Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-12

62 12. országos ülés 1905 április 12-én, szerdán. irók sem tudtak jegyezni semmit, annál kevésbbé tehették ezt a jegyzők, s az egyes képviselők. A következő napon a hírlapok közléseiből, s leginkább a később készült naplóból és az ülési jegyzőkönyvből értesültek arról a képviselők, hogy állítólag súlyos közjogi természetű, s következéseiben mérhetetlen fontosságú törvényhozási cselekmény hajtatott végre, a mennyiben a napló és a jegyzőkönyv szerint Perczel Dezső elnök a Dániel Gábor-féle határozati javaslatot el vagy el nem fogadás végett szavazásra kitűzte, a szavazást megtörténtnek, s a javaslatot elfogadottnak jelentette ki, s egy ugyanazon napon november 18-án kelt királyi leirattal az országgyűlést elnapoltnak ós az ülési jegyzőkönyvet hitelesítettnek nyilvánította, s az ülést nyomban bezárta. Feltétlenül bizonyos, hogy sem a napló, sem a jegyzőkönyv hiven nem adja elő a megtörtént dolgokat, s föltétlenül bizonyos, hogy ez oknál fogva tárgyilag mind a két okirat hamis. Hogy mikor, miként, mi czélból és kik készítették az okiratokat, ez is a komoly bírálat egyik tárgya. E kérdés fontossága azonban alig jöhet figyelembe ama kiszámíthatatlan, s megmérhetetlen veszély mellett, a mely az ekként elkövetett cselekmény, s az ily elnöki eljárás mellett az alkotmányt és a nemzet, összes jogait, s minden szabadságát fenyegeti. Ily eljárás mellett, s ily cselekménynyel akármily kisebbség, ha az elnök bűnösen vele összejátszik és egyetért, gyökeresen megváltoztathatja, sőt el is törölheti az alkotmányt, meghamisíthatja vagy meg is semmisítheti a népképviseleti jogokat, értéktelenné teheti a legbecsesebb szabadságokat. Ily eljárás mellett, sily cselekménynyel súlyosan megtámadható a királyság intézménye, s a trón biztossága is, s ha ez megtorlatlanul marad: megszűnik a törvény tekintélye, vak merényletekre érzi magát feljogosítva a nemzet ellen forralt minden cselszövény, s megszűnik a törvényhozás rendje, nyugalma és üdvös munkássága. Ugyané veszély állhat elő akkor is, ha az elnök ily eljárásra, ily cselekményre a többséggel vagy a többségre támaszkodó kormánynyal játszik össze. A többség csak ugy érvényesülhet alkotmányosan, s a törvényhozási határozatok megalkotásában cselekvő szerepe törvényesen csak ugy lehet, ha az elnök a házszabályokat, a tanácskozási rendet, s az alkotmányos élet által szentesitett törvényerejű szokást mind önmaga szigorú hűséggel megtartja, mind pedig a többséget elnöki hatalmával azok szigorú megtartására vezeti és irányítja. E nélkül minden ugy mondott határozat csak kisebb vagy nagyobb számú képviselők magántermészetű nyilatkozata, s a törvény alaki parancsainak megszegésével sem alkotmányos többség nem támadhat, sem törvényhozási határozat nem hozható. November 18-án az elnök a törvénytelenségek egész hosszú sorát követte el, s az alkotmányt sok súlyos esetben sértette meg. A tárgyalás napirendjén egy házszabályi bizottság alakítását javasló indítvány volt. Tárgyalása már több nap óta folyt. A tárgyalás folyamán több szónok több inditványnyal állott elő és ezek közt Dániel Gábor képviselő is maga és társai nevében határozati javaslatot adott be, mely elfogadtatás esetén az eddigi tanácskozási rendet gyökeresen felforgatta, s a képviselők szólásszabadságát súlyosan korlátolta, képviselői függetlenségét pedig mértéktelen módon megsértette, sőt megsemmisítette volna. A tárgyalás szokott törvényes módon folyt, s szólásra a képviselőház jegyzőinél még többen fel voltak jegyezve, s az erre szolgáló feljegyzési lapok szokott helyen, az elnöki emelvényen kifüggesztve. A szólni jelentkezők közt volt Benyovszky Sándor is, kinek a képviselőház külön határozattal engedte meg a felszólalást. Ez volt a tanácskozás állapota, a mikor Perczel Dezső elnök önkényűleg a következő jogsértéseket követte el: 1. Gr. Benyovszky Sándor képviselőt meggátolta jogos és szabályszerű felszólalásában. 2. A szólásra már jogosan jelentkezett, s valósággal feliratkozott szónokok, úgymint Bedőbázy János, Holló Lajos, Zboray Miklós, Egry Béla, Nagy Sándor, Sebess Dénes, Vertán Endre és Marjay Péter képviselők jogos és hivatásszerű felszólalását erőszakkal meggátolta. 3. Az indítványozóknak kellő alakban benyújtott indítványukhoz záróbeszéd tartását biztosítja a szabály és törvényerejű szokás, s ennek daczára az elnök az indítványozókat a záróbeszéd megtartására fel nem hivta, s annak megtartását egyenesen meggátolta. 4. A vitát be nem zárta, s bezártnak ki nem jelentette. 5. A szavazásra kitűzött kérdés helyes szövege és feltevése iránt a képviselőházat meg nem kérdezte, s az e tárgyban való felszólalást önkényesen meggátolta. 6. A tárgyalás alatt lévő javaslat, s az ebben beadott indítványok feletti szavazás sorrendjét meg]nem határozta, sem e sorrend meghatározása iránt a képviselőházhoz kérdést nem intézett. sőt az ez irányban támadható felszólalásokat lehetetlenné tette. 7. Hogy az elnök a szavazásra felhívta a képviselőket: senki sem hallotta, a zsebkendővel való integetést pedig azokon kivül, a kik a merónyletes cselekményre titkon összebeszéltek, senki nem értette, de mint szokatlan és törvénytelen jeladást, elfogadni sem volt jogosítva senki. 8. Az állítólagos szavazásnál észrevehető többség egyáltalán nem jelentkezett. Szemtanuk szerint szándékos szavazás végett a képviselők harmadrésze is alig állott fel. Ellenben a kérdést nem hallva a viharos jelenetek alatt álló