Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. 245 is, a melyek arra volnának hivatva, hogy a tót nemzetiségű népet haladásában előbbre vigyék. Itt van első sorban a nagyszombati szent Adalbert-egyesület, a melyet tót nyelven Vojteknek neveznek. Ezt az egyesületet nagynevű és nemeslelkű alapítók hozták létre, hogy a tót nép közművelődési czéljait szolgálja, jelenleg pedig az semmi egyéb, mint egy nemzetiségi kortestanya. (Ellenmondás és mozgás a nemzetiségiek padjain. Felkiáltások : Ezt még sem lehet mondani ! Jobbról : Ugy van ! Ugy van !) Hodzsa Milán : Tessék bizonyítani! Emődy József: Ennek az egyesületnek az ügyésze Veszelovszky Ferencz. (Folytonos zaj a nemzetiségi fádokon.) Hodzsa Millán : Ne tessék rágalmazni, tessék bizonyítani! (Elnök csenget.) Rágalmazni nem engedjük magunkat! Emődy József: Az a Veszelovszky Ferencz, a kit a magyar királyi Kúria a magyar állam elleni izgatás miatt egyévi államfogházra ítélt és a ki ezt a fogházbüntetést tényleg le is ülte Váczon. Hodzsa Milán : Tisztelet és becsület neki ezért! Emődy József: Látszik, hogy az önök tiltakozása mennyit ér. (Ugy van ! jobbról. Zaj a közép hátsó padjain.) T. kéjDviselőház ! Juriga Nándor képviselő ur nagy derültséget keltett beszédében tót gimnáziumot követelt. Hodzsa Milán : Igenis, azt követeljük! (ügy van! a közép hátsó padjain. Zaj.) Elnök (csenget): Hodzsa Milán képviselő urat kérem, ne zavarja folytonos közbeszólásaival a szónokot, mert különben kénytelen leszek vele szemben a házszabályokat alkalmazni. Emődy József: Ugy Juriga, mint többi társai felszólalásából meggyőződhettünk, hogy ők ugyancsak nagy tótok, pedig valamennyien magyar pénzen fentartott magyar intézetekben nyerték neveltetésüket. Bizony nem is annyira a tót gimnázium a fontos, hanem a preparandiáknak, szemináriumoknak, sőt magának a Pázmáneumnak az ellenőrzése is, a hol Jehlicska képviselő ur nyert sub auspiciis imperatoris promoveálást. (Taps a közép hátulsó padjain.) Ezeknek az állandó figyelemmel kisérése Magyarországra a legfontosabb. (Ugy van!) (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el.) T. képviselőház ! Polit t. képviselőtársam múltkori felszólalása alkalmával azt az általam nem eléggé helyeselt dolgot hozta fel, hogy a magyarságnak az volna a feladata, hogy a kultúra által asszimilálja, hódítsa meg a nemzetiségeket. Nos, Nyitramegyében mi ezt is megpróbáltuk, mert hisz a legmodernebb kultúra a mai felfogás szerint mindenesetre az, a mely a szegény, elnyomott embert iparkodik szövetkezés utján felkarolni és megvédelmezni. Mi Nyitramegyében a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére ebből az emberbaráti indokból indultunk ki. Megkönyörültünk azon a népen, azon szeretetnél, azon becsülésnél fogva, a rnclylyel a szorgalmas, becsületes, derék tót nép iránt viseltetünk. Ebből indultunk ki, és meg akartuk őket védelmezni a pénz- és áru-uzsora különböző nemei ellen. Alapítottunk ott hitelszövetkezeteket, fogyasztási szövetkezeteket. Itt van az Országos Központi Hitelszövetkezetnek 1905. évi kimutatása, a melyből kiviláglik, hogy Nyitramegyében 60 hitelszövetkezet működik, még pedig teljes megelégedésre. Ezek közül egynémelyik épen a legexponáltabb nemzetiségi vidéken működő szövetkezetek közül oly áldásos működést fejt ki, oly gyönyörű eredményeket képes felmutatni, hogy minden becsületes, humánusan gondolkozó embernek kell, hogy nagy öröme legyen benne. Itt van pl. a jablonczai hitelszövetkezet, a mely öt év alatt 50.000 korona takarékbetétet gyűjtött össze, a jókői hitelszövetkezet, a mely 55.800 koronát, a korlátkői, a mely öt év alatt 85.100 koronát, a krakoványi, a mely 117.100 koronát, a leszétei, a mely hét év alatt 61.800 koronát, a szobotiszti, a mely 8 év alatt 60.200 koronát gyűjtött össze. Itt van továbbá a »Hangya>> központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet kimutatása. Az itt felsorolt adatokból is kiviláglik, hogy milyen nagy hézagot pótolnak ezek a fogyasztási szövetkezetek, és hogy milyen humánus, milyen áldásos intézmények ezek a szegény elnyomott népre. így pl. — megint csak az exponált nemzetiségi vidékeken lévő szövetkezetek felemlitésére szorítkozom — a bukóczi fogyasztási szövetkezet évi áruforgalma 27.391 K, a korlátkői szövetkezeté 82.298 K, a nagykovalói szövetkezeté 15.629 K. a nagypritrzsdi szövetkezeté 28.349 K., a rovenszkói szövetkezeté 20.932 K, a szobotiszti szövetkezeté 34.051 K. Mi történt, t. ház ? Az történt, hogy ezen szövetkezetekre is iparkodtak ezen hurbanista érzelmű jjapok kezüket rátenni. A midőn sikerült nekik egy szövetkezetet megkaparitani, első dolguk volt, hogy száműztek onnan minden magyar eredeti portékát, mindenféle cseh és morva portékát hoztak oda be, s magamnak is saját szemeimmel volt alkalmam egy izben meggyőződni, a midőn a Frank-kávét cseh, pánszláv nyomtatványokban árulták. (Zaj a nemzetiségiek padjain.) Es magát a fénymázt is Oroszországból hozatták. Hodzsa Milán : Ez már hazaárulás. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Emődy József: Polit Mihály t. képviselőtársamnak most alkalma volt meggyőződni arról, hogy bizony azzal a kultúra általi asszimiláczióval igen nehéz sorsunk van nekünk Magyarországon, mert hiszen ők ezt csak addig ismerik el jogosnak, üdvösnek és czélszercinek, a meddig az ő különleges fantasztikus politikai czéljaikat nem keresztezi. (Ugy van ! ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) T. képviselőház ! Én sohasem voltam túlzott soviniszta. Vlád Aurél: Látszik !