Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-34

'dk. országos ülés 1905 juRÍm 2-án, pénteken. 415 Sajnos, t. ház, ez a felirat még mindig aktuális, mert hiszen az általános választásokon többséget nyert nemzeti akaratot még mindig nem tudtuk itt érvényesíteni. Ennélfogva a parlamenti pártok részéről is teljesen jogos és teljesen időszerű volt, hogy politikai álláspontjukat e kérvény tárgyalása alkalmával itt kifejtsék. Egyedül az ujpárfc nem nyilatkozott még mindeddig, ennek okát pedig a ház tárgyalásának technikai nehézségei okozták. E hibát most, a legelső alkalommai helyrepótolni akarjuk, és bár érdemileg a gr. Batthyány Tivadar-féle javaslat teljesen fedi az ujpártnak álláspontját is, de hogy semmi félreértésnek kitéve ne legyünk, a párt bizalma engem jelölt ki, hogy rövid időre a ház figyelmét igénybevegyem. (Halljuk! Halljuk !) T. ház! Én a jelen politikai helyzetben nem csupán kormányválságot látok, rendszerváltozás is áll előttünk, sőt ha a külső jelek nem csalnak, alkotmányos életünket egy lappangó válság is veszélyezteti és fenyegeti. Ilyenkor, t. képviselőház, jól esik a töi-vényhozásnak, hogy ha az ő nemzeti küzdelméhez a közvéleményben mindenütt egyenként látja vagy hallja felhangzani azt a visszhangot, a melj

r a mi nehéz és súlyos felelősséggel járó kötelességeink teljesítésében bennünket nemcsak megért, hanem a mely egyúttal következetes kitartásra is buzdít. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Mert, t. ház, elvégre is az alkotmány védelme nem egyedül a képviselőháznak a joga és kötelessége, szent joga és lelkiismereti kötelessége az minden tisztességes magyar hazafinak. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Talán a képviselőháznak elsősorban joga és hivatásos kötelessége. De én azt hiszem, t. ház, ha egy nemzet alkotmányát kizárólag csak a törvényhozás akarja megvédeni és a nemzet közszellemében nincs meg az az erőteljes áramlat, a mely a törvényhozást becsületes munkájában támogatja, akkor a mi legjogosabb nemzeti ellenállásunk is csak homokra van épitve. (Igaz! TJgy van! a középen.) Az alkotmányos élet gyökerének mélyen a nemzet öntudatában, közszellemében kell gyökeret vernie, és pedig minél mélyebben ver gyökeret és minél szélesebb rétegeket von be a nemzet az alkotmány sánczaiba, annál biztosabb és határozottabb lesz az alkotmányos ellenállás. (Élénk helyesles a baloldalon.) Mezőfi Vilmos: Azért kell az általános szavazati jog! Hock János: Jusson eszünkbe, t. ház, hogy mikor a Napoleon-féle államcsíny alkalmával a nemzet nagy rétegei még ki voltak zárva a választójogból, akkor a kamarából kiment képviselők felhívták ott a munkástömegeket, hogy vegyenek részt az alkotmányért való harczokban. És ők egyszerűen kinevették őket, azt mondván: Van eszünkben a mi vérünket a ti napidijatokért koczkáztatni. Mezöfi Vilmos: Helyesen tették! Hock János: Nekem tehát meggyőződésem, hogy minél nagyobb tömegét vonjuk bele az alkotmányos életbe a jogokból kizárt népnek, annál határozottabb és biztosabb alapra építhetjük nemzeti ellenállásunk minden küzdelmét. Mezöfi Vilmos: Azért éljen az általános szavazati jog! Bartha Miklós: Szamár beszéd! (Derültség jobbról.) Bocsánatot kérek, hogy fenhangon mondottam. Mezöfi Vilmos: Benne van a 48-as párt programmjában ez a szamár beszéd. (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hock János: T. ház! Hogy azonban a nemzetnek nagy tömegei és a magyar képviselőház között jelenleg bizonyos elvi közösség és elvi egyetértés van, hogy felismerték harczainkban az alkotmányos jogosultságot, azt könnyű megállapítani. Örvendetesen mutathatunk rá az időközi választásokra, a melyekben a legszélsőbb pártok zászlóját emelte győzelemre mindenütt a nemzet. Örömmel mutathatunk rá továbbá a törvényhatóságok egyes felirataira is . . . B. Kaas Ivor: Éljen Békés! Hock János :... a melyekben ezt a nemzetet az ő jogos alkotmányos küzdelmeiben ellenállásra buzdítják. (Helyeslés a baloldalon.) Bár éa azt hiszem, hogy erre a buzdításra, a mai szerencsétlen politikai viszonyok alakulása között, az országgyűlésnek valami nagy szüksége nincsen, Nincsen szüksége pedig azért, mert hiszen néhány hónappal azelőtt adtunk az egész ország előtt nyilt programmot és ezen elvi álláspontunk alapján kaptunk a nemzettől megbízatást. De hogyha ez a programm egyesek öntudatában időközben elhomályosodhatott volna is, alig egy pár hete intéztünk egy feliratot a koronához, a melyet ugyan a koronához adresszáltunk, de azért az egész nemzetnek szólottunk benne, a melyben elvi álláspontunk kifejtésével egyúttal értésére adtuk a közönségnek azt is, hogy kitartunk elveink mellett és adott programmunkat következetes kitartással győzelemre is fogjuk vinni, (TJgy van! balfelöl,) Ez nekünk kötelességünk, mert a nélkül, hogy a választóknak belénk helyezett bizalmával vissza ne élnénk, elveink részleges megszorítása, elárulása nélkül, politikai tisztességünk megtagadása nélkül e programmunkon csorbát nem üthetünk. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ez a programm azonban a koaliczió programmja, azé a koaliczióé, a mely egyességet kötött a megsértett házszabályok reintegrálására, másodszor egy, alkotmányunkat, törvényeinket lábbal tipró kormányzati rendszer megbuktatására, megfenyitésére, végül pedig egy erőteljes gazdasági és nemzeti politikának kezdeményezésére a közkozmányzat minden ágazatában. Ilyen munka teljesítésére adott a koalicziónak többséget a nemzeti akarat. Ki gondolhatta volna még csak rövid idő előtt, hogy mikor a nemzet többségének ilyen világos megbízást ad, mi a nemzeti