Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-34

34. országos ülés 1905 június 2-án, pénteken. 413 A búzatermelés további redukcziójára alkalmas volna még az olajos magvaknak nagymérvű termelése is, mert hiszen az is anomália, hogy a győrszigeti olajgyár romániai, moldvai, oroszországi lenmag, repcze és mákból készítse a maga olaját. Hiszen már számtalanszor ki lett mutatva a »Köztelek* és más gazdasági lapok hasábjain, hogy a máktermelés pl. egyike legjövedelmezőbb termelési ágainknak és mégis ma körülbelül 1-től 2 millió K-ig terjedő értékű mákot importálunk Magyarországba, (Ugy van! a baloldalon.) Továbbá a takarmány — a konyhakerti és diszkerti magvak vaggonszámra özönlenek be hozzánk Németországból, Francziaországból, Amerikából, sőt még TJj-Zeelandból is. Mindezen czikkek hazánkban előállíthatók és vannak is gazdaságok, a melyekben ezek nagyban állíttatnak elő. Minden anyagi kár nélkül, sőt meglehetős nagy haszonnal. A német vámtarifa, a mely a jövő évben fog érvényesülni, épen ezen magvakat vámmenteseknek hagyta meg, ugy hogy ha nálunk a búzatermelést nagyés középbirtokosaink apasztani kívánnák és ezen magvak termelesére akarnának áttérni, egészen könnyen találnának vevőpiaczot a német birodalomban, mely óriási importra szorul. Ezen czikkek közt elsőrendű helyet foglal el a luczerna. A luczernáról tudjuk, hogy az a mi szélsőségre hajló, változó klímánkkal is megbarátkozott. Hogy a luczerna az Alföldön kitűnő minőségben terem, hogy 8—15 évig él egy földön, hogy évenként 3 —6-szor kaszálható, hogy a legnagyobb protein-mennyiséget szolgáltatja, hogy az állatok táplálékául szolgáló valamennyi növény közt első helyen van, hogy 3 — 4 méternyire a földbe lenyúló gyökereivel az ásványi tápanyagokat oly mélységből hozza fel, a hova más növény gyökere nem terjed; hogy tehát a talajt ki nem aknázza, hogy az a sajátsága megvan, hogy a nitrogént ingyen megszerzi a gazdaság részére a levegőből: mindez elég ok arra, hogy nagyobb mértékben felkaroljuk e növény termelését. Hiszen a délfrancziák. a kik csak elég intenziven gazdálkodnak, nem bibelődnének a luczernamag eló'állitásával, melyet a budapesti magkereskedők árjegyzékükben folyton a legmagasabb árakon szolgáltatnak mint provence-i, délfrancziaországi luczernamagot, a gazdag Lombardia közönsége sem foglalkoznék ezen luczernamag termelésével, hogy nekünk olasz luczernamagot adjon és Argentiniában a luczerna nem szorítaná le a déli, hűvösebb vidékekre a búzát száz meg százezer holdon, ha termelése hátránynyal járna. Épen az Alföldön tehát, a mely ezen növény termelésére kiválóan alkalmas hely, kellene, hogy nagy mértékben felkarolják és egyelőre, a mig a marhaállományt oda fejlesztenék, hogy a luczerna takarmánytermelését kellőleg fel tudják használni, a luczernamag termelésével nagy hasznot hajthatnának a gazdák maguknak és az országnak. (Ugy van!) Az Alföldön ezenkívül még egy más növény is rendkívül nagy hozamot képes adni és ez az amerikai módra takarmányczélokra termelt tengeri, mely mindjárt a luczerna után következik. Ezen két növénynyel szemben meg nem állja helyét az a kifogás, hogy szélsőséges klímánk csupán a búzatermelést teszi lehetővé, hanem igenis ezen emiitettem növények termelésével tökéletesen megfordíthatjuk a termelés irányát! (Helyeslés.) Alföldünkön ezenkívül még előttünk áll egy nagy munka, az öntözés behozatala, (Helyeslés. Ugy van! a haloldalon.) melylyel a népek millióinak keresetet szerezhetünk; jó magyar kubikosaink százezrei évekig foglalkozhatnának az öntöző csatornák előállításával, (Ugy van! a baloldalon és a középen.) és alföldi kisgazdáink milliói biztosan megkereshetnék kenyerüket a zöldségtermelési kultúrával. (Ugy van!) Makónak hagymatermelése, Tolnamegyének és Szegednek paprikatermelése, Kecskemétnek kajszin-baraczkja, Újvidéknek a saláta- és zöldbab-exportja, a mely czikkek ezen városokból nem is vaggononként, hanem már vonatszámra mennek a külföldre, még pedig nem a a mostani szövetségesünk országába leginkább, hanem a német birodalomba, sőt Angliába is, (Helyeslés a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon): Ugy van! Nem Ausztria a piacz! Gr. Teleki Arvéd: Ez a józan magyar elem a mi minden segítségünk nélkül már a saját eszéből kifolyólag képes volt éles látásával az egész gazdasági kérdést megoldani. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Sajnos, nem az egész ország területén, hanem csak sporadicze, bizonyos szigeteken. Mindezek a czikkek véletlenségből vagy talán a magyar faj divinatórius tehetségénél fogva a német birodalom uj vámtarifájában megint mint vámmentesek jelennek meg. A gyümölcsök közt az egyedüli kajszinbaraczk, a melyből Kecskemét naponként 75 vaggonig terjedő mennyiségben exportál, marad a német vámtarifában vámmentes, és erre fektette Kecskemét már évtizedek óta gyümölcstermelésének legnagyobb súlyát. Vannak azonkívül más takarmánymagvaink is, mint a répamag; ugy a takarmány, mint a ezukorrépamagvak szintén vonatszámra özönlenek be hozzánk, mert az északnémet répamagról hiszik egyedül, hogy az nálunk sikeresen vethető, pedig hazánkban már több nagy gazdaságban termelik sikeresen a répamagot. A helyett, hogy mi importálunk ilyeneket, nekünk kellene nagy mértékben exportálnunk, ha máshová nem, legalább a Balkán-államokba. Bortermelésünk, bizonyos nézetek szerint, az önálló vámterület folytán veszélyeztetve volna. Én ebben a nézetben osztozni nem tudok, mert fajboraink bármily magas vám mellett is ki tudnak jutni az országból, a közönséges kerti borok fogyasztása pedig a borfogyasztási adó eltörlése utján hazánkban nagymórtékben emelhető, (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) és akkor a