Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-13

13. országos ülés 1905 d ; személyüknek súlyos kárhoztatása. Ennél keve­sebbet nem tehetünk. (Elénk helyeslés a hal­oldalon.) De minek indokoljam ezeket bővebben ? Magában a helyzetben van oka annak, a miért nekem és nekünk ezt az indítványt meg kellett tennünk. A kinyomtatott és t. képviselőtársaim között kiosztott indítványban és annak indoko­lásában ki vannak fejtve azok az okok és azon okok közjogi természete, a melyek az indítványt szükségessé, nélkülözhetetlenné teszik ; ezért nem is tartom szükségesnek azokat ismételni; de egyre rá kell mutatnom. (Halljuk!) Annak ter­mészetét, a mi november 18-án és deczember 13-án történt, legalább egy tekintetben bőveb­ben akarom megismertetni, mint a hogy az eddig akár a sajtóban, akár egyesek nyilatko­zataiban ismertettetett. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Két palotája van ennek a mi nem­zetünknek. Az egyik ott van Budavár ormán; arra van hivatva, hogy ne üresen álljon, hanem ott rezideáljon a magyar nemzet és Magyar­ország felséges királya, (Elénk helyeslés a bal­és a szélsöbalolddlon.) másik palotája a nemzet­nek itt van: a Duna balpartján, s ennek az a rendeltetése, hogy a nemzet törvényhozó hatal­mának osztályos, egyenrangú részesei, e nemzet választott képviselői itt rezideáljanak, itt tanács­kozzanak. Mindkét palotának természete hozza magával, (Halljuk! Halljuk!) hogy amott az ország királya szabadon lehessen és hozzá hívat­lanul és az ő tudta nélkül senki a világon be ne tolakodhassak; (Helyeslés balfelől.) ennek a palotának pedig rendeltetése és természete az, hogy itt a nemzet választottjai szabadon tanács­kozhassanak, s a nemzet jövője és becsülete felett őrködjenek, (Helyeslés. Halljuk!) hogy a nemzet kő/szükségletei a lehetőség határain belül kielé­gíttessenek. És természete e palotának az is, hogy a képviselőház tanácskozó termébe a kép­viselők előzetes tudta és engedélye nélkül semmi­féle idegen, se fegyveres, se fegyvertelen erő be nem tolakodhatik. (Ugy van! a baloldalon.) Pedig ez történt deczember 13-án (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a november 18-iki cselekvény következtében. Ez a két cselekvény tehát a maga teljességében abból áll, hogy a törvényhozás függetlensége meg lett támadva, hogy a képviselők személyes szabadsága is esetleg fenyegetve lett, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) hogy ama merénylet hatása alatt mindaddig, mig ama merényletnek minden része meg nem semmisittetett, el nem távolittatott, a nemzet törvényhozásának, választott képviselőinek füg­getlensége nem lehetett tiszta, nem lehetett biztos, a mig a nemzet választott képviselőinek gyülekezete fölött oly kormányhatalom áll, a mely a törvényhozás tanácskozási termében is kar­hatalommal rendelkezett. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez történt. Ilyen eset ezeréves alkotmányunk éSetfolyamán soha, de soha nem történt. (Ugy rilis 13-án, csütörtökön. 79 van! Ugy van! a baloldalon.). Ilyen vakmerő­séget soha egyetlen kormányfér fiu, vagy a kor­mányhatalom élén álló férfiú el nem követett. Erre példa nincsen se nálunk, se másutt. Hiába hivatkoznak Bihar vármegye közgyűlésére, Bihar vármegye közgyűlése, — ámbár az alkotmány védelme alatt álló alkotmányos hatóság — a melyet a törvény alkotott, de még sem az egész nemzet választott képviselőinek gyülezete, még sem törvényhozás, még sem a nemzeti fenség kettős részese közül az egyik, mert az egyik a király, a másik pedig mi volnánk, ha volnánk, deczember 13-án nem voltunk azok, darabantok ellenőrzése alatt állottunk. Hová jutottunk ? Minő pokoli terv volt ez ? Hogy áll a kérdés, a mint indítványom indoko­lásában érintem, a nemzet előtt ? És hogy áll a kérdés a világ előtt? (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A nemzet szuverenitásának egyik részese a király, a maga fenségében ott ül, ott ragyog; védi és körülrajongja őt a nemzet hű­sége, hódolata és bizalma, és a mi hatalom az állam birtokában van, törvényekkel, izommal és fegyveres erővel mind azt a fenséget védelmezi. Egyebet sem csinál, mint azt védelmezi. Az Isten fogalmához hasonlítja, szent és sérthe­tetlen, a mint 48-iki bölcs törvényeink mond­ják. Szent és sérthetetlen; miként az oltárhoz, csak imádva lehet a népnek hozzá közeledni és rendszerint mégis a nép minden tagja előtt nincsen ajtaja megnyitva; hozzá csak azok kö­zeledhetnek, csak azok vannak jogosítva hozzá menni, a kik kérnek, vagy a kik jutalmat köszönnek meg; de ismétlem, a nemzet bizalma, szeretete és hűsége és a törvény és a hatalom minden eszköze védelmezi a király szentséges fejét. Azzal a fenséggel egyenlő magasságban kel­lene állani a törvényhozás nemzeti részének, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) a népkép­viseletnek, az országgyűlésnek is. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ugyanazon magasság­ban, szentségben és sérthetetlenségben kellene állania a nemzetg) ülésnek is. (Ugy van! a bal­oldalon.) Most ez a kormány, ez a miniszter­elnök és az az elnök, a ki ott ült ezelőtt néhány hónappal az elnöki székben, ugy állítják oda e két erőt a nép elé, hogy ime az egyik, a király, az atyaisten, a másik, a nemzetgyűlés, mely darabantokkal kezeltetik. (Ugy van 1 Taps és éljenzés a baloldalon és a középen.) Mit gondol­jon az a nép, az a mi jó népünk, a mely hűség­gel néz és gondol királyára, de kegyelettel és bizalommal kell hogy gondoljon saját választott nemzeti tanácsára is? Mit gondoljon az a nép, mikor az egyik erő mellett az atyaistent meg­illető minden dicsőség és hatalom dolgozik, a másikat pedig mulandó hatalmukban hitvány, mert még arczjátékoktól is függő miniszterek, kormányférfiak akarják vezetni, őrizni daraban­tokkal és ezer meg ezer gyalázó kifejezésekkel is illetik. (Élénk helyeslés és taps. Igaz! Ugy van! a baloldalon és a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents