Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-42

í2. országos ülés Í906 február í9-én, hétfőn. 33 azzal küldöm meg, hogy a képviselőháznak folyó évi február 19-ére közvetlenül az országgyűlésnek folyó évi február 19-ére történt összehívására vonatkozó és a magyar miniszterelnök által méltóságodnak folyó évi február 15-én megküldött kegyelmes kirá^vi leirat kihirdetése után a teljhatalmú királyi biztossá történt kineveztetésemről és kiküldetésemről- szóló 827. miniszterelnöki számú kegyelmes királyi leiratot olvastassa fel és ezt nyomban követőleg az országgyűlés feloszlatásáról szóló 828. miniszterelnöki számú kegyelmes királyi leiratot hirdesse ki. Egyben kijelentem (Halljuk! Halljuk!), hogy abban a nem várt esetben, hogy ha ezen rendelkezésemnek egész terjedelmében elég nem tétetnék (Mozgás.) s a képviselőház a feloszlatásáról szóló kegyelmes királyi leirat felolvasása után azonnal fel nem oszlanék, kénytelen leszek a kineveztetésemre és kiküldetésemre, vonatkozó kegyelmes királyi leiratban foglalt felhatalmazással élni. Végül jelzem, hogy a fentiekben emiitett három legkegyelmesebb kir. leirat a »Budapesti Közlöny« f. évi február hó 19-én kiadandó rendkívüli számában is közzé fog tétetni. BudajDest, 1906. évi február hó 18-án. Nyiri Sándor vezérőrnagy, teljhatalmú kir. biztos.« (Mozgás és zaj. Felkiáltások : Halljuk az elnököt !) T. képviselőház ! Nekem erre nézve egy előterjesztésem, illetőleg javaslatom van. Javaslatom, indokolásával együtt, a következőképpen szól : »Az 1848. évi III. törvényczikk 33. §-a szerint »Ö Felsége a végrehajtó hatalmat a törvény értelmében független magyar minisztérium által gyakorolja (Elénk helyeslés a baloldalon.) és bármely rendelete, parancsolata vagy határozata csak ugy érvényes, ha az a Budapesten székelő miniszterelv egyike által aláiratik.« (Ugy van!) A miniszteri felelősség elvén alapuló népképviseleti alkotmányunk és az állandó jogszokás ébren őrködtek a felett, hogy a király felséges személyének szent és sérthetetlen volta megóvassék. Megszakitás nélküli állandó gyakorlat szerint a felségjog bármely nyilvánulása kizárólag a mindenkori miniszterelnök bejelentése alapján került a képviselőház előtt kihirdetésre. Az ily módon tett bejelentés megnyugtató biztosítékul szolgált annak feltevésére, hogy a kihirdetés és tudomásulvétel czéljából bejelentett legfelsőbb leirat az alkotmányos felelősségnek a miniszteri ellenjegyzésről szóló törvényszabta biztositékával rendelkezik. Most azonban ezen állandó szokásnak nyilt és czélzatos megszakításával Nyiri Sándor teljhatalmú kir. biztos urnak nevében Janauschek Gyula vezérkari testületben őrnagy és nagyborosnyói Bartha Lajos vezérkari testületben őrnagy kézbesítettek Justh Gyula képviselőházi elnök urnak két lepecsételt leiratot, a melyekben a nevezettek által átadott és Nyiri Sándor vezérőrnagy teljhatalmú királyi biztos aláirásával ellátott kisérő levélnek tartalma szerint egyrészt Nyiri Sándor urnak teljhatalmú királyi biztossá KÉPVH. KAPLÓ. 1905 1910. II. KÖTET. való kineveztetése, másrészt az országgyűlésnek feloszlatására vonatkozó kézirat foglaltatnék. Sarkalatos alkotmányjogi biztosítékainknak komoly vezélyeztetése nélkül lehetetlen a miniszteri felelősség híján cselekvő, bármely személytől a legfontosabb felségjognak gyakorlására vonatkozó bejelentést elfogadni és azt kihirdetés és tudomásvétel czéljából tárgyalás alá bocsátani. (Elénk helyeslés.) Az ilyen eljárás könnyen a felség szent és sérthetetlen személyének kíméletlen érintésére vezethetne. (Ugy van! a baloldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk !) A képviselőház elnöke csak olyan legfelsőbb királyi leiratnak bemutatására és kihirdetésére vállalkozhatik, a mely a bejelentésnek alakiságaiban is eleve biztosítékot nyújt az iránt, hogy sem a felségnek szent és sérthetetlen személye, sem az alkotmánynak szentsége fenyegetve nem lehetnek. (Zajos helyeslés és éljenzés.) A miniszternek törvényszerinti felelőssége ezekre biztosítékot nyújt. Alkotmányunk a teljhatalmú királyi biztosnak, mint közjogi tényezőnek intézményét nem ismeri. (Igaz ! Ugy van !) A teljnatalmuság az alkotmányunk által kizárt önkén3*uralomnak jelzője. (Ugy van! Ugy van!) Az alkotmányosság alaptétele, hogy teljhatalommal egyetlen szerv vagy közeg sem bir, még magát a királyi hatalmat is az alkotmány korlátozza. (Hosszantartó éljenzés, taps és helyeslés. Halljuk! Halljuk !) Nyiri Sándor ur, mint tényleges állományú vezérőrnagy és küldöttei Janauschek Gyula és nagyborosnyói Bartha Lajos vezérkari törzstiszt urak nem a miniszteri felelősségnek törvénybe iktatott feltétele és biztosi téka alapján, hanem a katonai fegyelemnek alárendelt parancs végrehajtásában járnak el (Igaz ! Ugy van !) és még a rendes bíróságok által sem vonhatók felelősségre. (Ugy van ! Ugy van !) Nem szabad oly történelmi előzménynek megalkotását megengedni, a melylyel a képviselőifáz a miniszteri felelősség körén kivül álló bármely tényezőnek a felségjogok gyakorlására bármily befolyást törvényeink ellenére biztositana. (Halljuk ! Halljuk!) Ennek megelőzése czéljából (Halljuk! Halljuk !) kérem a t. házat, méltóztassék az elnököt felhatalmazni arra, hogy az illetéktelen közegek által hozzá juttatott borítékokat felbontatlanul (Elénk helyeslés.) a már megnevezett nagyborosnyói Bartha Lajos és Janauschek Gyula vezérkari törzstiszteknek visszaadja és rendelkezésre bocsássa. (Elénk helyeslés és taps. Halljuk ! Halljuk !) Végül az elnökség tiltakozik Nyiri Sándor vezérőrnagy levelének tartalma ellen is, melylyel az ülés vezetésére és a tárgyalás rendjére nézve fenyegetések mellett rendelkezni akar. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A képviselőház szuverén jogkörének ezen nyilvánvaló megtámadását az elnökség visszautasítja (Élénk helyeslés.) és kéri a t. házat,