Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

362 25. országos ülés 190ö Julius lí-én, szerdán. Ballagi Aladár előadó : A szocziáldemokráczia megint más. Használják a szavakat a nélkül, hogy látnák mi van mögöttük. Szocziálizmus és szocziáldemokráczia lényegesen különböznek egymástól, mert a szocziálizmus, ha az elvek tisztaságában nézzük, kizárja az uralmat, az az uralomnélküliség állapota; a szoeziáldemokrácziában pedig benne van a kratein, az uralom, az uralkodás jelszava és kívánalma. Ne zavarják össze a fogalmakat. Önök hivatkoztak arra, hogy a szocziálisták az önök pártján vannak és önökkel rokonszenveznek. Ez volt a tételük. Hodzsa Milán : Persze, hogy rokonszenveznek. Ballagi Aladár előadó : Akkor azok nem szocziálisták ; valamint önök is akkor sem szocziálisták ha rokonszenveznek velük, önök csak nemzetiségiek akkor is. (Igaz ! Ugy van !) Ezt tessék megczáfolni, ezek megczáfolhatatlan tények az eszmék világában. Egy hang (a középen) : Professzor ! Ballagi Aladár előadó : Professzor ? Hiába beszélnek ! Ki hirdesse az elméletileg megdönthetetlen igazságokat, ha az nem, a ki professzor ? (Igaz ! Ugy van ! Taps.) önök különbséget akarnak tenni nemzeti állam és jogállam között. Már a miniszterelnök ur igen szépen megczáfolta ezt a tarthatatlan álláspontot. Én csak arra akarok reflektálni, hogy már első szónokuk kijelentette, hogy az a kérdés, jogot akarunk-e érvényesiteni, vagy hatalmat, jogi kérdés-e a nemzetiségi kérdés, vagy hatalmi kérdés ? Hiszen önök már megfeleltek arra, hogy minek minősitik. Megfeleltek, a mikor Brediceanu Koriolán t. képviselőtársam kiveti a mellét és azt mondja : mi románok, urak akarunk itt lenni, főispánok ; miért ne lehetnénk főispánok ? (Mozgás és derültség.) Szórói-szóra igy mondta ezt. (Ellenmondás a középen.) Itt a napló, tessék megnézni, czitálni tudok régibb dolgot is, nemcsak olyant, a mit tegnap mondtak. (Zaj.) így állítják fel tehát a kérdést ; önmaguk hatalmi kérdésnek minősitik. (Zaj a középen. Elnök csenget.) Ennélfogva, midőn minket e részben hatalmi törekvésekkel vádolnak, akkor — megszólal bennem ismét a professzor, — tetszik tudni, mit csinálnak ? Ezt etikai circulus vitiosusnak hivjuk, a mikor azzal vádolunk mást, a mire magunk törekedünk. ' Uray Imre: Urak lesznek, sarkantyús bocskorban ! : Ballagi Aladár előadó: Pártjuk egyik tagja, Jehlicska t. képviselő ur pl. mit mondott ? Most jönnek az analógiák, a hivatkozások külföldi államokra.. Előrebocsátom, hogy nem szeretem az ilyen hivatkozást. Én sohasem hivatkozom, a mikor magyar ügyeket kell megitélni, külföldi állapotokra. Nem vagyok anglomanikus, mert hiszen Anglia izolált állapotban, más helyzetben van, mliit mi, nem hivatkozom franczia és egyéb példákra. Az európai emberiség iskolájában járunk valamennyien, annyi önállóság tehát lehet bennünk, hogy a magunk fejével gondolkozzunk. De önök jónak látták Amerikára hivatkozni. Amerikára mutatott Jehlicska képviselő ur, még pedig a közoktatás kérdésében. Ez igazán malőr, épen Amerikára hivatkozni! Méltóztatik-e tudni, hogy miképen van a közoktatás ügye, a public schoolrendszer berendezve Amerikában ? Tetszik tudni, hagy a teacher nem kap addig engedélyt, illetőleg a polgármester nem veszi tudomásul még egy kis iskolának sem a megnyitását, a hol esetleg 10 gyermek tanitásáról van szó, mig ki nincs mutatva, hogy ott alkalmazva van egy teacher, a ki amerikai benszülött és perfekt angol és ott minden gyermek kivétel nélkül angolul tanul. Ha Amerikára hivatkoznak, mint a szabadság honára velünk szemben, akkor hova lesznek az önök szerb, román és tót gimnáziumaik, népiskoláik meg egyéb eféle intézeteik ? (Helyeslés balfdől.) Az Amerikára való hivatkozás nem sült el azért, mert csak nagyjában tudja igen t. Jehlicska ur, hogy Amerika a szabadság hona, a hol mindenki tehet, a mit akar, holott ép az államnyelv alkalmazásában ugy meg van kötve az iskola, mint sehol a kontinensen. A másik hivatkozás Svájczra történt. Erre többen hivatkoztak, pedig ez a hivatkozás abszurd. Egy monarchikus államban, történelmi jog alapján fennálló ezeréves államban, hivatkoznak egy neutralizált területre, a mely köztársasági kormányformával áll fenn, a hol ezeknek megfelelőleg három békés náczió él és intézi a közdolgokat, a melyek ott egészen más természetűik, mint egy nagyhatalmi keretbe tartozó ilyen magyar államban. Egyről azonban el méltóztattak feledkezni. Svájczban is vannak úgynevezett rhetorománok, külön nyelvvel, irodalommal, a kiknek azonban sem a Bundesrath-ban, sem a Bundesverfassung-ban semmi helyük nincs. E szerint még Svájcz sem sült el. (Igaz! Ugy van'! balfelől. Ellenmondások a középen.) Hogyan, hát a rhetorománoknak' talán van valami beleszólásuk az államügyekbe ? (Zaj.) Ellenmondani könnyű. (Zaj.) önök szóba hozták Belgium példáját. Megint pompás példa ! Neutralizált terület, a melyen mindössze két nemzet van, az egyik a régi történeti jogon fennálló kisebb nemzet, a vallon-franczia és a másik a flenii, a mely kétharmadrésze a lakosságnak vagy valamivel több, a melyek ott egymással békén megférnek ugyan, de tessék csak elővenni azt a belgiumi alkotmányt, tessék abba belenézni és ne csak a kalendáriumba (Derültség és taps a baloldalon.) és méltóztatik látni, hogy biztositva van a vallon nyelvnek elsőbbsége, mert a törvényhozás authentikus nyelve, másodszor különböző paragrafusokban biztositva van az előjoga az igazságszolgáltatás, közoktatás és közigazgatás terén. Ezeket tessék megnézni és akkor tessék majd Belgiumra hivatkozni. (Helyeslés a baloldalon.) Maniu Gyula : De a Kúrián két felírás van ! (Zaj.) Ballagi Aladár előadó: Önök azonban doktriner politikusok, a kik szerelmesek elveikbe, a