Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-9
9. országos ülés lí/06 j unius 2-án, szombaton. 101 kületű volt, mint az a spártai asszony, a ki azt mondja : menj, fiam, és térj vissza vagy paizson, vagy paizs nélkül. (Hosszantartó derültség. Nagy zaj. Elnök csenget.) Zboray Miklós : így beszélni szégyen, gyalázat! Jurip Nándor: fis ime, egyszer paizson hozták őket haza, (Zaj.) és a nemzet újra megbízta őket, — kigyógyulván sebéből — hogy menjenek ismét harczolni s mondották : vagy győzesz, vagy paizson jöjj haza. És mi történt ? Hallatlan csalatkozása sok ezer és millió magyar szivének, a ki nem bánta volna végigküzdeni azt a harczot egész a győzelemig. Es huszonnégy óra alatt igy rnegszelidülni és tényleg a hatalmon kivül mást nem kapni. . . Szász József: Ne szemtelenkedjék már! Elnök : Kérem, ki volt, a ki e kifejezést használta ? Szász József (feláll) : Én voltam ! Elnök : Szász József képviselő urat ezennel rendreutasítom. (Felkiáltások: Éljen az elnök!) Juriga Nándor: Uraim, ki nem vivtak se kommandót, se önálló vámterületet, s megszavazzák a katonaságot; minden csak ugy van, a mint lett volna obstmkczió nélkül is ; nem mondom, hogy én e tekintetben véleményt akarok nyilvánítani, hogy helyes volt-e ez vagy nem helyes, de feltétlenül csalatkoznia kellett minden magyar szívnek. És azonkívül, tekintve e kormánynak az alkotó elemeit, a múltját, az alkotó elemeknek természetéből és irányzatából, részint a magyar szív, részint a szegény ember szive és felfogása alapján láttunk oly irányokat és vonásokat a múltból, a melyek nem elég erős zálogai egy tökéletes jövőnek. Látom a miniszterelnök urat, a flnánczzsenit, a nagy kapaczitást, de mint ilyen, természetesen nem krajczároskodik, nem számit fillérekkel. Látom benne a nagytőke megtestesítőjét, látom benne az erős kapitalisztikus irányzatot. Mi a szegény ember fillérjét akarjuk megvédeni, a szegény embernek a kapitalistától pedig mindig ugy kell félnie, mint a kis halnak a harcsától. Ezért nem látom eléggé biztosítva a szegény ember fillérjét a mostani kormányzatban. Ha nézzük a kormánynak másik tagját, gr. Andrássy Gyula belügyminiszter urat, ha nézzük az ő politikai irányzatát, szellemét, akkor látjuk benne az arisztokratikus, az oligarchikus irányzatot. (Ellenmondás.) Kifejezte ezt a miniszter ur már az általános választói jog tárgyalásánál. Ez az oligarchikus irányzat arra törekszik, hogy az osztáíyuralom továbbra is maradjon meg ebben az országban, arra törekszik, hogy azon bizonyos felsőbb tízezrek érdekét szolgálja, a melyek á8-ban is csak azért adtak bizonyos hatalmat a választók kezébe, hogy ilyen utón jobban biztosítsák saját hatalmukat. Ez az irányzat érvényesül a mai kormányban. Kincs ott senki, a ki szegény ember, vagy földmives, vagy mesterember fia volna, vagy a kiben volna annyi demokráczia, hogy bár nemes vér buzog ereiben, bár gróf vagy báró is, mégis elfelejtette már ezt és ugy viselkedik, ugy gondolkozik, mint ember, és nem mint báró vagy gróf. (Élénk derültség.) Épen ezért én nem nemzetiségi, hanem emberi szempontból, mint szegény ember fia, mint szegény magyar ember, ha igy tetszik, félek ettől az oligarchikus, ettől az arisztokratikus irányzattól, a mely a magyar emberek között ma is ismeri a megkülönböztetést, hogy az egyik magyar ember uri ember, a másik ember nem uri ember, hanem paraszt. Félek ettől az irányzattól, s ez egymaga elegendő, hogy megrendüljön bizalmam e kormány iránt. De tovább megyek. Engedjék meg, hogy folytassam, mert meg vagyok győződve, hogy sok igaz magyar ember érez és gondolkozik éj) ugy mint én. Nézzük tovább a harmadik részt. A. harmadik irányzat a közoktatásügy, a kultuszminiszter tárczája. Itt látom — (Zajos felkiáltások ; Éljen Apponyi!) Hiszen hadd éljen. (Élénk derültség. Zaj. Halljuk!) Bár nagy műveltsége és tehetsége, igyekezete közismert és megnyilvánult a programm előkészítésében, a melyben olyan gyönyörű szónoki frázisokat olvas az ember, mégis látjuk főleg a népnevelésben azt az irányzatot, a melyet ugy lehet nevezni, hogy sovinisztikus népnevelés és az állameszmének a vesékig és velőig való bediktálása. (Élénk helyeslés a haloldalon.) Nagyon finoman van kifejezve ott a szabadság, nevelés és hitvallás fogalma ; csak azt szeretném, hogy a magyar nemzeti állameszmét definiálná nekem valaki egyszer logikusan. Egy hang (a baloldalon) : Hát ezt sem tudja ? juriga Nándor: Nem tudom, pedig már több, mint tizenkét esztendeje tanulmányozom. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Határozzák meg egyszer igazán hivatalos oldalról, hogy mi az a magyar nemzeti állameszme, mert azt hiszem, mindenki szeretne ez országban egy hivatalos definicziót hallani. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ezt sem tudja ? Szégyelje magát!) Nem helyes a nevelésben a sovinizmus, vagy valamely politikai irányzatnak túlságos forszirozása, általában a politikának bevitele. Mert hogy az állameszme mégis csak politikai fogalom, az ugyebár, természetes ? (Derültség a baloldalon.) A magyar nemzeti állameszme feltétlenül politikai fogalom ; azt nem disputálhatja el senki. (Derültség.) Zboray Miklós: Elvihetnék magát a Frimmintézetbe ! (Derültség.) Juriga Nándor: Ez, uraim, feltétlenül politikai eszme és a gyermek szivébe már első nevelése alkalmával politikai irányzatokat, politikai törekvéseket kezdeni ojtogatni már az alsó elemi osztályokban: ezt pedagógiai szempontból egyáltalában nem tartom helyesnek, hanem meggyőződésem szerint ugy kell a gyermeket nevelni, a mint az Isten adta; (Élénk derültség a baloldalon.) ki keli fejteni minden tehetséget és emberré nevelni, és ha majd érettebb korba
