Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-32

380 32. országos ülés 1905 május 30-án, kedden. meg, hogy egyáltalában nemzet legyen. (ÉlénJc helyeslés a baloldalon.) Nekünk arra kell törekednünk, hogy minden téren önállók legyünk, azért kívánjuk az átmenetre is a szerződéses formát alkalmazni inkább, mint a kiegyezési törvénynek az alkalmazását, (Helyeslés balfelöl.) A t. miniszter ur gr. Károlyi Sándorral polemizálva, azt említi, hogy az önálló magyar Bank behozatala szintén kártékony a mezőgazdaságra. (Derültség balfélül.) Elsősorban gr. Károlyi Sándor nem is tett ily irányban említést az önálló bankról, hanem csak felemiitette mint egy akadályát annak, hogy mivel nincs önálló magyar bankunk és a bankegyezmény csak 1910-ben jár le, tehát addig amúgy sem lehet az önálló vámterületre áttérni. Ezt felhasználja a t. miniszter ur és mint a mezőgazdaság nagy barátja ugy állítja oda a kérdést, hogy ez a mezőgazdaságra hátrányos lesz. Pedig az én szerény nézetem szerint épen az ellenkező áll, mert hogyan állunk mi a mezőgazdasági hitellel? Az osztrák-magyar bank hitelt nyújt elsősorban iparvállalatoknak és a kereskedelemnek. Ha egy iparos vagy kereskedő, szóval egy bejegyzett czég hitelt kivan az osztrák-magyar banktól váltóra, a czég aláírásra és még egy egyszerű aláírásra kap pénzt, a mennyit akar az osztrák-magyar banknál; ellenben a mezőgazdának mindig három aláírásra — természetesen mindig jó aláírásokat tételezve fel — van szüksége, tehát határozottan hátrányban van a mezőgazdaság, midőn ezen a téren közösségben élünk Ausztriával. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Laehne Hugó: Természetes, hogy az osztrák-magyar bank üzleti szempontból is — bár nem helyeslem, de természetesnek találom — szívesebben áll Összeköttetésben a kereskedelmileg beavatott és a könnyebben mozgó iparral és kereskedelemmel, ellenben ha az önálló magyar banliot behozzuk, akkor itt nem lévén még iparunk, hanem csak a jövőben akarván azt létesíteni, ellenben lévén kiterjedt mezőgazdaságunk, csak természetes, hogy elsősorban a mezőgazdaságnak fog az az önálló magyar bank hitelezni és sokkal több tőke fog az önálló bankból a mezőgazdaságnak rendelkezésére állani, mint ma a közös bankból. Ha tehát több tőke áll rendelkezésre a mezőgazdaság részére, akkor az semmi esetre sem lehet drágább, mint a milyen most. (ügy van! balfelöl.) A miniszter ur hangoztatja, hogy ő nem indul jelszavak után, hanem szakszerű adatok alapján beszél és e részben felemlíti, hogy a mennyiben az önálló vámterületet behozzuk, ez nagy kárt fog okozni Magyarországnak és ez a kár a magyar mezőgazdaságra, a melyet ismét félt, nagyobb lesz, mint az egész föladó. Anynyíra feltűnt nekem ez az erős állítás, a mi szerintem semmi más, mint egy üres jelszó, (ügy van! lalfelöl.) hogy igyekeztem ezen jelszót kellő értékére redukálni és e részben következő adatokat találtam. Előre kell bocsátanom, hogy a miniszter ur pár mondattal előbb azt fejezi ki, hogy a vám, a mely önálló vámterület esetén Ausztria részéről érvényesülni fog, két és fél koronát fog kitenni métermázsánként ós felteszi azt, — mi jogon, azt most nem kutatom — hogy ennek a fele át lesz hárítva Magyarország mezőgazdaságára, tehát métermázsánként Magyarország búzája az önálló vámterület esetén ő szerinte 1 korona és 25 fillérrel olcsóbb lenne, mint ma. Utánaszámitván, arra az eredményre fogunk jutni, hogy négy millió mmázsa átlag Magyarországnak a buzakivitele Ausztriába és 5 millió mmázsa átlag a liszt kivitel; a lisztnél 30 százalékot hozzászámítva, ha azt át akarjuk számítani búzára, összesen 10 és fél millió métermázsa átlag az évi buzakivitelünk Ausztriába. Ezt megszorozva 1 korona és 25 fillérrel, körülbelül 13 korona a veszteség, a mely még a miniszter ur számítása és feltételei szerint is a mezőgazdaságot éri, ellenben tudvalevőleg az egész földadó — sajnos — 78 millió koronát tesz ki, csak azt véve tekintetbe, a mi befolyik. Polónyi Géza: Minden adata ilyen! Laehne Hugó: Tehát ezek csak frázisok, üres frázisok és ilyen nagyobbrészt a miniszter urnak többi adata is. (ügy van! balról.) De ki jogosítja fel a miniszter urat annak feltevésére, hogy az osztrák búza érdekében Ausztria részéről alkalmazott védvám fele része át fog háramlani a magyar mezőgazdaságra., mert hisz azért alkalmaz egy állam védvámot, mivel terményeit meg akarja védeni és arra törekszik, hogy azok ott érvényesüljenek és az ő terményei élvezzék azt? Tehát a miniszter urnak ezen okoskodását sem látom egyáltalában bebizonyitottnak, mivel szerintem az osztrák fogyasztó fogja ezen vámemelést megfizetni; de még ha ugy is van, ez egy okkal több arra, hogy ha ebből az önálló vámterületből ily veszteség éri a magyar mezőgazdaságot, ő is hozzájáruljon — pedig nem tartotta hetesnek — gr. Károlyi Sándor azon óhajához, hogy az adóreform a progresszivitás elve alapján ugyan, de nem felemelő, hanem leszállító tendencziával vitessék keresztül, Dicsérte a miniszter ur a fiumei kikötőnket, s azt mondja, hogy az még a triesztinél is különb, s azt állítja, hogy csak az a baja, hogy nem fekszik a nagy teogeri országúton, azért nincsen kielégítő forgalma. Érre vonatkozólag csak az a válaszom, hogy a fiumei kikötőnek egyik főbaja az, hogy bankoknak adták bérbe az ottani állami raktárakat. (Igaz! Ugy van/ a baloldalon.) és azok óriási haszonra dolgoznak. Es e miatt, mivelhogy drága ott a beraktározás, kerülik lehetőleg oly áruk a fiumei kikötőt, a melyek beraktározást igényelnek.