Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-41

26 M. országos ülés 1905 deczember 19-én, kedden. En csak azt hiszem és remélem, hogy ennek a kormánynak alkotmányos lelkiismerete, a mely nem szólal meg, midőn olyan czélokra költi el felhatalmazás nélkül az ország pénzét, a mely czélokra való költekezéstől a képviselőház hatá­rozata egyenesen eltiltotta, remélem, hogy nem épen akkor fog megszólalni, mikor ezeknek a sze­gény családoknak kárpótlásáról lesz szó. (He­lyeslés.) T. képviselőház ! Itt van — egyik t. barátom közbeszólásképen épen felemiitette, de én úgyis rá akartam térni — a törvényhatóságoknak hihe­tetlenül nehéz helyzete, a mennyiben a törvényes­ség kérdésében összeütközésben vannak ezzel a kormánynyal. Az 1886. évi XXI. t.-cz. ilyen összeütközésekben legfőbb biróul világosan a kép­viselőházat jelöli meg, és a kormány nem is mu­lasztja el megsemmisítő rendeleteiben figyelmez­tetni a törvényhatóságokat arra, hogy szabad nekik orvoslásért a képviselőházhoz fordulniuk. (Zaj balfelől és a középen.) Igazán megáll az embernek esze, hogy ilyen helyzetben ez a kormány még a gúny gyakorlá­sára is ilyen czinizmussal bir, mikor olyan bíróság­hoz utasítja a vele szemben álló törvényhatóságo­kat, a mely bíróságnak működését ő maga, saját elhatározásával lehetetlenné teszi. (Ugy van! Ugy van! Taps a baloldalon és a középen.) A jelenlegi súlyos helyzetből való kibontako­zást is az én felfogásom szerint egyenesen a foly­tonos elnapolásnak ez a rendszere teszi lehetetlenné. A volt miniszterelnök urnak nyilatkozataiban, — mert rá fogok arra is térni, nekem arról mint országgyűlési képviselőnek nincs tudomásom, hogy vájjon jelenleg is az — tehát b. Fejérváry Gézá­nak, mikor mint miniszterelnök nyilatkozott, nyi­latkozataiban mindig az foglaltatott, hogy azért napoltatik el a ház, mert az alkotmányos meg­egyezésre, az alkotmányos kibontakozásra idő kell. (Zaj balfelől és a középen.) T. képviselőház! Micsoda alkotmányos fel­fogás ez! Alkotmányos kibontakozás mit jelent ? összeütközés van a törvényhozás két tényezőjé­nek felfogása közt igen fontos kérdésekben, össze­ütközés van a királynak és a képviselőháznak felfogása közt. Hát már most ezen összeütközésnek, ezen differencziának kiegyenlítése hol történhe­tik és hogyan történhetik másképen, mint ugy, hogy ezen két alkotmányos tényező közt a mi ősi hagyományainkon alapuló dietális traktátus ut­ján őszinte és nyilt kibeszélés történjék és itt nyílt fórumon közeledjenek egymáshoz a nézetek addig, míg a megegyezés létre nem jön. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) E helyett azt látjuk, hogy arra a feliratra, a melyben a képviselőház a maga álláspontját igen mérsékelt, (Felkiáltások balfelől: Bizony nagyon mérsékelt I) a megegyezés­nek útját korántsem bevágó kifejezésekben elő­adta, erre a feliratra még mindeddig királyi válasz sem érkezett. Ugron Gábor: Kötelessége pedig! (Egy hang balfelől: Sok levelet küldött !) Gr. Apponyi Albert: Hát ugy látszik, hogy a kibontakozás módjára, a kibontakozás alap­jára nézve igen radikális különbség van a közt a felfogás közt, a melyet mi itt képviselünk és a közt, mely a kormány padjain, ő Felsége jelenlegi tanácsosai körében uralkodik. Mi mind az alkot­mányos megegyezésnek, mind annak, hogy a megoldásban a királynak aggodalma és álláspontja is tekintetbe vétessék, soha útját nem állottuk. Mi nem dolgoztunk ultimátumokkal, de mindig ultimátumokkal állottunk szemközt. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon és a középen.) Ugy látszik, hogy a megegyezésnek módjára vonatkozó azon fel­fogás, mely a király jelenlegi tanácsosainak körében uralkodik, nem az, hogy a két ellentétes álláspont között közeledés történjék, hanem az, hogy a nemzetet addig kell puhítani, mig a feje­delmi ultimátumhoz való alkalmazkodásra meg­érettnek tekintetik. (Ugy van ! Ugy van I a bal­oldalon és a középen.) Pedig erről a helyről, midőn megint hosszabb időre utolszor van alkalmunk eb­ben a házban nyilatkozni, meg kell azt monda­nunk, hogy a mennyire kész ez a parlamenti több­ség a nemzettől nyert mandátumának elárulása, a nemzeti akaratnak megtagadása nélkül keresni a kiegyenlítést a király álláspontjával: éppen ugy reménytelennek kell nyilvánítanunk — és a korona iránti kötelességünk is ezt itt kimondani, hogy ha a korona tanácsosai ő Felségét máskéja informálják — minden olyan törekvést, mely a kibontakozást a nemzet megtörésében, a nemzet­nek saját akaratáról való lemondásában, a nem­zetnek alkotmányos jogai érvényesitésében való megzsibbasztásában keresi. (Elénk taps a bal­oldalon és a középen.) Rátkay László: 1849 áprilisié! (Ugy van! Ugy van,! Ellenmondás és zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem Rátkay László kép­viselő urat, hogy ilyen kifejezéseket ne használ­jon. (Általános helyeslés.) Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok őt rendreutasítani, (Általános helyeslés. Csenget.) Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert: Az elnöki intézkedés felment engem annak szüksége alól, hogy a most elhangzott közbeszólásra reflektáljak. Én csak annyit mondok, hogy nekünk és a nemzetnek elég az 1848 : III. t.-czikkre hivatkoznunk, ennek ta­laján állunk meg, ennek talaján küzdjük ki a mi alkotmányos harczunkat; (Hosszantartó élénk él­jenzés és taps a baloldalon) ennek talaján szilárdul megállva, ennek talajáról semmi fenyegetés és semmi erőszak által magunkat letaszittatni nem engedve, (Elénk helyeslés.) de egyszersmind sem­miféle provokáczió által annak szilárd talajától magunkat elcsábíttatni nem engedve, biztosan hiszem, hogy győzedelmesen fogjuk a harczot meg­vívni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a bal­oldalon.) Tehát ezen 1848-iki törvényczikk ellen véte­nénk és követnénk el meg nem bocsátható bűnt, ha preczedenst szolgáltatnánk a törvényhozás két tényezője közötti összeütközés esetén arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents