Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

382 25. országos ülés 1906 Julius 11-én, szerdán. hogy az előző kormány által kibocsátott rende­let ellenkezik-e a törvénynyel, vagy sem. Enge­delmet kérek, egyedül a bíróságoknak áll jogá­ban annak megítélése, hogy melyik rendelet törvényes, hogy melyiknek engedelmeskednek, melyiknek nem. A közigazgatási hatóságoknak nincs meg ez a joguk. Ha tehát van egy minisz­teri rendelet, a mely nincsen hatályon kivül helyezve, akkor az illető közegek esetleg köte­leseknek fogják magukat érezni azt végrehaj­tani és nem fogják vizsgáim azt, hogy azon rendeletnek belső tartalma nem ütközik-e a törvénybe. Ismétlem, azt kérdeztem, hogy tör­vényesnek ismeri-e el ez a kormány az előző kor­mánynak rendeleteit. (Fölkiáltások: Melyiket?) Kérdem továbbá, bogy a mennyiben a 72.000. és 72.001. számú miniszteri rendelet a törvény­nyel határozottan ellenkezik, kívánja- e annak a végrehajtását igen, vagy nem? Ezt azért kér­dezem, mert egy tanfelügyelő köriratában hiva­talos adat fekszik előttem arra nézve, hogy az emiitett törvénytelen rendelet értelmében az iskoláktól bizonyos dolgokat követelnek. Egy hang {balfelöl): Mikor kelt az a kör­irat? Maniu Gyula: Ez a rendelet 1906 június 2-ikán kelt. (Halljuk! Halljuk!) Akkor tehát, t. ház, a midőn kérdésemre ilyen általánosság­ban adatik meg a válasz, hogy t. i. azon ren­deletek, a melyek a törvénynyel nem ellentéte­sek, végre fognak hajtatni, azok pedig, a melyek ellentétesek, nem bajtatnak végre és hogy ezen a törvénynyel ellentétes része a rendeleteknek a végrehajtó közegek belátására bizatik: ebben a válaszban meg nem nyugodhatom. (Helyeslés a nemzetiségi képviselők padjain. Mozgás és ellen­mondások; a baloldalon.) Egy hang (balfelöl): Azt nem mondta! Maniu Gyula: Hogyan áll a dolog, t. ház? Hiszen én sem követelhetem a t. kormánytól azt, (Mozgás a baloldalon.) hogy minden egyes rendeletre nézve mondja ki, hogy az nem érvé­nyes, hogy minden egyes rendeletre nézve mondja ki, hogy törvénytelen, vagv hogy végrehajtani nem kell. Nekem teljesen elegendő egy általá­nos jellegű kijelentés, különösen akkor, a midőn a közoktatásügy terén ez a minisztérium már bocsátott ki egy rendeletet, a mely épen a népoktatásra vonatkozik, tehát ha nem volt szándókában ezen kormánynak azon rendelete­ket végrehajtani, akkor nem lett volna felesle­ges ugyanazon rendeletben megemlíteni, hogy ez a 72.000. számú miniszteri rendelet nem lesz végrehajtható. Ugyanis kibocsáttatott a jelenlegi kormány részéről egy 40.904. számú rendelet, a melylyel egy 2.202. számú tavalyi miniszteri rendelet végrehajtását sürgette. Ha tehát a t, miniszter ur szükségesnek látta azt, hogy ezen miniszteri rendelet tekin­tetében nyilatkozzék, akkor népoktatási kérdés­ről lévén szó, azon rendeletek ügyében is szük­séges lett volna nyilatkoznia, annyival is inkább, mert a végrehajtó közegek nem veszik figyelembe, hogy ellentétes-e a rendelet a törvénynyel vagy nem, hanem ott, a hol zaklatni akarják a közön­séget, s a hol kellemetlenkedni akarnak, végre­hajtják a rendeletet a nélkül, hogy megvizsgál­nák, mi a tartalma, (ügy van! a nemzetiségi képviselők padjain.) Épen azért tisztelettel ké­rem a t. miniszter urat, szíveskedjék ezen kér­désre határozottan válaszolni. Amennyiben most nem válaszolhatna, ezt nem is kívánom; hiszen joga van harmincz napon belül válaszolni az interpelláczióra. Tiszteletteljes kérésem az, hogy méltóztassék ezen ügyet a rendelkezésére álló idő alatt megvizsgálni, áttanulmányozni és azután megadni a választ, hogy az mindnyájunkra nézve megnyugtató lehessen. (Helyeslés a nemzetiségi képviselők padjain.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem : elfogadja-e a ház a t. vallás- és közokta­tásügyi miniszter ur által Maniu Gyula kép­viselő ur interpellácziójára adott választ, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azt hiszem, kimond­hatom, hogy a ház a miniszter ur válaszát tudo­másul vette. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Következik Buday Barna képviselő ur interpellácziója. Buday Barna: T. képviselőház! (Halljuk!) Szívesen elhalasztanám interpelláczióm megtéte­lét, azonban a tárgy természete annyira időhöz van kötve, hogy szives engedelmükkel talán most venném néhány perezre igénybe szives türelmü­ket. (Halljuk!) A Magyar Jelzáloghitelbank legújabb emisszió­jának kérdését kívánnám a pénzügyminiszter úrhoz intézendő interpelláczió formájában szővá­tenni. Nem azért, mint hogyha ennek a szo­morú sikerű emissziónak balkövetkezményeiért én a felelősséget bármiképen is a pénzügyminiszter úrra kívánnám hárítani, mert hiszen nagyon jól tudom és tudjuk mindnyájan, hogy e tekintet­ben a pénzügyminiszter ur is befejezett ténynyel találkozott. Azt sem várom felszólalásom ered­mónyeképen, hogy a helyzet javulni fog és a közönség szenvedett anyagi sérelme orvosolható lesz. Mindazonáltal azt hiszem, fel kell szólal­nom, mert a magyar országgyűlés és Magyar­ország pénzügyminisztere nem maradhat közöm­bös olyan esemény iránt, a melynek eredménye­kónt rövid néhány nap alatt a hiszékeny magyar közönség zsebéből több mint tiz millió koronát ragadott ki a spekuláczió. A mint méltóztatik tudni, a Magyar Jel­záloghitelbank a pénzügyi kormánytól engedélyt kapott 3°/o-os nyereménykötvényeinek nem kama­tozó papirosokkal való kicserélésére. Megkapta ezt az engedélyt a Magyar Al­talános Hitelbank, megkapta az engedélyt arra, hogy egy szolid, mert kamatozó papirost, átvál­toztasson olyan sorsjegygyé, melynek forgalmát és kelendőségét nem a publikumnak tökegyüjtő

Next

/
Thumbnails
Contents