Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-9

9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. 105 utóbbiaknak egyenkénti felsorolását kívánni? (Nem!) Ezek a napirenden ugy is részletesen fel fognak soroltatni. Meg lévén állapítva a legközelebbi ülés ideje és napirendje, áttérünk az interpellácziókra. Van szerencsém bejelenteni, bogy Vázsonyi Vilmos képviselő ur bozzám intézett levelében kijelenti, hogy gyengélkedése miatt interpellá­czióját máskorra balasztja. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Áchim L. András! Áchim L András: Remélem, nem veszi rossz néven tőlünk a t. ház, ha, mi paraszt-szocziális­ták is kijelentjük, hogy nem vagyunk megelé­gedve mai helyzetünkkel. Elégedetlenségünket fokozza, hogy a vidéken a hatóságok gyüleke­zési szabadságunkat, a melyet az 1848. évi XVIII. t.-ez. biztosit, minden ok és jog nélkül akadá­lyozzák. A belügyminiszter ur ő nagyméltósága megígérte és kijelentette, hogy ő a munkásügyek­nek jövőben is barátja lesz. Épen ezért tiszte­lettel kérdem a belügyminiszter ur ő nagyméltó­ságától : van-e tudomása arról, hogy a vidéki hatóságok előre elkészített bárczákon, a nélkül, hogy meg is győződnének a gyűlések tárgyáról, lefolyásáról, egyszerűen betiltják azokat. Azok az okok, a melyek miatt ezeket a gyűléseket betiltják, értelmes emberek előtt szinte nevetségesek, de az értelmetlen laikus nép előtt vérlázítók. (ügy van! ügy van! a nemzetiségiek padjain.) Hivatkozom példára is. Azt mondja itt egy helyen a topolyai főszolgabíró (olvassa): »A bejelentés tudomásul nem vétetik, a népgyűlés tartására az engedély kiadása megtagadtatik, mert a mezei munkás-mozgalom idején munkás­népgyülés nem engedélyezhetők Ezen felfogás szerint tehát akkor, ha politikai mozgalom van, politikai népgyűlés sem lenne engedélyezhető. Egy másik esetben hivatkozik a főszolgabíró arra, hogy az aratás közeledik és aratás előtt nem szabad sem politizálni, sem népgyűlést tar­tani. A harmadik esetben hivatkozik arra, hogy templom előtt lesz a gyűlés és azt mondja, hogy inkább menjenek a templomba imádkozni. (Fel­kiáltások jobbfelől: Igaza van!) Igaza van, de, és ezt jól jegyezzék meg az urak, nemcsak igé­vel, hanem kenyérrel is ól az ember és azok a kisgazdák és elnyomott munkások a templomban a papjuktól nem hallják azt, hogy hogyan orvo­solhassák bajaikat és sérelmeiket. Ha megvan az uraknak a joguk, legyen meg a joga a szegény kisgazdáknak és a szegény embereknek is. Pop Cs. István: Legyen meg az egyenjogúság! Áchim L. András : Az ujverbászi Földmunká­sok Országos Szövetségének a következő indoko­lással tiltotta be az ottani főszolgabíró a gyűlést (olvassa): »Végzés. Kérelmezők kérelmükkel el­utasittatnak, mert a járás községeiben a mun­kások a munkaadókkal a szerződéseket részint Írásban, részint szóval legnagyobb részben már megkötötték, miáltal a népgyűlés tartását feles­KÉPVH. NAPLÓ. 19f 6 —1911. I. KÖTET. legesnek tartom és annak megtiltását helyén­valónak . . .« Hát ez egyszerűen nevetséges ok. Ha már valaki lekötötte magát egy uradalom­hoz vagy gazdához, hogy ennyi és ennyi bérért dolgozik, akkor már ne legyen neki többé em­beri joga, hanem dolgozzék mint egy barom és húzza a rászabott igát és terhet? Az ilyen népgyűlésnek betiltásával nem hogy csendesíte­nék a parasztnép mozgalmát, hanem még for­szírozzák, előreviszik, mert a nép azt mondja, a nép gondolkozása ilyen — s higyjék meg ne­kem, ez igy van, nagyon jól ismerem —: betilt­ják az urak a gyűléseket; azért tiltják be, mert a mi javunkra szolgál, tehát a mi javunkat az urak nem akarják és az elkeseredés ez által folyton nő. Joga van annak a hatóságnak képviseltetni magát minden gyűlésen, azt ellenőrizni és, sajnos, fel is oszlatni, sokszor jogtalanul. Ám engedtes­sék meg, hogy a hatóság minden népgyűlésen jelenjék meg, hogy azt ellenőrizze, de ne tilt­sák be a gyűléseket, mert ezáltal csak a nép elkeseredését fokozzák. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Az idő előrehaladottságánál fogva nem akarok hosszadalmas lenni, de mégis engedje meg a t. ház, hogy az 1848: XVIII. t.-cz.-re hivatkoz­zam, a mely ezt a jogunkat biztosítja következő rendelkezésében (olvassa): »Minden polgár leg­szentebb és elvitázhatatlan joga a teljes gyüle­kezés-, szólás- és sajtószabadság.« Én remélem és elvárom, hogy a mikor a függetlenségi és 48-as párt jutott többségre, kormányra, ezt a 48-as törvényt meg is fogja tartani. És a mikor nem kell tartani az aratási sztrájktól, nem kell tartani semmiféle munkás­mozgalomtól, a mikor a OMGE csendőrszuronyo­kat uszit a szegény munkásnéj)re, akkor ennek a szegény munkásnépnek épen olyan joga van gyűléseket tartani, akárcsak az uraknak. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Kérdem a t. belügyminiszter urat: az ő tudomásával vannak-e ezen jogtalan és oktalan gyűlés-betiltások, és ha az ő tudtával történnek, szándékozik-e nekünk szocziálistáknak orvoslást nyújtani ? Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni a bel­ügyminiszter urnak. Most pedig következik a másik interpelláczió. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. képviselőház! Olyan ügy­ben kívánok kérdést intézni a t. belügyminiszter úrhoz . . . (Felkiáltások a, nemzetiségiek padján : Hol van ?) Vlád Aurél: Bujkál! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán:... a mely kérdés Magyar­ország nagy gazdaközönségét érdekli és érdekli azt a munkásosztályt, a melynek lojalitására nekünk, ha ebben az országban a gazdasági egyen­14

Next

/
Thumbnails
Contents