Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-12

62 12. országos ülés 1905 április 12-én, szerdán. irók sem tudtak jegyezni semmit, annál kevésbbé tehették ezt a jegyzők, s az egyes képviselők. A következő napon a hírlapok közléseiből, s leginkább a később készült naplóból és az ülési jegyzőkönyvből értesültek arról a képviselők, hogy állítólag súlyos közjogi természetű, s kö­vetkezéseiben mérhetetlen fontosságú törvény­hozási cselekmény hajtatott végre, a mennyiben a napló és a jegyzőkönyv szerint Perczel Dezső elnök a Dániel Gábor-féle határozati javaslatot el vagy el nem fogadás végett szavazásra ki­tűzte, a szavazást megtörténtnek, s a javaslatot elfogadottnak jelentette ki, s egy ugyanazon na­pon november 18-án kelt királyi leirattal az országgyűlést elnapoltnak ós az ülési jegyző­könyvet hitelesítettnek nyilvánította, s az ülést nyomban bezárta. Feltétlenül bizonyos, hogy sem a napló, sem a jegyzőkönyv hiven nem adja elő a megtörtént dolgokat, s föltétlenül bizonyos, hogy ez oknál fogva tárgyilag mind a két okirat hamis. Hogy mikor, miként, mi czélból és kik készítették az okiratokat, ez is a komoly bírálat egyik tárgya. E kérdés fontossága azonban alig jöhet figyelembe ama kiszámíthatatlan, s megmérhe­tetlen veszély mellett, a mely az ekként elköve­tett cselekmény, s az ily elnöki eljárás mellett az alkotmányt és a nemzet, összes jogait, s min­den szabadságát fenyegeti. Ily eljárás mellett, s ily cselekménynyel akármily kisebbség, ha az elnök bűnösen vele összejátszik és egyetért, gyökeresen megváltoz­tathatja, sőt el is törölheti az alkotmányt, meg­hamisíthatja vagy meg is semmisítheti a nép­képviseleti jogokat, értéktelenné teheti a leg­becsesebb szabadságokat. Ily eljárás mellett, sily cselekménynyel súlyosan megtámadható a király­ság intézménye, s a trón biztossága is, s ha ez megtorlatlanul marad: megszűnik a törvény te­kintélye, vak merényletekre érzi magát feljogo­sítva a nemzet ellen forralt minden cselszövény, s megszűnik a törvényhozás rendje, nyugalma és üdvös munkássága. Ugyané veszély állhat elő akkor is, ha az elnök ily eljárásra, ily cselekményre a többség­gel vagy a többségre támaszkodó kormánynyal játszik össze. A többség csak ugy érvényesül­het alkotmányosan, s a törvényhozási határoza­tok megalkotásában cselekvő szerepe törvénye­sen csak ugy lehet, ha az elnök a házszabályo­kat, a tanácskozási rendet, s az alkotmányos élet által szentesitett törvényerejű szokást mind önmaga szigorú hűséggel megtartja, mind pedig a többséget elnöki hatalmával azok szigorú megtartására vezeti és irányítja. E nélkül min­den ugy mondott határozat csak kisebb vagy nagyobb számú képviselők magántermészetű nyilatkozata, s a törvény alaki parancsainak megszegésével sem alkotmányos többség nem tá­madhat, sem törvényhozási határozat nem hoz­ható. November 18-án az elnök a törvénytelen­ségek egész hosszú sorát követte el, s az alkot­mányt sok súlyos esetben sértette meg. A tárgyalás napirendjén egy házszabályi bizottság alakítását javasló indítvány volt. Tár­gyalása már több nap óta folyt. A tárgyalás folyamán több szónok több inditványnyal állott elő és ezek közt Dániel Gábor képviselő is maga és társai nevében határozati javaslatot adott be, mely elfogadtatás esetén az eddigi tanácskozási rendet gyökeresen felforgatta, s a képviselők szólásszabadságát súlyosan korlátolta, képviselői függetlenségét pedig mértéktelen módon meg­sértette, sőt megsemmisítette volna. A tárgyalás szokott törvényes módon folyt, s szólásra a kép­viselőház jegyzőinél még többen fel voltak je­gyezve, s az erre szolgáló feljegyzési lapok szo­kott helyen, az elnöki emelvényen kifüggesztve. A szólni jelentkezők közt volt Benyovszky Sán­dor is, kinek a képviselőház külön határozattal engedte meg a felszólalást. Ez volt a tanácskozás állapota, a mikor Perczel Dezső elnök önkényűleg a következő jogsértéseket követte el: 1. Gr. Benyovszky Sándor képviselőt meg­gátolta jogos és szabályszerű felszólalásában. 2. A szólásra már jogosan jelentkezett, s valósággal feliratkozott szónokok, úgymint Bedő­bázy János, Holló Lajos, Zboray Miklós, Egry Béla, Nagy Sándor, Sebess Dénes, Vertán Endre és Marjay Péter képviselők jogos és hivatás­szerű felszólalását erőszakkal meggátolta. 3. Az indítványozóknak kellő alakban be­nyújtott indítványukhoz záróbeszéd tartását biz­tosítja a szabály és törvényerejű szokás, s ennek daczára az elnök az indítványozókat a záró­beszéd megtartására fel nem hivta, s annak megtartását egyenesen meggátolta. 4. A vitát be nem zárta, s bezártnak ki nem jelentette. 5. A szavazásra kitűzött kérdés helyes szö­vege és feltevése iránt a képviselőházat meg nem kérdezte, s az e tárgyban való felszólalást ön­kényesen meggátolta. 6. A tárgyalás alatt lévő javaslat, s az ebben beadott indítványok feletti szavazás sorrendjét meg]nem határozta, sem e sorrend meghatározása iránt a képviselőházhoz kérdést nem intézett. sőt az ez irányban támadható felszólalásokat lehetetlenné tette. 7. Hogy az elnök a szavazásra felhívta a képviselőket: senki sem hallotta, a zsebkendő­vel való integetést pedig azokon kivül, a kik a merónyletes cselekményre titkon összebeszéltek, senki nem értette, de mint szokatlan és tör­vénytelen jeladást, elfogadni sem volt jogosítva senki. 8. Az állítólagos szavazásnál észrevehető többség egyáltalán nem jelentkezett. Szemtanuk szerint szándékos szavazás végett a képviselők harmadrésze is alig állott fel. Ellenben a kér­dést nem hallva a viharos jelenetek alatt álló

Next

/
Thumbnails
Contents