Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

240 20. országos ülés 1906 Julius 5-én, csütörtökön. van ! ügy van !) Sőt azt mondja a Budapesti Hírlap emiitett czikke, hogy a közigazgatás sok kelyen a nemzetiségekkel paktált. Nagy Emil: Megint olvas elnök ur! Szkicsák Ferencz: Pedig a választásokra a legtörvénytelenebbül befolytak és áUitólagos izgatások folytán békés polgárokat perbe fogtak. Miután ezeket felolvastam, folytatom. Választóim érthető türelmetlenséggel várják azon törvényhozási teendőket, a melyeknek programmját a kormány a trónbeszédbe és a válaszfeliratba foglalta. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Szkicsák Ferencz: Várjuk azokat az intézkedéseket, a melyek a polgári és egyéni jogok szabadságának, a közigazgatás és egyáltalában a kormányzati szellem tisztaságának és pártatlanságának biztosítására fognak vonatkozni. Azonban sajnosán vagyunk kénytelenek nélkülözni a közigazgatás, a törvényhatóság és a községek autonómiájának megerősítésénél a maradi szellem alkotta virilizmus és hivatalos jelölés megszüntetését, s viszont a szigorú fegyelmi eljárást és a mala fides-szel elkövetett közigazgatási mulasztásokért az anyagi felelősségnek intézményét. E nélkül pedig, t. ház, kiváló mértékben az autonómia nem fog fejlődni és annak életképessége demokratikus szellemben nem fog növekedni. Itt van továbbá közegészségügyi viszonyainknak javítása, (Helyeslés.) különösen a szegényebb vidékeken. (Somogyi Aladár ismételten Icözbeszól.) Elnök: Somogyi Aladár képviselő urat ismételten felszólitom, hogy közbeszólásaival ne zavarja a szónokot! Szkicsák Ferencz: T. képviselőház ! A körorvosok fizetésének javitását, a gyógyszerek taksálásának mérséklését és a gyógyszerek népszer űsitése okából drogueriák felállítását kivánjuk. A mi pedig a patika-jogok adományozását illeti, a liberális érából visszamaradt azon visszásságokat kérjük megszüntetni, hogy egyes helyeken pártérdekből csak egy patika áll fenn, mint pl. Zsolnán, Trencsénben, vagy Zólyomban, pedig ezek gyárvárosok, a hol több patika szükségeltetnék és mégis csak egy van, mig ellenben Budapesten száz patikus gyógyszertár nélkül van alkalmazva mint segéd. A katholikus nép, t. képviselőház, mint az előttem szóló is kifejtette, várja a katholikus autonómia megalkotását. Én azonban azt fűzöm hozzá az ő nyilatkozatához, hogy Ugron Gábor t. képviselő urnak egyik közbeszólása értelmében én is kivánom a katholikus autonómia megalkotásánál a nép szuverenitásának érvényesítését és különösen a hierarchiának a legutóbbi időben tapasztalt politikai beavatkozásának teljes megszüntetését és az egyházi vagyonnak nem az egyes püspököknek, a kik személyes kiadásokat fedeznek azzal, mint Bubics, Ivankovics tette, hanem az erre hivatott autonómikus szervezetek birtokába való juttatását. Kivánja továbbá a katholikus nép, hogy az egyházpolitikai törvények revideáltassanak, és pedig azon okból, mert azt tartja, hogy ezek vallási érzületét sértik és azokat csakis ujabb adómegterhéltetés okának tartja, a mely miatt csak ujabb közigazgatási szekatúráknak van kitéve. Különösen melegen óhajtja, t. képviselőház és várja népünk azt, a mit a miniszterelnök ur gazdasági programmjában kifejtett és a mit most a válaszfelirat is felsorol, t. i. a mezőgazdaságnak és iparnak fejlesztését, a mi által uj kereseti források nyílnak meg és az idehaza való könnyebb megélhetés lesz biztosítva. Igaz, hogy ezen fejlesztésnek jótéteményét a nép csak későbbi időben fogja élvezni, csak idők multán lesz abból haszna, addig is foganatosítani kell azonban azon intézkedéseket, a melyek pl. az adórendszer megváltoztatásával elérhetők, és a népnek már most is könnyebbülést okoznának, például a terméketlen vidékeken az egyes közszolgálatoknak államosítása és a progresszív adó behozatala által és azzal, hogy — a mint a miniszterelnök ur programmjában kifejtette — az első és második osztályú kereseti adó megszüntetésével be fogja hozni a személyes jövedelmi pótadót progresszív alapon és be fogja hozni a létminimumot is. Ez a gazdasági programúi nélkülöz azonban egyetmást. így pl. nélkülözi azon intézkedéseket, melyek a tűzkár elleni biztosításra vonatkoznának, pedig, mint tudjuk, ez a népnek egyik terhét képezi, mert a biztosítótársaságok kartellbe szövetkeztek, ezek ellen a kartellek ellen pedig a gazdasági programmban nincs intézkedés. T. ház ! Ez a komplexum a második kívánsága, követelménye a nem magyarajku lakosságnak. Most jön, kérem, a harmadik követelmény. (Nagy zaj.) A tót népnek harmadik követelményét anyanyelvüknek és a politikai egyenjogúságnak az 1868-ik évi XLIV. t.-czikkben körülirt érvényesítése képezi, valamint az általános egyenlő szavazati jog törvényerőre emelése. A nem magyarajknak tehát nem azt kívánják, hogy részükre itt a házban uj jogokkal, uj törvényekkel biztosított egyenjogúság kodifikáltassék, hanem azt, hogy az 1868 : XLIV. t.-cz. a mai jogalapon életbeléptettessék. Csakhogy mig az igen t. miniszterelnök ur egyrészről ezen meglévő jogalapot hangoztatta június 2-iki beszédében, addig a felirat ugy a közművelődési politikánál, mint az általános szavazati jog törvényerőre emelésénél nemzeti irányokat és a magyar nemzeti állani kiépítését hangsúlyozza. (Helyeslés.) A fennálló jogalap, az 1868 . XLIV, t.-cz. azonban nem ismer magyar nemzeti államot, hanem politikai magyar nemzetet, a melynek egyenjogú tagjai tudvalevőleg az összes népfajok. (Elénk ellentmondások.) és ismer magyar hivatalos államnyelvet. Természetes, hogy minden polgárnak érdekében áll, miután a magyar nyelv a hivatalos nyelv, hogy annak elsajátítására törekedjék. Csakhogy az, hogy a magyar nyelv államnyelv, nem jogozim arra, hog}^ ezt a kormányhatalom igénybevételével ráerőszakoljuk valakire,