Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-19

19. országos ülés 1906 Julius h-én, szerdán. 221 kérdésben még végleges állást nem foglaltak, különösen annak, hogy az eszmét még végleg el nem vetették. Vessünk visszapillantást, t. ház, a múltba, s tekintsünk a jelenre és a jövőre. Nézzük, miként alakult a szerb-magyar testvériség, mily stádiumban van most és vonjuk le a következtetést a jövőre nézve. A múlt század közepének gyászos eseményei után az abszolutizmus átkos nyomása alatt a szerb és a magyar nép közeledett egymáshoz és mint testvérek harezoltak az alkotmány helyreállításáért. Az alkotmány helyreállittatott a 67-es .kiegyezés képében. És az 1867-es-kiegyezéssel megszűnt a testvériség. Helyét nem az egyetnemértés — mert ez nem olyan veszedelmes —• hanem egymást meg nem értés foglalta el. (Ugy van! Igaz! halfelől.) S ezen testvérviszály addig tartott, a mig a 67-es alap szilárdan állt. A függetlenségi eszmének előtérbe lépése ismét megteremtette az összhangot a magyar és szerb nép között. (Általános élénk helyesés.) T. ház ! Nem önként kinálkozik-e az a feltevés, hogy a szerb-magyar testvériség meglazulásának oka a 67-es alapban keresendő ? (Elénk helyeslés a baloldalon.) A 67-es alap szükségképen szitja és fentartja az ellentétet Magyarország népei között, mint fennállhatásának egyetlen eszközét, biztositékát és alapját. Hiszen kik tartották fenn az 1867-es alapot ? A nemzetiségi kerületekből felkerült képviselők. (Igaz! Ugy van! a leözépen és a szélsőbaloldalon. Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Manojlovics János: Ezek tartották fenn, s ezek voltak oszloposai a 67-es alapnak . . . Egy hang (a szélsőbaloldalon): Arra büszkék lehetnek. Manojlovics János : . . . maguk a nemzetiségiek pedig nem voltak hivei a 67-es alapnak. (Mozgás a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Manojlovics János : A nemzetiségiek letörésére szervezett választási rendszer volt az, mely a függetlenségi eszmék diadalra juttatását késleltette ; épen azért nyilvánvaló, hogy összefüggés van a nemzetiségi kérdés és Magyarország állami függetlenségének kérdése között. (Ugy van! balfelöl.) Ez a gondolatmenet az, t. ház, a mely minket, szerbeket a perszonál-imió híveivé tesz, és áldjon vagy verjen a sors keze, kitartunk mellette. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Sümegi Vilmos: Ez már beszéd! Manojlovics János : T. ház ! Feliratunk panaszként emeli ki, hogy a legutóbbi választások sem voltak tiszta választások. Még pedig két okból. A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter urnak szives figyelmébe ajánlom, hogy az uj választási törvénytervezet anyagához csatoljon statisztikai kimutatást arról, hogy ezek a legutóbbi tiszta választások maguknak a képviselőknek mennyi pénzükbe kerültek ? (Elénk derültség.) Ha a statisztikai hivatal csak annyit jegyez fel, a mennyit a képviselő urak maguk beismernek, akkor is, meg vagyok róla győződve, mindannyian el fogunk borzadni azon, hogy a nemzet akaratának szabad megnyilvánulása mily nagy pénzáldozatokba kerül. (Ügy van! Derültség.) A közigazgatási tisztviselők is csak ugy befolytak a mostani választásokba, mint a régi jó időkben. A gr. Tisza István alatt lefolyt képviselőválasztások alkalmával engem mostani választókerületemben tisztán a közigazgatási tisztviselők buktattak meg és pedig a választás napján és szinhelyén. (Halljuk! Halljuk! Mozgás.) Tudva van, t. ház, hogy gróf Tisza István ismert optimizmusával abban a reményben ringatta magát, hogy akkor is győzelmesen kerül ki a választási kampányból, ha erőszakot nem alkalmaz. Tényleg az akkori választásoknál felülről nem alkalmaztatott nyomás, de a vármegyékben a tisztviselők csak oly szabadon garázdálkodtak, mint a mostani választásoknál. Ha a jelenlegi kormány — melynek pedig szomorú tapasztalatai vannak a választási visszaélésekről — saját hosszú dicső múltjából, ha ez a kormány sem tudja megakadályozni a tisztviselőknek hatalmi visszaéléseit, akkor nem látok különbséget a régi és az ujabb állapot között. (Mozgás zaj. Halljuk ! Halljuk !) Azt mondják: szükség volt a hatósági beavatkozásra a nemzetiségi izgatásoknak ellensúlyozására és megfékezésére. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy mit kell érteni a nem kormánypártoknak izgatása alatt, arról a függetlenségi párt és a néppárt teljesen tájékozva van saját tapasztalatából. Hiszen csak nem felejtette el e két párt, miképen lett ellenük kivezényelve a csendőrség, a rendőrség és a katonaság, mindig csak azért, hogy az ő izgatásaik folytán előállható zavaroknak elejét vegyék és ezen a czimen az ellenzéki választókat széjjelkergessék. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) T. ház ! Izgatás, agitáczió, roppant elasztikus fogalmak. Amint klasszikus példát nyújtott erre a Fejérváry-kormány akkor, midőn az országgyűlést szuronyokkal széjjelkergette, és az országban uralkodó nyugalmat ugy jellemezte, mint a saját rezsiméjének a szankczióját a nép által. Midőn pedig a Fejérváry-kormány a választások kiirását halogatta, tette ezt az országban uralkodó izgalomra való hivatkozással. (Derültség.) A M ismeri a szerb és magyar testvéresülés történetét és menetét, attól kérdem: szükséges volt-e a hatósági beavatkozés a fehértemplomi kerületben ? (Mozgás. Egy hang : Tomics Jasa!) Tomics Jasa, a szerb-magyar testvériség apostola izgatásai ellen kellett ott Somogyi főszolgabírónak a magyar állameszmét védelmébe venni ? Egy hang (balfelöl): Tény, hogy hiba volt! Manojlovics János: E bajon nem lehet másként segíteni, csak radikális választási törvény-