Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

186 18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Szombaton van a kérvények tárgyalása ! Elnök : Nem értettem, mit kivan a képviselő ur. Olay Lajos: Én egyszerűen azt a kérelmet intéztem a képviselőházhoz, miután a dolog sürgős természetű, és a sürgősséget a képviselőház már előbbi határozatában is kimondotta, hogy a napirendre való kitűzésről vagy most, vagy az ülés végén, midőn a napirend megállapíttatik, azonnal intézkedjék. Elnök : Ez a háztól függ, de én azt hiszem, hogy a napirendről most határozni nem egyezik meg a gyakorlattal, hanem a napirend megállaállapitásánál bárkinek és igy a képviselő urnak is joga van indítványt tenni. (Helyeslés.) Ennélfogva, ha méltóztatnak határozati javaslatomat ugy, a hogy azt proponáltam, elfogadni, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Még egy bejelenteni valóm van ; nevezetesen gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur értesített arról, hogy holnap kíván válaszolni Hodzsa Milán interpelláeziój ára. Tudomásul vétetik. Most pedig b. Bánffy Dezső képviselő ur mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. (Halljuk! Halljuk /) B. Bánffy Dezső : T. ház ! Méltóztatnak emlékezni, hogy az 1904. évi deczembér 13-iki eseményekből kifolyólag több képviselő ellen nyomozás indíttatott meg. Méltóztatnak, gondolom, velem mindnyájan egy nézeten lenni, hogy ezzel mentelmi jogunkon esett sérelem. Ennek orvoslása érdekéből a múlt országgyűlésen mentelmi jogunk ezen sérelmét bejelentettük és kértük az elnök urat, a ki intézkedett is az iránt, hogy ezen ügy a mentelmi bizottság elé utaltassék. Az előző országgyűlés viszonyai és körülményei nem tették lehetővé azt, hogy a mentelmi bizottság által letárgyalt ezen sérelem érdemében is letárgyalható lett volna. De én azt tartom, hogy ezzel a kérdés még nincs elintézve. (Elénk helyeslés.) A. mentelmi jog sérelme el lett követve és megtorlást igényel. (Helyeslés.) Azzal nincsen a kérdés megoldva, hogy az ügyészségtől egy értesítést veszünk, — én legalább vettem ilyet — a melyben azt irja, hogy a lázadás büntette, a hatóság elleni erőszak elleni büntette czimén folyamatba tett nyomozást (Derültség) beszüntette, mert a sérelem megvan épen az által, hogy a nyomozás egyáltalában megindittatott. (Helyeslés.) A sérelem megvan az által, hogy képviselők, még képviselői joguk érvényben létele idején, megidéztettek ; (Igaz ! Ugy van !) a sérelem megvan abban, hogy pl. én, daczára annak, hogy az országgyűlés 1905 január 4-én vagy 5-én lett bezárva, már 1904 deczembér 31-éről kelt idéző levéllel lettem megidézve és hallgattattam ki. En azt tartom, igen t. ház, hogy ezzel a megszüntető értesítéssel a dolog elintézve nincsen ; mentelmi jogunk sérelme fennáll, (Ugy van ! Ugy van 1) s ezért tisztelettel kérem az igen t. elnök urat, méltóztassék intézkedni, hogy a mentelmi jog sérelme tárgyában tett bejelentések és az ezek következtében folytatott tárgyalási iratok újra a mentelmi bizottsághoz utasíttatván, a mentelmi bizottság által tárgyaltassanak és a bizottság jelentése folytán lehetővé tétessék az, hogy a mentelmi jognak ezzel a feltétlenül nagy sérelmével a képviselőház foglalkozhassék. (Helyeslés.) Elnök : T. képviselőház ! A házszabályok 188. §-a értelmében a b. Bánffy Dezső által a mentelmi jogba ütköző cselekmény iránt tett bejelentés szabályszerű tárgyalás végett áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Most pedig következik a napirend szerint a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminiszteriumban 1905 január elseje óta történt alkalmazása tekintetében a felmentés megadásáról és azoknak az igazságügyminiszteriumban további ideiglenes alkalmazásáról szóló törvényjavaslat és ezzel kapcsolatosan az erre vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentés tárgyalása. (írom. 85, 87.) Az általános vitát megnyitom ; az első szó az előadó urat illeti. Haviár Dániel előadó: T. ház! Az 1899. évi XLVIII. t.-cz. felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy az igazságügyminiszterium rendes hatáskörén kívül álló teendők ellátására, — a milyenek az ügyészségek és első bíróságok ügyvitelének megvizsgálása, továbbá a birói és ügyészi szervezet, vélemények kidolgozása, törvények előkészítése, törvények végrehajtásának szabályozása és ezekkel egybefüggő teendők, — a királyi bíróságok és ügyészségek tagjai közül, szükségelt számban, felhívásra jelentkezők és működni hajlandók közül egyes tagokat berendelhessen. Ezen törvény hatálya 1904 deczembér 31-éig állapíttatott meg. Az 1904. év folyamán az igazságügyi kormányzat beadott egy törvényjavaslatot, a melyben kérte, hogy ezen törvény hatálya 5 évre meghosszabbittassék. De az országgyűlés helyzete miatt ezen ügy csupán az igazságügyi bizottságban tárgyaltatott, a melynek jelentése azt elfogadásra ajánlotta, azonban a képviselőház tárgyalásának anyagát ez nem képezte, s igy 1905 január 1. óta törvényellenes állapot következett be az igazságügyi minisztérium központi igazgatásának szervezetében. Ezen lejárt törvény értelmében az illető berendelt itélőbirák és ügyészek alkalmaztattak a minisztérium teendőinek ellátására; azonban ez a gyakorlat, a mely 1886-ban vette kezdetét, még pedig törvényes rendelkezésből eredőleg, odavezetett, hogy nem csupán a tüzetesen megjelölt teendők végzésére, hanem a minisztérium rendes hatáskörébe tartozó egyéb teendők ellátására is igénybevétettek ugyanezen berendelt itélőbirák és ügyészek. Ez törvényellenes volt még azon idő lejárta előtt is, annyival inkább törvényellenes most, midőn a törvény hatályát vesztette. Ezen1 kivül az államköltségvetési jog tekintetéből is