Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-34

34. országos ülés 1905 június 2-án, pénteken. 413 A búzatermelés további redukcziójára al­kalmas volna még az olajos magvaknak nagy­mérvű termelése is, mert hiszen az is anomália, hogy a győrszigeti olajgyár romániai, moldvai, oroszországi lenmag, repcze és mákból készítse a maga olaját. Hiszen már számtalanszor ki lett mutatva a »Köztelek* és más gazdasági lapok hasábjain, hogy a máktermelés pl. egyike leg­jövedelmezőbb termelési ágainknak és mégis ma körülbelül 1-től 2 millió K-ig terjedő értékű mákot importálunk Magyarországba, (Ugy van! a baloldalon.) Továbbá a takarmány — a konyha­kerti és diszkerti magvak vaggonszámra özönle­nek be hozzánk Németországból, Francziaország­ból, Amerikából, sőt még TJj-Zeelandból is. Mindezen czikkek hazánkban előállíthatók és vannak is gazdaságok, a melyekben ezek nagy­ban állíttatnak elő. Minden anyagi kár nélkül, sőt meglehetős nagy haszonnal. A német vám­tarifa, a mely a jövő évben fog érvényesülni, épen ezen magvakat vámmenteseknek hagyta meg, ugy hogy ha nálunk a búzatermelést nagy­és középbirtokosaink apasztani kívánnák és ezen magvak termelesére akarnának áttérni, egészen könnyen találnának vevőpiaczot a német biro­dalomban, mely óriási importra szorul. Ezen czikkek közt elsőrendű helyet foglal el a luczerna. A luczernáról tudjuk, hogy az a mi szélsőségre hajló, változó klímánkkal is megbarátkozott. Hogy a luczerna az Alföldön kitűnő minőség­ben terem, hogy 8—15 évig él egy földön, hogy évenként 3 —6-szor kaszálható, hogy a legnagyobb protein-mennyiséget szolgáltatja, hogy az állatok táplálékául szolgáló valamennyi növény közt első helyen van, hogy 3 — 4 méternyire a földbe lenyúló gyökereivel az ásványi tápanyagokat oly mélységből hozza fel, a hova más növény gyö­kere nem terjed; hogy tehát a talajt ki nem aknázza, hogy az a sajátsága megvan, hogy a nitrogént ingyen megszerzi a gazdaság részére a levegőből: mindez elég ok arra, hogy nagyobb mértékben felkaroljuk e növény termelését. Hiszen a délfrancziák. a kik csak elég intenziven gazdálkodnak, nem bibelődnének a luczernamag eló'állitásával, melyet a budapesti magkereskedők árjegyzékükben folyton a leg­magasabb árakon szolgáltatnak mint provence-i, délfrancziaországi luczernamagot, a gazdag Lombardia közönsége sem foglalkoznék ezen luczernamag termelésével, hogy nekünk olasz luczernamagot adjon és Argentiniában a luczerna nem szorítaná le a déli, hűvösebb vidékekre a búzát száz meg százezer holdon, ha termelése hátránynyal járna. Épen az Alföldön tehát, a mely ezen növény termelésére kiválóan alkalmas hely, kellene, hogy nagy mértékben felkarolják és egyelőre, a mig a marhaállományt oda fej­lesztenék, hogy a luczerna takarmánytermelését kellőleg fel tudják használni, a luczernamag termelésével nagy hasznot hajthatnának a gazdák maguknak és az országnak. (Ugy van!) Az Al­földön ezenkívül még egy más növény is rend­kívül nagy hozamot képes adni és ez az amerikai módra takarmányczélokra termelt tengeri, mely mindjárt a luczerna után következik. Ezen két növénynyel szemben meg nem állja helyét az a kifogás, hogy szélsőséges klímánk csupán a búza­termelést teszi lehetővé, hanem igenis ezen emiitettem növények termelésével tökéletesen megfordíthatjuk a termelés irányát! (Helyeslés.) Alföldünkön ezenkívül még előttünk áll egy nagy munka, az öntözés behozatala, (He­lyeslés. Ugy van! a haloldalon.) melylyel a né­pek millióinak keresetet szerezhetünk; jó ma­gyar kubikosaink százezrei évekig foglalkozhat­nának az öntöző csatornák előállításával, (Ugy van! a baloldalon és a középen.) és alföldi kis­gazdáink milliói biztosan megkereshetnék ke­nyerüket a zöldségtermelési kultúrával. (Ugy van!) Makónak hagymatermelése, Tolnamegyé­nek és Szegednek paprikatermelése, Kecskemét­nek kajszin-baraczkja, Újvidéknek a saláta- és zöldbab-exportja, a mely czikkek ezen városok­ból nem is vaggononként, hanem már vonat­számra mennek a külföldre, még pedig nem a a mostani szövetségesünk országába leginkább, hanem a német birodalomba, sőt Angliába is, (Helyeslés a baloldalon.) Egy hang (a baloldalon): Ugy van! Nem Ausztria a piacz! Gr. Teleki Arvéd: Ez a józan magyar elem a mi minden segítségünk nélkül már a saját eszéből kifolyólag képes volt éles látásával az egész gazdasági kérdést megoldani. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Sajnos, nem az egész ország te­rületén, hanem csak sporadicze, bizonyos szige­teken. Mindezek a czikkek véletlenségből vagy talán a magyar faj divinatórius tehetségénél fogva a német birodalom uj vámtarifájában megint mint vámmentesek jelennek meg. A gyümölcsök közt az egyedüli kajszinbaraczk, a melyből Kecskemét naponként 75 vaggonig ter­jedő mennyiségben exportál, marad a német vámtarifában vámmentes, és erre fektette Kecs­kemét már évtizedek óta gyümölcstermelésének legnagyobb súlyát. Vannak azonkívül más takarmánymagvaink is, mint a répamag; ugy a takarmány, mint a ezukorrépamagvak szintén vonatszámra özön­lenek be hozzánk, mert az északnémet répa­magról hiszik egyedül, hogy az nálunk sikere­sen vethető, pedig hazánkban már több nagy gazdaságban termelik sikeresen a répamagot. A helyett, hogy mi importálunk ilyeneket, nekünk kellene nagy mértékben exportálnunk, ha más­hová nem, legalább a Balkán-államokba. Bortermelésünk, bizonyos nézetek szerint, az önálló vámterület folytán veszélyeztetve volna. Én ebben a nézetben osztozni nem tudok, mert fajboraink bármily magas vám mellett is ki tudnak jutni az országból, a közönséges kerti borok fogyasztása pedig a borfogyasztási adó eltörlése utján hazánkban nagymórtékben emel­hető, (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) és akkor a

Next

/
Thumbnails
Contents