Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-41

26 M. országos ülés 1905 deczember 19-én, kedden. En csak azt hiszem és remélem, hogy ennek a kormánynak alkotmányos lelkiismerete, a mely nem szólal meg, midőn olyan czélokra költi el felhatalmazás nélkül az ország pénzét, a mely czélokra való költekezéstől a képviselőház határozata egyenesen eltiltotta, remélem, hogy nem épen akkor fog megszólalni, mikor ezeknek a szegény családoknak kárpótlásáról lesz szó. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Itt van — egyik t. barátom közbeszólásképen épen felemiitette, de én úgyis rá akartam térni — a törvényhatóságoknak hihetetlenül nehéz helyzete, a mennyiben a törvényesség kérdésében összeütközésben vannak ezzel a kormánynyal. Az 1886. évi XXI. t.-cz. ilyen összeütközésekben legfőbb biróul világosan a képviselőházat jelöli meg, és a kormány nem is mulasztja el megsemmisítő rendeleteiben figyelmeztetni a törvényhatóságokat arra, hogy szabad nekik orvoslásért a képviselőházhoz fordulniuk. (Zaj balfelől és a középen.) Igazán megáll az embernek esze, hogy ilyen helyzetben ez a kormány még a gúny gyakorlására is ilyen czinizmussal bir, mikor olyan bírósághoz utasítja a vele szemben álló törvényhatóságokat, a mely bíróságnak működését ő maga, saját elhatározásával lehetetlenné teszi. (Ugy van! Ugy van! Taps a baloldalon és a középen.) A jelenlegi súlyos helyzetből való kibontakozást is az én felfogásom szerint egyenesen a folytonos elnapolásnak ez a rendszere teszi lehetetlenné. A volt miniszterelnök urnak nyilatkozataiban, — mert rá fogok arra is térni, nekem arról mint országgyűlési képviselőnek nincs tudomásom, hogy vájjon jelenleg is az — tehát b. Fejérváry Gézának, mikor mint miniszterelnök nyilatkozott, nyilatkozataiban mindig az foglaltatott, hogy azért napoltatik el a ház, mert az alkotmányos megegyezésre, az alkotmányos kibontakozásra idő kell. (Zaj balfelől és a középen.) T. képviselőház! Micsoda alkotmányos felfogás ez! Alkotmányos kibontakozás mit jelent ? összeütközés van a törvényhozás két tényezőjének felfogása közt igen fontos kérdésekben, összeütközés van a királynak és a képviselőháznak felfogása közt. Hát már most ezen összeütközésnek, ezen differencziának kiegyenlítése hol történhetik és hogyan történhetik másképen, mint ugy, hogy ezen két alkotmányos tényező közt a mi ősi hagyományainkon alapuló dietális traktátus utján őszinte és nyilt kibeszélés történjék és itt nyílt fórumon közeledjenek egymáshoz a nézetek addig, míg a megegyezés létre nem jön. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) E helyett azt látjuk, hogy arra a feliratra, a melyben a képviselőház a maga álláspontját igen mérsékelt, (Felkiáltások balfelől: Bizony nagyon mérsékelt I) a megegyezésnek útját korántsem bevágó kifejezésekben előadta, erre a feliratra még mindeddig királyi válasz sem érkezett. Ugron Gábor: Kötelessége pedig! (Egy hang balfelől: Sok levelet küldött !) Gr. Apponyi Albert: Hát ugy látszik, hogy a kibontakozás módjára, a kibontakozás alapjára nézve igen radikális különbség van a közt a felfogás közt, a melyet mi itt képviselünk és a közt, mely a kormány padjain, ő Felsége jelenlegi tanácsosai körében uralkodik. Mi mind az alkotmányos megegyezésnek, mind annak, hogy a megoldásban a királynak aggodalma és álláspontja is tekintetbe vétessék, soha útját nem állottuk. Mi nem dolgoztunk ultimátumokkal, de mindig ultimátumokkal állottunk szemközt. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon és a középen.) Ugy látszik, hogy a megegyezésnek módjára vonatkozó azon felfogás, mely a király jelenlegi tanácsosainak körében uralkodik, nem az, hogy a két ellentétes álláspont között közeledés történjék, hanem az, hogy a nemzetet addig kell puhítani, mig a fejedelmi ultimátumhoz való alkalmazkodásra megérettnek tekintetik. (Ugy van ! Ugy van I a baloldalon és a középen.) Pedig erről a helyről, midőn megint hosszabb időre utolszor van alkalmunk ebben a házban nyilatkozni, meg kell azt mondanunk, hogy a mennyire kész ez a parlamenti többség a nemzettől nyert mandátumának elárulása, a nemzeti akaratnak megtagadása nélkül keresni a kiegyenlítést a király álláspontjával: éppen ugy reménytelennek kell nyilvánítanunk — és a korona iránti kötelességünk is ezt itt kimondani, hogy ha a korona tanácsosai ő Felségét máskéja informálják — minden olyan törekvést, mely a kibontakozást a nemzet megtörésében, a nemzetnek saját akaratáról való lemondásában, a nemzetnek alkotmányos jogai érvényesitésében való megzsibbasztásában keresi. (Elénk taps a baloldalon és a középen.) Rátkay László: 1849 áprilisié! (Ugy van! Ugy van,! Ellenmondás és zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem Rátkay László képviselő urat, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon. (Általános helyeslés.) Ezért a kifejezésért kénytelen vagyok őt rendreutasítani, (Általános helyeslés. Csenget.) Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert: Az elnöki intézkedés felment engem annak szüksége alól, hogy a most elhangzott közbeszólásra reflektáljak. Én csak annyit mondok, hogy nekünk és a nemzetnek elég az 1848 : III. t.-czikkre hivatkoznunk, ennek talaján állunk meg, ennek talaján küzdjük ki a mi alkotmányos harczunkat; (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a baloldalon) ennek talaján szilárdul megállva, ennek talajáról semmi fenyegetés és semmi erőszak által magunkat letaszittatni nem engedve, (Elénk helyeslés.) de egyszersmind semmiféle provokáczió által annak szilárd talajától magunkat elcsábíttatni nem engedve, biztosan hiszem, hogy győzedelmesen fogjuk a harczot megvívni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Tehát ezen 1848-iki törvényczikk ellen vétenénk és követnénk el meg nem bocsátható bűnt, ha preczedenst szolgáltatnánk a törvényhozás két tényezője közötti összeütközés esetén arra, hogy