Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-18

186 18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. Polónyi Géza igazságügyminiszter: Szombaton van a kérvények tárgyalása ! Elnök : Nem értettem, mit kivan a kép­viselő ur. Olay Lajos: Én egyszerűen azt a kérelmet intéztem a képviselőházhoz, miután a dolog sürgős természetű, és a sürgősséget a képviselőház már előbbi határozatában is kimondotta, hogy a napirendre való kitűzésről vagy most, vagy az ülés végén, midőn a napirend megállapíttatik, azonnal intézkedjék. Elnök : Ez a háztól függ, de én azt hiszem, hogy a napirendről most határozni nem egyezik meg a gyakorlattal, hanem a napirend megálla­állapitásánál bárkinek és igy a képviselő urnak is joga van indítványt tenni. (Helyeslés.) Ennél­fogva, ha méltóztatnak határozati javaslatomat ugy, a hogy azt proponáltam, elfogadni, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Még egy bejelenteni valóm van ; nevezetesen gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur értesített arról, hogy holnap kíván válaszolni Hodzsa Milán interpelláeziój ára. Tudomásul vétetik. Most pedig b. Bánffy Dezső képviselő ur men­telmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. (Halljuk! Halljuk /) B. Bánffy Dezső : T. ház ! Méltóztatnak emlé­kezni, hogy az 1904. évi deczembér 13-iki ese­ményekből kifolyólag több képviselő ellen nyo­mozás indíttatott meg. Méltóztatnak, gondolom, velem mindnyájan egy nézeten lenni, hogy ezzel mentelmi jogunkon esett sérelem. Ennek orvoslása érdekéből a múlt országgyűlésen mentelmi jogunk ezen sérelmét bejelentettük és kértük az elnök urat, a ki intézkedett is az iránt, hogy ezen ügy a men­telmi bizottság elé utaltassék. Az előző ország­gyűlés viszonyai és körülményei nem tették lehetővé azt, hogy a mentelmi bizottság által letárgyalt ezen sérelem érdemében is letárgyalható lett volna. De én azt tartom, hogy ezzel a kérdés még nincs elintézve. (Elénk helyeslés.) A. mentelmi jog sérelme el lett követve és megtorlást igényel. (Helyeslés.) Azzal nincsen a kérdés megoldva, hogy az ügyész­ségtől egy értesítést veszünk, — én legalább vettem ilyet — a melyben azt irja, hogy a lázadás bün­tette, a hatóság elleni erőszak elleni büntette czimén folyamatba tett nyomozást (Derültség) beszüntette, mert a sérelem megvan épen az által, hogy a nyomozás egyáltalában megindittatott. (Helyeslés.) A sérelem megvan az által, hogy képviselők, még képviselői joguk érvényben létele idején, megidéztettek ; (Igaz ! Ugy van !) a sérelem meg­van abban, hogy pl. én, daczára annak, hogy az országgyűlés 1905 január 4-én vagy 5-én lett bezárva, már 1904 deczembér 31-éről kelt idéző levéllel lettem megidézve és hallgattattam ki. En azt tartom, igen t. ház, hogy ezzel a megszüntető értesítéssel a dolog elintézve nin­csen ; mentelmi jogunk sérelme fennáll, (Ugy van ! Ugy van 1) s ezért tisztelettel kérem az igen t. elnök urat, méltóztassék intézkedni, hogy a mentelmi jog sérelme tárgyában tett bejelen­tések és az ezek következtében folytatott tár­gyalási iratok újra a mentelmi bizottsághoz uta­síttatván, a mentelmi bizottság által tárgyaltas­sanak és a bizottság jelentése folytán lehetővé tétessék az, hogy a mentelmi jognak ezzel a fel­tétlenül nagy sérelmével a képviselőház foglal­kozhassék. (Helyeslés.) Elnök : T. képviselőház ! A házszabályok 188. §-a értelmében a b. Bánffy Dezső által a mentelmi jogba ütköző cselekmény iránt tett bejelentés sza­bályszerű tárgyalás végett áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Most pedig következik a napirend szerint a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminiszteriumban 1905 január elseje óta történt alkalmazása tekintetében a felmentés meg­adásáról és azoknak az igazságügyminiszteriumban további ideiglenes alkalmazásáról szóló törvény­javaslat és ezzel kapcsolatosan az erre vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentés tárgyalása. (írom. 85, 87.) Az általános vitát megnyitom ; az első szó az előadó urat illeti. Haviár Dániel előadó: T. ház! Az 1899. évi XLVIII. t.-cz. felhatalmazta az igazságügyminisz­tert, hogy az igazságügyminiszterium rendes hatás­körén kívül álló teendők ellátására, — a milyenek az ügyészségek és első bíróságok ügyvitelének megvizsgálása, továbbá a birói és ügyészi szer­vezet, vélemények kidolgozása, törvények elő­készítése, törvények végrehajtásának szabályo­zása és ezekkel egybefüggő teendők, — a királyi bíróságok és ügyészségek tagjai közül, szükségelt számban, felhívásra jelentkezők és működni haj­landók közül egyes tagokat berendelhessen. Ezen törvény hatálya 1904 deczembér 31-éig állapítta­tott meg. Az 1904. év folyamán az igazságügyi kormányzat beadott egy törvényjavaslatot, a melyben kérte, hogy ezen törvény hatálya 5 évre meghosszabbittassék. De az országgyűlés helyzete miatt ezen ügy csupán az igazságügyi bizottság­ban tárgyaltatott, a melynek jelentése azt elfoga­dásra ajánlotta, azonban a képviselőház tár­gyalásának anyagát ez nem képezte, s igy 1905 január 1. óta törvényellenes állapot következett be az igazságügyi minisztérium központi igazga­tásának szervezetében. Ezen lejárt törvény értelmében az illető be­rendelt itélőbirák és ügyészek alkalmaztattak a minisztérium teendőinek ellátására; azonban ez a gyakorlat, a mely 1886-ban vette kezdetét, még pedig törvényes rendelkezésből eredőleg, odaveze­tett, hogy nem csupán a tüzetesen megjelölt teendők végzésére, hanem a minisztérium rendes hatáskörébe tartozó egyéb teendők ellátására is igénybevétettek ugyanezen berendelt itélőbirák és ügyészek. Ez törvényellenes volt még azon idő lejárta előtt is, annyival inkább törvényellenes most, midőn a törvény hatályát vesztette. Ezen­1 kivül az államköltségvetési jog tekintetéből is

Next

/
Thumbnails
Contents