyar tisztviselői kar méltóságával és hivatásával. (Elénk helyeslés.) Legyünk őszinték, t. képviselőház. Ha a múltban voltak nehézségeink, ha nem tudtuk megtalálni a kapcsolatot a megye társadalmának egyes köreivel, akkor ennek nemcsak a törvénytelen, nemcsak az alkotmánytalan kormányvolt az oka, hanem ez sokszor a mi hibáinknak, a mi gyengességeinknek volt a gyümölcse, annak a következménye, hogy nem foglalkoztunk eléggé az önkormányzat fejlesztésével, és nem számoltunk eléggé azzal, hogy az önkormányzati életnek nem lehetnek csak vasárnapijai, (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés.) hanem igenis vannak hétköznapjai, vannak hétköznapi munkái, a melyek nem járnak ünnepeltetéssel, a melyekért még az újságban sem írják ki az embert, a mely munkát azonban teljesíteni kell azzal a tudattal, hogy a jövő nemzedékek fogják annak gyümölcseit élvezhetni. (Elénk helyeslés és éljenzés.) A mi az erre vonatkozó tételes rendelkezéseket illeti, az ütközőpont az 1886: XXI. t.-cz.nek 19, szakasza, a mely körülírja azt, hogy a vármegyének a kormány esetleges törvénybe ütköző rendeleteivel szemben felirati joga van, joga van a rendelet végrehajtása előtt az ellen remonstrálni. Körülirja ez a szakasz azt is, hogy a mennyiben a második remonstráczió után a kormány továbbra követelné a rendelet végrehajtását, a rendelet azonnal és feltétlenül végrehajtandó, valamint végrehajtandó akkor is mindenkor, ha az állam halaszthatatlan érdekeire való tekintettel követeltetik a rendelet végrehajtása. Ez a paragrafus, a hogy konstruálva van, természetesen a felelős parlamentáris kormány eszméje alatt született meg és annak az eszmének az uralma alatt állott. Természetesen az a hit volt elterjedve, hogy a vármegye mindenkor ide fordulhat, a legfőbb alkotmányos biróhoz, a melynek módja lesz kritika tárgyává tenni az illető rendeleteket ugy a törvényesség, mint a czélszerűség szempontjából és joga lesz ítéletet mondani a felett, a ki ezen alapelvek ellen esetleg vétett. Fájdalom, t. h mult év, ha egyebet nem, de azt eredményezte, hogy meggyőződtünk arról, hogy ez a pont továbbra nem nyugtathat meg bennünket, mert bizony láttuk, hogy a parlament állandó elnapoltatása talán épen azért történt, hogy ne legyen fórum, a hová a nemzet a maga sérelmeit elvihesse, ne legyen fórum, a mely ítéletet mondhasson a törvénytelen rendeletek végrehajtása tekintetében. Keresnünk kell tehát t. ház olyan biztosítékot, a mely