Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-21

21. országos ülés 1906 Julius 6-án, pénteken. 255 T. képviselőház i Egy evolucziót, egy nagy nemzeti átalakulást akarunk előkészíteni, kogy Magyarország számára az önállóságot és függetlenséget a jövőre biztosítsuk. Ilyen esetben ezek a jelentőségek nem kisjelentőségűek, valamint nem kis jelentőségűek azok a nyilatkozatok sem, a melyeket a miniszterek tesznek mindenütt, hol az országban megjelennek, vag}" a bizottságokban. Nem kis jelenség, t. képviselőház, az a módszer sem, a melylyel, eltérőleg a régi kormányoktól, a mostani kormány veszi fel az alkudozások fonalát Ausztriával, vagy az osztrák kormánynyal szemben. Nem mellőzhető mozzanat az sem, t. képviselőház, hogy mennyivel erőteljesebben hangsúlyozza a mostam kormányzat a nemzet jogait azon elhomályositással szemben, a melyet Ausztria minden alkalommal megkisérlett. És figyelemreméltó jelenség, ezen nagy előkészítő és átalakulási proczessusban az, hogy azon a kis rövid területen, a melyen a kormányzat valamely alkotást létesíthetett, a mire beszédemben rá fogok térni, igyekezett a nemzeti álláspontot mindenben érvényesíteni. És ha mindehhez hozzácsatoljuk azt a jelenséget is, hogy ennek az iránynak egyik elősegítő faktora most már magának a koronának a képviselője is és hogy azok, a kik ma körülveszik tanácsaikkal és buzdításukkal a korona képviselőit, mind a nemzeti tudattól áthatott államférfiak, akkor, én azt hiszem, bízvást bocsáthatjuk a nemzet sorsát azon uj kormányzatra, mely az ő jövendőbeli alkotásainak eszméit és elveit válaszfelirat alakjában ma a ház asztalára letette. Polit Mihály tisztelt képviselőtársam e tekintetben igen helytelenül és mellőzve a történeti tanulságot mondta azt, hogy azért, mert itt egy egységes tábor alakult és mert azok, a kik a nemzet ellenzéki vezérei voltak, ma a kormányzatra vállalkoztak, megszűnt már Magyarországon a labanczság és kuruczság és hogy most már az én tisztelt barátomra, Politra szorul a magyar nemzet, hogy ő kuruczkodjék és ő legyen a magyar nemzet kurucz vezére. (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) T. képviselőház! Az 1848-iki nagy átalakulások előtt, mikor arról volt szó, hogy a nem parlamentáris rendszert és nem igazi modern alkotmányos rendszert a népképviselet és a parlamentáris felelős kormányzat rendszerével felváltsák és mikor az utolsó pozsonyi országgyűlésen a nemzet nagyjai érezték, hogy itt teljes erővel kell az átalakuláshoz hozzászegődni, mindenkinek, kicsinek és nagynak, abban az első koalicziós kabinetben, a melyet független felelős minisztériumnak nevez az ország és a mely szintén a pártoknak egyesüléséből keletkezett, ott is a nemzet ellenzéki vezéreit együtt láttuk a miniszteri tárczákat elfoglalni ; ott láttuk Deákkal szemben Széchenyit, ott Kossuth Lajost és Esterházyt, Szemere Bertalant és másokat, a kiknek addigi politikájuk nem volt egyöntetű, de a nemzet vezetésére vonatkozó végezel tekintetében egyek voltak, mert ez egyesitette őket egy nagy minisztériumban. Polit SVIihály : Madarász volt az ellenzék ! Visontai Soma: És, t. ház, azért, mert akkor a nemzet nagyjai és az ellenzék vezérférfiai a kormányzatot elfoglalták, a nemzeti gondolatról ugy-e nem mondtak le, ugy-e azért rövid időre rá, a mikor meg akarták törni a nemzetnek igazságait, azok a férfiak mégis a nemzet élén álltak, tudták a nemzetet lelkesíteni, bátorítani és küzdtek a nemzetnek jogaiért. Tehát azok, a kik most itten megjelentek e házban mint nemzetiségi képviselők és azt hiszik, hogy itten annyira kibékített a hatalom előtt meghajló, meghunyászkodó lelkek vannak, hogy szabad a tobzódás arról az oldalról is már olyan nagy mértékben és talán a visszatorlásnak lehetősége nélkül, azok nagyon tévednek, mert az a körülmény, hogy egy táborban egyesültek a honfiak — a mi ismét csak a nemzeti géniusznak intézése, hogy épen akkor, a mikor itt van a nagy leszámolás Ausztriával, egy táborban vagyunk, — azért nem bizonyítja, hogy ebben a házban a kormány előtt való teljes meghajlás uralkodik. Mert nemcsak az képviseli az ellenzéki szellemet, ha az ellenzék pártokra van osztva, hanem annál erősebb mértékben nyilatkozik meg az egyes képviselő ellenőrzési kötelessége, ha az minden képviselőnek saját lelkiismeretére van bizva. Az ellenőrzés minden képviselőnek kötelességét képezi még akkor is, ha az illető a kormány támogatói közé tartozik. Épen azért legyenek meggyőződve ott t. képviselőtársaim, hogy itt ebben a házban, ámbár nem hiszem, hogy ezen uj kormányzat által a nemzet joga, a nemzetnek igazai vagy a törvénynek uralma ellen, vagy a közjogok ellen, vagy az alkotmány biztosítékai eUen bármi megkísértetnék, de ha megkísértetnék, akkor ebben a házban mindig lesznek képviselők a magyar táborból is, nem onnan, a kik ennek megvédéseért és oltalmazásáért sikra fognak szállni, (ügy van! ügy van! baljelől.) T. ház! A legerősebben belenyúlt ebbe a vitába — és elismerem, egészen magas nivóról — t. nem magyar fajú képviselőtársaim közül és megnjűtotta a vitát, ő szolgáltatta az uvertürt: Polit Mihály t. képviselőtársam: Polit Mihály, a ki, ha egy nappal hamarább mondja el beszédét, Julius 2-án, akkor épen 34 éves évfordulója lett volna annak, (Felkiáltások jobbjelől: Harminczkét éves!) a mikor odaszólt a képviselőházhoz, hogy: találkozunk mi még Filippinél. Ö akkor nagy jóslásokba bocsátkozott és megjósolta a magyar nemzetnek vesztét. . . Polit Mihály : Ezt nem mondtam ! Visontai Soma: ... ha nem fogadja el azt a politikát és a Balkán-államokkal szemben azt az állásfoglalást, a melyet ő óhajt. És az én t. képviselőtársam akkor is, mint most, hazafias mezbe burkolt beszédben reflektált a demokratikus intézmények szegénységére, és ugyanabban a