Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-9
110 9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. cziómat a legközelebbi interpellácziós napra elhalaszthassam. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház a kérelmet teljesiti, és igy az interpeUáczió elhalasztatik a legközelebbi szerdára. Még van egy interpeUáczió. Következik Kovács Pál. Kovács Pál: T. ház! Bocsánatot kérek, de a kérdés oly aktuális, hogy azt nem halaszthatom el a legközelebbi interpellácziós-napig. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy egészen röviden terjeszthessem elő interpellácziómat, a mely sürgős intézkedést kivan. Épen a mai napon hangzott el a házban egy beszéd, a mely némi összefüggésben van mai felszólalásommal és pedig annyiban, a mennyiben az illető felszólaló ur, Juriga képviselőtársam, ezen ügy gyei szintén némi kapcsolatban áll. Itt Budapesten működik egy u. n. »Örangyal« nevű műintézet, mely elárasztja az országot mindenféle haszontalan áruczikkekkel, melyeket 12—16 koronás árban ad át a szegény polgároknak, illetőleg azoknak, a kiknek a megrendeléseit vigéczek által beszerzik, s ha az illetők azután nem tartják meg a részletflizetésti kötelezettségüket, derüre-borura perlik őket. Ezer számra érkezik a panasz hozzánk és a párthoz az ország különböző részeiből és ezekben sürgős intézkedést kérnek az érdekeltek. Ezen műintézet ellen az V. kerületi elöljáróságnál czimbitorlásért egy panasz is adatott már be, mely azonban még a mai napig sem intéztetett el. Második visszaélése ezen intézetnek az, hogy ezen szegény vidéki embereket a III. kerületi elöljáróságnál, tehát azon elöljáróságnál perlik száz számra, a mely legtávolabb esik a főváros góczpontjától és ha az a szegény ember feljön Budapestre, mire megkeresi, hogy merre is van az a III. kerületi elöljáróság, a tárgyalásról már lekésett és elmakacsolták. Sürgős intézkedésre van itt szükség és pedig azért is, hogy ezek a dolgok a nyilvánosság előtt szellőztessenek és azért terjesztem elő azt is, hogy müyen nexusban áll ez az intézet különböző férfiakkal. így előttem van egy körlevél, a mely dr. Juriga Ferdinánd képviselőtársunk aláirásával és még hozzá a szőllősi plébániahivatal pecsétjével is van ellátva. (Zaj.) Ez a műintézet ajánlja az illető szegény embereknek, a kiknek érdekében hallottuk itt az ő beszédét. (Zaj és mozgás.) Valószínűleg hasonló hangzatos frázisokkal iparkodik ezeket ezen műintézet hálójába belevonni, és ilyen módon azokat a szegény embereket félrevezetve, a kizsákmányolásnak, uzsoráskodásnak kiszolgáltatni. Egy másik plébános ur aláirásával is akart ezen műintézet visszaélni, de ezen plébános ur természetes kötelességének tartotta, hogy ezen műintézet ellen a kellő eljárást folyamatba tegye és ez által dokumentálja, hogy az ő nevével tényleg visszaélt. Tudtommal azonban Juriga képviselőtársam részéről még semmiféle intézkedés erre nézve nem történt és a népben még megvan az a hit, hogy ezen körlevél mindig helyesen viseli az ő aláírását. Én ezeknek az alapján azon kérelmet intézem a mélyen t. belügyi és igazságügyi miniszter urakhoz, hogy ezen ügyben a lehető legszigorúbban és legsürgősebben járjanak el, hogy a szegény nép az ilyen ámításokkal szemben megvédessék, nehogy azután itt elhangozzanak oly beszédek, mint a müyeneket hallottunk és a felszólalók ugy tűnjenek fel a nép szemében, mintha ők lennének a nép igazi képviselői, pedig az illetők nevüket adják az ilyen visszaélések elkövetésére. Az interpeUáczió szövege a következő (olvassa): InterpeUáczió a t. m. kir. belügyi és igazságügyi miniszter urakhoz szegény vidéki embereknek vigéczek által történt becsapása tárgyában. 1. Van-e tudomása a t. miniszter uraknak a Budapesten székelő »Örangyal« czimü állítólagos műintézet üzelmeiről? 2. Ha igen, hajlandók- e sürgősen utasítani ugy az összes közigazgatási és igazságügyi hatóságokat, hogy ezen üzelmekkel szemben a legóvatosabb és legszigorúbb eljárást kövessék? Juriga Nándor: Személyes kérdésben kérek szót! Elnök : Tessék várni! Az interpeUáczió ki fog adatni a belügyi és igazságügyi miniszter uraknak. Milyen czimen kivan szólni? Juriga Nándor: Személyes megtámadtatás czimén. Elnök: Tessék! Juriga Nándor: Mélyen t. ház! Nevem belehozása ebbe az ügybe igen tendencziózusnak látszik, mert bizonyos tromf akar talán lenni arról az oldalról, mely nevemnek és becsületemnek ártana. Én e dologban röviden csak a következőket mondom: Az illető czég engem megkért, hogy ajánljam. Azt mondotta, hogy keresztény, hogy szorítsuk ki a külföldi ipart és megkért, hogy helyes tót szöveget írjak képeikre, mert oly abszurd mondások és kifejezések voltak előbb rajtuk, hogy tényleg nevetségessé tették magát a képet. Én nem lévén Budapesten ismerős, nehogy valami rossz dolog fejlődjék ki, Budapestre fordultam az »Alkotmány« szerkesztőségéhez azzal, hogy: uraim, önök keresztények, önöknek betekintésük van az ilyen dologba, adjanak nekem megbízható, helyes informácziót, ajánlhatom-e ezt a czéget, vagy nem ? Erre nekem azt felelte Bonitz, — levelét legközelebb el fogom hozni bizonyíték gyanánt — tehát az »Alkotmány« felelős szerkesztője, hogy ajánlhatja, hogy megbízható és csakugyan megérdemli, hogy a lehető legnagyobb igyekezettel legyek ezen intézet támogatására. Kovács Pál: Ezt a levelet fogjuk kérni, ez nem létezik! Juriga Nándor: Ha ezt becsületszavamra áUitom, akkor nem szabad azt mondani, hogy nem létezik.
