Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-22
292 22. országos ülés 1906 Julius 7-én, szombaton. és képzelem a helyzetet, hogy mi is rajta vagyunk a százhárom, vagy ha ugy tetszik, kétszázhárom méteres dombján a küzdelemnek, a honnan többé bennünket letaszítani nem lehet, de a dombról fogunk haladni lépésről-lépésre hazánk önállósága, szabadsága íelé. Elfogadom a felirati javaslatot, (Éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A megállapított napirend szerint, tekintve az idő előrehaladott voltát, a vitát most megszakítjuk. A szünet után a kérvények első sorjegyzékére térünk át. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Justh Gyula foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a napirend szerint a kérvények első sor jegyzéke, (írom. 104) Javaslom, hogy az a -14 kérvény, a mely az első sor jegyzékben fel van sorolva, mint rokontermészetű, együttesen tárgyaltassék. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozatképen kimondom. Mielőtt az előadó ur szólana, kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a kérvényezők neveit és a kérvények tartalmát felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a kérvények első sorjegyzékét) : 1—12. Heves vármegye, Hont vármegye, Kolozs vármegye, Sopron vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Trencsén vármegye, Ung vármegye, Vas vármegye, Győr sz. kir. város, Zombor sz. kir. város, Zala vármegye, tiltakoznak a kormány azon törvénytelen ténye ellen, hogy kormánybiztost nevezett ki, és kérik a képviselőházat, hogy az alkotmányellenes kormányt e ténye miatt is helyezze vád alá és az alkotmányon ejtett sebeket a késő századok elrémítő példájául sújtó hatalmával torolja meg. 13. Borsod vármegye Kristóffy József belügyminiszter törvénytelen rendeletének az 1886. évi XXII. t.-cz. 19. §-a értelmében való hatályon kívül helyezését és a belügyminiszter vád alá helyezését kéri. 14. Maros-Torda vármegye Bihar Ferencz honvédelmi miniszter és Kristóffy József belügyminiszter törvénytelen rendeleteinek hatályon kívül helyezését és e miniszterek vád alá helyezését kéri. 15—28. Hont vármegye, Zala vármegye, Borsod vármegye, Sopron vármegye, Győr vármegye, Nógrád vármegye, Fejér vármegye, Mosón vármegye, Háromszék vármegye, Pécs sz. kir. város törvényhatósága, Győr sz. kir. város, Baja thj. város tiltakoznak a kormány törvény- és alkotmányellenes ténykedése ellen, kérik a törvénytelen intézkedéseknek hatályon kívül helyezését és a kormány vád alá helyezését. 29—36. Szilágy vármegye, Pest-Pilis-SoltKiskt n vármegye, Kolozs vármegye, Szabolcs vármegye, Torda-Aranyos vármegye, Szilágy vármegye Kristóffy Józseffel szemben a törvényes alapon álló törvényhatósági határozatok megsemmisítése miatt megtorlást kérnek és az ő vád alá helyezését kívánják. 37—44. Abauj -Torna vármegye, Sopron vármegye, Csik vármegye, Somogy vármegye, Szilágy vármegye, Pécs sz. kir. város, Hódmezővásárhely sz. kir. város, Szeged sz. kir város Bihar Ferencz honvédelmi miniszter vád alá helyezését kérik. Zakariás János előadó: T. ház! Az imént felolvasott kérvények a sorjegyzékben ismertetett rövid tartalmon kívül olyan lényeges panaszokat foglalnak magukban a volt Fejérváry-kormány ellen s részben annak a kormánynak egyes tjgjai ellen, a mely lényeges panaszok a kérvények tartalma szerint az 1848 : III. t.-cz. 32. §-ába ütköző törvénysértéseket és mulasztásokat képeznek és a melyek alapján a törvényhatóságok kérik a volt kormánynak, illetőleg a kormány egyes tagjainak vád alá helyezését. At. ház becses engedelmével felolvasom a panaszoknak általam összeállított lényeges pontozatait, a melyekben röviden vissza van adva és össze van foglalva a kérvényeknek tartalma is, és pedig csoportosan, a szerint, a mint ezek a panaszok irányulnak az egész kormány ellen és a szerint, a mint irányulnak az egyes miniszterek ellen. (Halljuk! Halljuk !) Az egész kormány ellen irányuló, tehát általános jellegű panaszok a következők : Az 1905. évi június hó 19-én kinevezett, báró Fejérváry Géza miniszterelnök elnöksége alatt megalakult minisztérium alkotmányellenes, a népképviselet elveivel ellentétben álló kormányalakításra vállalkozott és állásában megmaradt, daczára annak, hogy az országgyűlés mindkét háza bizalmatlanságot szavazott neki. Költségvetés és felhatalmazás nélkül, a képviselőház határozott óvása és tilalma daczára rendelkezett az ország vagyonával. Törvényenkivüli állapotban ismételten elnapoltatta az országgyűlést, ezzel felfüggesztette a népképviseleti alkotmány', útjába állt a törvényes állapot helyreállásának, lehetetlenné tette a kormányzat alkotmányos ellenőrzését, a törvényhatóságok önkormányzata :\ ejtett sérelmek orvoslását, a kormány felelősségre vonását, elbujt tehát törvényes birája, az országgyűlés elől. A törvény határozott és tiltó rendelkezéseit félremagyarázó és kijátszó rendeleteket adott ki, sértette tehát a törvények rendelkezéseit. Megsemmisítő rendeleteivel meggátolta a törvényhatóságokat önkormányzati joguk gyakorlatában, megrendíteni igyekezvén az alkotmány védőbástyáit, a vármegyéket. Kormánybiztosok törvényellenes kinevezésével és azoknak a saját hatáskörét is túlhaladó hatalommal való felruházásával a törvényhatóság és az országgyűlés jogkörét erőszakosan sértette. A főispánoknak és kormánybiztosoknak a vármegyei székházak elfoglalására adott utasításaival sértette a tulajdon szentségét is. Kristóffy József belügyminiszter ellen különösen a következő panaszok tétetnek:
