Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-38

38. országos ülés 1905 június 21-én, szerdán. 465 tradiczió, hol van arra törvény, hol van arra házszabály, hogy a nemzet ilyen gyökeres, ilyen legszentebb jogának, alkotmányának kijátszásához a lehetőséget megadja? (Élénk helyeslés a haló

1 dalon.) A király iránt tartozó lojalitás és tisztelet mindent megkövetelhet, de azt nem, hogy az alkotmány hajoljon meg a király előtt. (Úgy van! TJgy van! bal felöl.) Miután ennek a lehetősége nincsen kizárva, sőt valószínű és biztosra mondhatom, bár nem láttam, (Derültség.) hogy igy van, nem szükséges, hogy évszázadokra menő tradicziókat keressünk; tessék a legközelebbi múltra visszamenni, annak a királyi kéziratnak, melylyel a kormány bemutatkozik itt a parlamentben, el kell intéztetnie, (TJgy van! balfelöl.) és addig itt a napirendre semmi mást kitűzni nem szabad. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) Miután sem tiszteletlenségben nem akarunk részesekké válni az által, hogy az első királyi kézirat hódolatteljes elintézését nem eszközöljük, sem pedig alkotmányunk eltiprására segédkezet nem nyújtunk (Ugy van! balfelöl.) a magunk részéről, tehát az elnökség által egész helyesen interpretált házszabály és alkotmány alapján állva, bármilyen tisztelettel vagyunk is a felséges uralkodó és annak alkotmányos jogai iránt, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy semmiféle más királyi kézirat addig fel ne olvastassák, mig az első fel nem olvastatott és el nem intéztetett. (Elénk, helyeslés és taps balfelöl.) B. Fejérváry Géza miniszterelnök: /Felkiáltások balfelöl: Halljuk Kossuthot!) Én a msgam részéről bátor vagyok ismételten kérni, hogy a kegyelmes királyi kézirat olvastassák fel. (Nagy zaj balfelöl.) Gr. Apponyi Albert: Halljuk az elnököt! (Folytontartó nagy zaj balfelöl.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni. Ugy a miniszterelnök ur, valamint gróf Tisza István képviselő ur azon kéréssel fordultak hozzám . . . (Felkiáltások jobb felöl: És Andrássy!) Kérem, nem tudják, hogy mit akarok mondani, méltóztassanak tehát előbb meghallgatni, ennyi tiszteletet remélhet az elnökség innen is! Azt kérték mind a ketten, hogy szavazattal döntsünk ... Polónyi Géza: Ennek nincsen helye! Elnök: Bocsánatot kérek, de van helye. (Halljuk! Halljuk!) Azt kérték mind a ketten, hogy szavazattal döntsünk a felett, vájjon a most tárgyalás alatt lévő tárgynak és tárgyalásnak megszakításával más tárgyra áttérjünk-e? E tekintetben a házszabályok világosan rendelkeznek. Bátor leszek felolvasni a házszabályok 207. szakaszát. (Olvassa): »A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén...« (Folytontartó nagy zaj balfelöl.) Csendet kérek, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni, hiszen az tűrhetetlen állapot, hogy még az elnököt sem akarják meghallgatni. (Olvassa): » . .. attól eltérve, más tárgyról szólni, csak a KÉPVH. NAPLÓ. 1905 1910. I. KÖTET. háznak, az elnök felhívására adott engedélyével lehet.« Ennek folytán, mután kéretett, hogy nyomban bontsuk fel az uj királyi kéziratot és szakítsuk félbe a megkezdett tanácskozást, én a házszabályok 207. §-a értelmében felteszem a kérdést arra nézve, hogy .... (Zaj balfelöl. Lengyel Zoltán közbeszól.) A kérdés feltevéséhez Lengyel Zoltán képviselő ur felszólalhat, majd ha az elnöki előterjesztésemet bevégeztem. De mindaddig, mig előterjesztésemet be nem fejeztem, a képviselő urnak nincsen joga szólni. (Halljuk az elnököt! balfelöl.) Ezért tehát a 207, §. értelmében fel fogom tenni azt a kérdést, hogy kivánja-e a ház félbeszakítani a napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozást: igen, vagy nem ? (Felkiáltások a baloldalon: Nem kívánjuk!) Lengyel Zoltán képviselő ur kivan a kérdés feltevéséhez szólni. (Nagy zaj.) Haviár Dániel: T. ház! (Nagy zaj a baloldalon és felkiáltások : Eláll!) Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat illeti a szó. (Nagy zaj.) Lázár Pál: Kérem, méltóztassék az ülést felfüggeszteni! (Nagy zaj.) Lengyel Zoltán: (Nagy zaj. Elnök csenget.) Engedelmet kérek, ha hibázom, a következményeit is én viselem, de kötelességemet vélem teljesíteni. (Nagy zaj) A 207. §. értelmében kénytelen vagyok hozzászólni, mert a 207. § nak rendelkezése csakis arra az esetre vonatkozik, midőn valamely szónok beszéde közben akar más tárgyhoz szólni akkor, a mikor a napirend tárgya feletti tanácskozás már megkezdetett. (Hosszantartó nagy zaj és élénk felkiáltások balfelöl: Szavazzunk!) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik most a szavazás. Gr. Tisza István (szólásra jelentkezik.) Elnök: A kérdés feltételéhez? Gr. Tisza István : Igen ! Elnök: A kérdés feltételéhez gr. Tisza István képviselő ur akar hozzászólni. Gr. Tisza István: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Ugy a t. miniszterelnök ur, mint gr. Andrássy Gyula t. képviselőtársam felszólalásukban egyszerűen a királyi kéziratnak azonnal való felolvasását kérték, én pedig, miután a ház mélyen t. elnöke már előzőleg más felfogásnak adott kifejezést, az pedig állandó gyakorlata ennek a háznak, hogy ha a házszabály értelmezése körül nézeteltérés van, a ház dönti el az ilyen kérdéseket, azt kértem és indítványoztam, hogy a ház kérdeztessék meg az iránt: kivánja-e a legkegyelmesebb királyi kézirat azonnal való felolvasását vagy sem ? Az én indítványom tehát erre vonatkozik; tisztelettel D9