Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-23

314 23. országos ülés 1906 Julius 9-én, hétfőn. az egész politikai iránynak, a melyet abban az átkozott rendszerben meghonosítottak, a mely rendszer a tanárokból, tanítókból és papokból csak politikai ágenseket akart teremteni, (Ugy van ! a nemzetiségiek padjain.) és ezen papokat és tanítókat ép ugy, mint a hivatalnokokat niegsenimisitette, mint polgárokat és embereket. Hát meddig fog még tartani az a rendszer, hogy olyan egyénekkel akarnak kormányozni, a kik mindig rendelkezésére állnak az állami hatalomnak ? Ezért léteznek olyan állapotok, a melyeknek láttára megborzad minden hazafias és az alkotmányosságért lelkesedő ember. Mindig azt mondották nekünk, hogy buktattátok volna meg azt a kormányt. Mi ? A kiket egyszerűen kirekesztettek a házból. Tisza Kálmán dicsekedett is vele, mikor Bécsnek valami szolgálatot tett, hogy neki sikerült a nemzetiségeket kiirtani és ezzel ámította a magyarokat. Hogyan tehet ilyen nyilatkozatot egy miniszterelnök V Giesswein képviselő ur Belgiumból hozott hasonlító példát és kiemelvén, hogy Belgiumban is különnyelvű, franczia és flamand nép van, a végén azt kiáltotta : franczia és flamand különnyelvű, de egyaránt belgiumi honpolgárnak ismeri el magát. Mi is azok vagyunk, mert a románok is, a tótok is, szerbek is Magyarország honpolgárai. Giesswein Sándor : Ök azonban nem csinálnak külön pártot, mint önök! Brediceanu Koriolán : Mert nincs rá okuk, mi azonban ezt megtehetjük, mert a pártalakulásnak alapját a gondolat szabad nyilvánítása képezi, a mely törvénybe is van iktatva. Azonban nálunk csak gondolatszabadság és nem véleményszabadság van, mint más országokban, mert mihelyest az a gondolat napvilágra jut, az azonnal az ügyész kezébe kerül. Hogy ha elismerjük azt, a mit Kossuth Ferencz jelentett ki, hogy minden jsolgárnak joga van politikai nézetét magának szabadon megalkotni, ha ez alapgondolatot képez, akkor, ha többen vannak egy és ugyanazon véleményben, azoknak joguk is van pártot alakítani. Hiszen b. Bánffy Dezsőnek is joga van pártot alkotni és mégis csak egyedül van ! (Derültség.) Csak nekünk, a nemzetiségi képviselőknek, nem szabad ezt tennünk, bár annyi millió embert képviselünk, sőt ha felszínre hozzuk ezt és itt következtetéseket vonunk ebből, persze nagyon könnyű önöknek felülmaradni, mikor 431 képviselő van ellenünk. Tessék azokat a viszonyokat, a melyek Belgiumban vannak, ezekkel összehasonlítani. Belgiumban a két nép nyelve a közéletben, az iskolában, a juszticziában, a közigazgatásban egyaránt érvényesül és Bánffy Dezső mégsem restelte állítani, hogy a nyelvkérdés örökös súrlódásoknak oka Belgiumban. Ez egyszerűen nem igaz, mert Maion miniszter alatt az utolsó alapköve tétetett le azoknak a nyelvintézkedéseknek, a melyeket azóta senki meg nem bolygatott, a melyek közmegelégedést idéztek elő és a melyek azon alapgondolatból indulnak ki, hogy a nyelv használata a közéletben és a közhatóságoknál teljesen szabad. Az összes polgárok jogegyenlősége, egyesületi és gyülekezeti joga, a vélemény nyilvánítása és a tanszabadság teljesen biztosítva van. Hiszen ha nekünk olyan jogaink volnának, mint ott vannak, akkor ott ülnénk az önök pártján ! Minden egyház szabad, az államnak nincs beavatkozási joga az egyházi állások betöltésébe. Ez is igen fontos, mert a múltból azt a tanulságot merítettük, hogy a kinevezési jogot gyakran használták fel kortesczélokra. Elnök: Méltóztassék folytatni. Ilyen hosszú szüneteket talán mégsem szabad tartam ! Brediceanu Koriolán : Giesswein Sándor és Barta Ödön képviselő urak azt álütották rólunk, hogy mi szeparatisztikus tendencziákat folytatnánk, hogy mi külön jogokat kívánnánk. Mi a teljes jogegyenlőség alapján állunk, tessék azt nekünk megadni és az élet praxisában is keresztülvinni és nekünk azontúl semmi más igényünk nem lesz. Azt hangoztatják, hogy megvan. (Felkiáltások : Persze!) Hát az életben nincsen meg, nemcsak, hanem az az átkozott korszak még olyan törvényeket is léptetett életbe, a melyek addigi jogainkat is korlátozták, a bírósági ügyvitelnél, telekkönyvi ügyekben, a telekkönyvi betétek szerkesztésénél, a papi illetékek kiegészítése, az egyesületi jog, a gyülekezési jog stb. tekintetében. Korlátozták jogainkat az egyház tekintetében, már pedig ha az egyházak szabadsága biztosítva van, mért J ell akkor a papokat és a tanítókat a szolgabirák rendőri hatósága alá helyezni 1 A ki ugy van alkotva természeténél fogva, hogy erkölcsében és jellemében erős, az minden tekintetben ilyen és egy román pap vagy tanítótól azt várni, hogy otthon, családjában erkölcsös és jellemes legyen és a mikor a tágabb családra kerül a sor, nemzetiségére renegáttá váljék, nem lehet, ez jellemtelenség volna. A szolgabíró azután azért van, hogy az ilyen emberről a belügyminiszternél, a közigazgatási bizottságban jelentést tegyen, hogy nem megbízható, mert a múlt választásnál nem állt sorompóba azok ellen, a kiket ő dirigált. Hát mi megsemmisítsük a polgári erényeket, a melyek nélkül a haza javára működni, a haza oszlopait teremteni nem lehet ? Az egyik képviselő ur, mikor arról volt szó, hogy mindenkinek magyarnak kell lennie Magyarországon, Ugron Gábor képviselő ur azt kiáltotta felénk, hogy a magyarosítást ugy kell értelmezni, hogy a nem magyarajku, tehát a nemzetiségi is magyarrá legyen. Nem elégszenek meg tehát azzal, hogy mindez a kísérlet már meghiúsult, eredmény nyel sohasem járt. (Zaj a baloldalon.) Elnök; Csendet kérek.! Brediceanu Koriolán ; Tessék türelemmel lenni! Mi már ezer éve türelmesek vagyunk. Nézzük meg tehát azt a magyarosítást, amit Ugron képviselő ur mond. Ugy látszik, t. ház, hogy Ugron Gábor képviselő ur egy nagy operatornak a szerepét akarta elvállalni, mert jól tudja,