Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-6

6'. országos ülés 1906 május 29-én, kedden. 37 állítani a nemzeti képviselet és az uralkodó jogai között. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) T. képviselőház ! Elég biztosíték van a magyar alkotmányban arra, hogy ezt az "egyensúlyt helyre­állítsuk, (ügy van!) Csak élni kell vele. Nem a magyar alkotmány fogyatékosságában van a hiba, hanem magunkra vessünk. (Igaz! Ugy van I) Ugron Gábor; A harczosok védik meg a várat, nem az alap ! Rakovszky István : Akkor, mikor elszántan élünk jogunkkal ; akkor, midőn a törvényszegők­kel szemben könyörtelenül alkalmazzuk a tör­vényt, üdvösebb, hasznosabb, jobb cselekedetet végezünk, mint hogy ha száz és száz uj paragrafust halmozunk össze, a melyeknek végrehajtásával senkisem törődik. (Élénk helyeslés.) Ezt kívántam ezen ünnepélyes pillanatban kifejteni. Kijelentem különben, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetem és hogy addig, a míg ezen programm alapján áll, elvbarátaim és cse­kélységem is a leghathatósabban és teljes loja­litással támogatni fogjuk. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon és jobbfelől.) Egry Béla jegyző : Maniu Gyula ! Maniu Gyula : T. képviselőház ! (Élénk fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Jöjjön előbbre ! Nem halljuk !) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Mél­tóztassanak helyüket elfoglal ni. Maniu Gyula : T. ház ! Parlamenti szokás lévén, hogy a kormány programmjával szemben az egyes pártok álláspontjukat szónokaik utján kifejtsék, bátorkodom én is az országgyűlési nem­zetiségi párt nevében, a melynek szerény tagja vagyok, felszólalni. (Hosszantartó nagy zaj. Élénk felkiáltások a baloldalon és középen : Nincs nemzetiségi párt! Hazaáruló, a ki ilyent mond I) Pártállásunkat önök tagadják, daczára annak, hogy megvan jjrogrammunk; daczára annak, hogy megvagyunk mi, a kik ezen jwtnak tagjai vagyunk ; daczára annak, hogy megvan pártszer­vezetünk és így minden gondolkozó ember előtt mint szervezett párt jelenünk meg. (Élénk mozgás és ellenmondások a baloldalon.) Azonban daczára annak, hogy önök pártállásunkat tagadják . . . (Zaj.) Egy hang (a középen) : Akkor mi is tagadjuk az önökét! (Általános mozgás. Felkiáltások a bal­oldalon : Csibészek ! Hazaáridók !) Maniu Gyula : .... mi azt tartjuk, hogy a pártok létezése el nem vitatható és nem vitatható el azoknak érvényesülési joga sem, mi be fogjuk itt önöknek ténykedéseinkkel bizonyítani, hogy mi mint párt létezünk és mint ilyen nemzeteink és hazánk javát előmozdítani meg nem szűnünk. (Hosszantartó nagy zaj. Felkiáltások : Csak egy nemzet létezik e hazában I Hazaárulók !) Elnök : Kér-em, méltóztassanak csendben lenni! En eddig a szónok urnak egyetlenegy mondatát nem hallottam. Olyan zajt csinálnak a képviselő urak, hogy az elnök nem kisérheti kötelességszerűen figyelemmel a szónokok előadását. ( ügy van I) Első kötelességünk tehát, hogy csendben hallgassuk meg a szónokokat. (Halljuk! Halljuk! Tessék előbbre jönni !) Maniu Gyula : Nagyon szeretném, ha olyan helyről beszélhetnék . . . (Nagy zaj és felkiáltások : Tessék előbbre jönni!) Elnök: T. képviselőház! Nagyon kérem, méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot. (Zaj.) Ebben a házban mindenkinek joga van a maga véleményét elmondani és minden pártnak és minden képviselőnek meg kell hallgatni a szónokokat. (Zaj.) Hentaller Lajos: A nemzet ellen nincsen joga beszélni. (Zaj.) Elnök: Hentaller képviselő urat rendreuta­sítom, ne tessék vitatkozni az elnökkel. (Nagy zaj.) Minden pártnak és minden egyes képviselőnek kötelessége minden képviselőtársát meghallgatni. (Nagy zaj.) Olyan nagy a zaj a házban, hogy kény­telen leszek felfüggeszteni az ülést, mert nem va­gyok képes hallani a szónokot. Maniu Gyula : .... a mely kellemesebb volna önöknek, de, t. ház, azt hiszem, nem az a fontos, hogy honnan beszélek, hanem az, hogy mit mon­dok, (ügy van !) A mit pedig mondok, azt őszin­tén, szívből mondom. Megvallom, nagy várako­zással néztünk azon programmbeszéd elé, a melyet a melyen tisztelt miniszterelnök ur szives volt elő­terjeszteni. Azonban bizonyos csalatkozással hal­lottuk az elmondottakat, csalatkozással hallottuk azért, mert ismerve ennek a kormánynak átmeneti jellegét és ismerve azon kötött feladatokat, a melyeknek teljesítésére vállalkozott, joggal elvár­hattuk volna azt, hogy ezen feladatok miként való megoldása tekintetében többet mondjon. (Fel­kiáltások a középen : Nekünk elég volt !) Nekünk és az országnak azonban nem elég. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Ezen kormány az állami szükségletek fedezésén kivül feladatul átvette és kapta az álta­lános választói jog megoldásának kérdését, sőt feladatul tűzte ki magának a nép széles rétegei­nek az alkotmány sánczaiba való bevitelét, de a mélyen tisztelt kormáiryelnök ur épen ezen kérdé­seket hagyta a legnagyobb homályban. (Felkiáltá­sok : Nem igaz ! Halljuk ! Halljuk I) Körülbelül egy éve annak, hogy megindult azon küzdelem, melynek egyedüli látható ered­ménye az általános választói jog kérdésének fel­színre jutása volt. Az általános választói jog szó­lama alatt azonban különféle dolgokat értenek és különféle megoldási módozatokat ajánlanak. Ilyen körülmények között helyénvaló és ugy gondolom, a t. miniszterelnök urnak feladata lett volna ki­fejteni előttünk azt, hogy az általános választói jog fogalma alatt értett különféle elvek közül me­lyiket vallja magáénak és melyiket kívánja tényleg érvényre juttatni ? (Zaj. Elnök csenget.) Akkor, a mikor a mélyen t. miniszterelnök ur kijelentette, hogy a demokrata elvek érvényre juttatásával

Next

/
Thumbnails
Contents