Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-41

30 4Í. országos ülés 1905 < Zboray Miklós jegyző: Mezófi Vilmos ! (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Mélyen t. képviselőház! (Folytonosan tartó nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak! Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Zaj. Halljuk ! halról.) Mezőfi Vilmos : Abban a szomorú helyzetben vagyok, hogy gr. Apponyi Albert t. képviselőtár­sam magas röptű beszéde után is arra kell kérnem a mélyen t. képviselőházat, hogy az elnapoló ki­rályi kéziratot tudomásul ne vegye, hanem foly­tassa tanácskozásait. (Mozgás) Gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam az 1867-iki X. t.-cz. felolvasá­sával kétségtelenül bebizonyította azt, hogy hatá­rozott és nyilt törvénysértés az, a mi az elnapoló királyi kéziratban megnyilvánul. Mert az 1867. évi X. t.-cz. azt mondja, hogy addig az országgyűlést elnapolni nem szabad, mig a megelőző évi szám­adások és a jövő évi költségvetés letárgyalva nincsenek, illetve alkalmat kell adni, hogy a be­fejezett számadások, valamint a jövő évi költség­vetés országgyülésileg még az évben tárgyalhatók legyenek. Ezt a király esküvel fogadta meg. (Hall­juk ! Halljuk ! Mozgás.) Ezt az esküt 1867 június 8-án tette le. Egy hang a baloldalon: Ismerjük nűndany­nyian ! Mezőfi Vilmos: Tudom jól, hogy ismerjük, talán ismerjük valamennyien, (Mozgás. Zaj.) de azt hiszem., vannak a házon kivül olyan tényezők, a kik erre az esküre már nem emlékeznek, (Fel­kiáltások a baloldalon : Főleg Bécsben!) s talán nem lesz hiábavaló, ha innen, a törvényhozás terméből azoknak az illetékes faktoroknak és talán a legilletékesebbnek, a ki ezt az esküt letette, emlékezetébe idézzük az eskü szószerinti szöve­gét. (Helyeslés balfelől.) Ez az eskü igy hangzik (olvassa) : »Mi I. Ferencz József Isten kegyelmé­ből stb., mint Magyarország és Társországainak örökös és apostoli királya esküszünk az élő Istenre, a boldogságos Szűz Máriára és az Istennek minden szentéire, hogy az Isten egyházait, Magyarország és Társországai törvényhatóságait s egyházi és világi minden rendű lakosait jogaikban, kivált­ságaikban, szabadságaikban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és helybenhagyott szokásaik­ban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szol­gáltatunk, Magyarország és Társországai jogait al­kotmányát, törvényes függetlenségét és területi független épségét sértetlenül fermtartandjuk. stb. stb.. . . Isten minket ugy segéljen, s annak min­den szentéi.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy segélje ! Zaj.) Barabás Béla: De ugy is segiti! (Zaj és mozgás.) Mezőfi Vilmos: Azok után, a miket gr. Apponyi Albert ur igen t. képviselőtársam el­mondott, nem kell bővebben bizonyítanom, hogy az 1867-ik évi X. t.-cz. szellemévei, de betűjével is ellenkezik ez a királyi eskü. vagyis ez a királyi eskü nem lett most megtartva, hanem meg lett szegve. (Felkiáltások a baloldalon ; Esküszegés!) czember 19-én, kedden. Én nem szeretném és nem akarnám, hogy a magyar nemzet törvényhozása bűnrészes legyen ebben az esküszegésben. Ne adjon módot, ne adjon alkalmat és lehetőséget Magyarország törvény­hozása arra, hogy ez az alkotmányra tett eskü meg­szegessék.Maradjon együtt az ország törvényhozása, alkosson törvényeket ennek az elhagyott, nyo­morban élő milliónyi magyar népnek a j avara ; mert hiszen vérlázító és égbekiáltó az, hogy néhány nap múlva egy éve lesz már, hogy ez a törvény­hozás összeült, egybegyűlt és egyetlenegy alkotást, egyetlenegy lépést, egyetlen cselekedetet nem tett még arra, hogy ennek az elhagyott, nyomorgó magyar népnek kenyeret és jogot adjon, kenyeret és jogot biztosítson. En abban a hitben jöttem ma erre az ülésre, hogy a kormány beváltja igéretét (Felkiáltások a baloldalon : Azt várhatja !) és benyújtja az általá­nos, egyenlő és titkos szavazati jogról szóló tör­vényjavaslatot. Gr. Batthyány Tivadar: Sohasem akarták! ( Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Mezőfi Vilmos : Annyira hittem, hogy köte­lességemnek tartottam az ellenzéki vezérlő-bizott­ság egyes tagjainak szives tudomására juttatni, hogy én az általános választási jogról szóló tör­vényjavaslatot, bárki nyújtja is be, ha benyújtja, megszavazom, mert szocziáldemokratikus meg­győződésem és hitem szerint ezt a szerencsétlen országot ebből a kátyúból, ezt az árva népet az elnyomásból és nyomorból csak az általános, egyenlő és titkos szavazati joggal lehet kivezetni. (Ellenmondás a baloldalon. Egy hang balról : A Jakabokkal!) Sajnálattal látom, hogy a kormány a maga igéretét most nem váltotta be. (Mozgás balról.) De a képviselőház bármely pártjának megvan a kezdeményezés joga, és én azért is, hogy ezt a kez­deményezést lehetővé tegyem, javaslom és kérem a t. képviselőházat, ne menjen szét, hanem ma­radjon együtt. Es ha a kormány nem váltotta be igéretét, tegyük meg mi a kötelességünket és első törvénjdiozási tényünk az legyen, hogy az álta­lános, egyenlő, és titkos szavazati jogról szóló tör­vényt megalkotjuk. (Helyeslések.) Szakáts Zoltán jegyző: Rátkay László ! Rátkay László: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalán.) Arról, hogy a törvényekkel és a letett királyi esküvel megegyezik-e az, a mi most történik, nem akarok szólni. (Halljuk! Halljuk!!) Azt hiszem, minden higgadtan gon­dolkodó, hazáját szerető férfi e tekintetben Íté­letét magának megalkotta. Különbség csak az lehet közöttünk, hogy egyikünk meg is mondja ezt a megalkotott Ítéletét nyíltan, mig mások el­hallgatják. (Igaz ! ügy van !) A miért én felszó­laltam, t. ház, az, mert azt akarom, hogy legyen nyoma a naplóban annak, hogy a magyar kép­viselőház tudta, minő napokat él át; tudja, hogy az alkotmányát, szabadságát és törvényes függet­lenségét védi e nemzetnek; tudja, hogy egész Európa e tekintetben nincsen tisztában a hely-

Next

/
Thumbnails
Contents