Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

134 10. országos ülés 1906 június h-én, kedden. a nemzetiségnek, hanem a nemzetiségi kérdést ugy tekinti, mint a nagy szocziális eszméknek fiókkérdését. Mert mit tesz az, hogy szocziáldemokráczia ? Annyit, hogy: társadalmi demokráczia. És a viszonyok vis major-a odafejlesztette a dolgot, t. báró Bánffy ur, hogy már Ausztriában minden egyes nemzetiség belterjes művelődési gazdál­kodást folytat, és csak a közjogi programmot illetőleg nemzetközi az állam keretén belül. Ne liigyje tehát báró Bánffy ur, hogy azt, a mi természetesen fejlődött más államokban, azt nálunk fel lehet tartóztatni és el lehet fojtani a »törd le« jelszavával. Nem lehet a természetes fejlődéseket meg­akasztani, t. báró ur, nem lehet, hanem igenis lehet megtenni, hogy a magyarság bebizonyítja és imponálja felső race-tulajdonságait velünk szemben. Még egyet akarok ugyanis konstatálni, Sokan tudják barátaim közül, miért ne mon­danám el az ország szine előtt azt, a mi talán kompromittáló ténynek tűnt fel és a mi bizo­nyos egyes esetekben zsenirozta a t. előttem szólott képviselő urat a múltban, ugy a mint engem is kompromittált és zsenirozott az én politikai multamban. De sok mindent lehet el­tagadni a közéletben, csak a vérköteléket nem lehet. Én román eredetű, bocskoros családból való román vagyok, de ugy hozták a viszonyok ma­gukkal, hogy felmenő ágban van bennem néhány esepj> abból a Gyárfás-vérből, a melyből sok-sok folyik a Bánffy ereiben. (Mozgás.) íme, itt vagyok, mint élő felkiáltó-jel és tagadása annak a »törd le« elvnek, a melyet báró Báiifry Dezső vall. Az ő megyéjéből való vagyok, a Gyárfásokat nem tagadhatom el, és én bizony román ember va­gyok, és románokul nevelem a gyermekeimet és eí vagyok tökélve, hogy nemzetem jólétéért, előre­haladásáért küzdeni fogok utolsó lehelletemig. De csinálhatnak a mit akarnak, fel is akaszthat­nak, meg is ölhetnek, (Nagy zaj) de azt mon­dom, hogy idáig hozta Bánffy az ő >>törd le« jiolitikájával az országot, hogy mi már életünkkel sem számolunk, mikor felveszszük ezt a nagy harezot. Ha ily eredményt akarnak elérni, akkor foly­tassák tovább a Bánffy politikáját, majd meg­látjuk, mi lesz a vége. Szóltam. (Helyeslés a középen.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szava­zás előtt az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó: T. ház! Vajda Sán­dor t. képviselőtársunk egy határozati javaslatot nyújtott be, a melyben utasíttatni kívánja a kormányt, hogy a kétéves szolgálatra vonatkozó törvényjavaslatot terjeszsze elő. Kötelességem az előadói székből ezen határozati javaslattal szem­ben állást foglalni. A t. képviselő ur izgatott felszólalásától min­den szenvedélyessége mellett is bizonyos ügyes­kedést megtagadni nem lehet. Ezt az ügyeskedést pedig abban ismerem fel, hogy a kétéves szol­gálatnak az elvét nekünk akarja szegezni, holott tudhatja nagyon jól, hogy ezekről a padokról sürgették mindig a kétéves szolgálat rendszerére való áttérést, de ismerheti a mai politikai helyzet alakulásának azt az alapját is, a mely a véderő­törvény szerves reformjára vonatkozó kezde­ményezésnek útját állja. Én épen ezért arra kérem a t. házat, hogy ez idő szerint Vajda kép­viselő ur határozati javaslatát az általam fel­hozott okból mellőzni méltóztassék, (Helyeslés.) mert hiszen a szolgálati idő leszállításának a fel­tételeit az ahhoz fűződő összes kérdésekkel akkor lesz alkalmunk megvitatni, mikor a véderőtörvény általános reformjáról lesz szó. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. A Vajda Sándor képviselő úr indítványa nincsen ellentétben a törvényjavaslattal, annálfogva azt külön fogom szavazásra feltenni akkor, ha már a képviselő­ház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat sorsa felett határozott. Felteszem a kérdést. Kérdem : elfogadja-e a képviselőház a most tárgyalás alatt levő tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthe­tem, hogy a képviselőház a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadta. Most következik Vajda Sándor képviselő ur­nak az indítványa. Kérem azt szavazás előtt felolvasni. Várady Károly jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a házat, hogy Vajda Sándor képviselő urnak most felolvasott indítványát méltóztatik-e elfogadni ? (Igen I Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva kijelentem, hogy a kéj) viselőház Vajda Sándor indítványát nem fogadta el. Most következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása, első sorban is a czim. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Bakonyi Samu előadó: Tisztelettel ajánlom annak a módosításnak az elfogadását, hogy »az 1905. évre kiállitandó« helyett ez tétessék a tör­vény szövegébe: »az 1905. évi«. Elnök: Méltóztatik a czimet elfogadni az előadó ur által javasolt módosítással ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a czim elfogad­tatik az előadó ur szövegezése szerint. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—3. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak). Elnök: Következik a jelentések feletti sza­vazás.

Next

/
Thumbnails
Contents