Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-29
29, országos ülés 1905 május 26-án, pénteken. 315 váry Károlynak hívják. Széll ur elment Rátótra szarvasmarhái közé. Valószínűleg gondolja magában : oh ti háládatosabb teremtmények vagytok, mint azok ott. Egy-két hét múlva elmegy Adria gőzhajótársaság igazgatójának és lesz inkompatibilis. Szívből kívánjuk neki ezen kárpótlást ötödfél évi kormányzásért, sőt azt a kétszeres miniszteri nyugdijat sem irigyeljük. Mondják, hogy miniszteri dicsőségére azon idő alatt 800.000 koronát a sajátjából ráfizetett. Nekünk már voltak minisztereink, a kik szintén ráfizettek, de nem a sajátjukból. Nos, Széll urnak szerencsés utat. A magyar politika láthatárán az uj üstökösnek a neve, a mint mondjuk, gr. Khuen-Héderváry. Mi ő és milyen? Nos, van neki változatos múltja. Sziléziai származású. Mint szegény grófocska a zágrábi egyetemre került és tapasztalta, milyen keserűek a nyomor könyei. Horvát-magyar főúr, Héderváry adoptálta, onnan van a kettős neve. A 70-es években volt magyar képviselő. Az öreg boldogult Tisza megismerte benne azt az u. n. erélyt, a mely nálunk a főispánoktól követeltetik és elküldte főispánnak egy dunántúli megyébe elnyomni az ellenzéket. Feladatának kitűnően megfelelt. A mikor azután szükséges volt ördögöt küldeni a horvátok nyakára, elment horvát bánnak. Feladatának itt is kitűnően megfelelt. Húsz évig fojtogatta a horvát nemzeti és népies mozgalmat. A múlt télen a horvát nép fellázadt ellene« . . . Egy hang (balfelöl): Ez mind igaz! Káiosi József előadó (tovább olvassa):.. ,»ellene és a kormány ellen, melynek 6 volt a képviselője. Folyt a vér. volt lövöldözés, voltak halottak és ezerig bebörtönözöttek. A mi Bánffy-fóle választásaink a Khuen-féle választásokhoz'Horvátorszápban összehasonlítva ártatlan játékok voltak. Szóval: Khuen megérett arra, hogy magyar miniszterelnök legyen.^ (Khuen nálunk) Érdekes, hogy midőn Khuen börtönözte a horvátokat, akkor a magyarok dicsérték: íme, hazafi ; íme,erős kéz ! Mikor azonban idejött közéjük, a magyar politikusok homlokai haraggal beborultak és kiáltották: íme, hóhér! íme, útonálló! Bécs basát küldött nyakunkra! Nos azonban, hasonló gondolkozású emberek most is összejöttek. A horvát bán kitaníttatta magát, hogy miképen kell beszélni a Kossuth-fóle tigrisekkel és leopárdokkal. AfarkaB nem jött álarcz nélkül, mint előtte a fiatal Tisza — de felvette a bárányöltönyt. Pajtás ide, pajtás oda, pajtások mindenütt, eljött a régi szabadelvűekhez és mondta: En a tietek vagyok. És midőn Apponyisták, Andrássysták kérdezték: Mienk vagy-e ? Természetes, hogy igen! válaszolt a bán és megölelték egymást. Legtovább tartott az ismerkedés a Kossuthistákkal. Kezdet ben tönkrementek a Khuennek legnyájasabb mosolyai. Az ő gyengéd beszédeit az ellenzék nem akarta megérteni. Már ugy volt, hogy Khuen rozsából nem lesz liszt. Kossuthisták akarták: vagy félre a katonai javaslatokat, vagy az ujonczkontingenst felemelik a végtelenbe, de a magyar nemzeti engedményekért. Nos, ezekről szó sem lehet — de a ki venni akar, az alkuszik. (Katonai javaslatok.) És megalkudtak és maradtak igy: a kormány ez idő szerint leveszi napirendről a katonai javaslatokat. Ezen évre tehát nem lesz felemelt ujonczlétszáin. Kossuthisták azért megszűnnek obstruálni, simán átengedik az indemnitást, a szokásos katonai javaslatokat, (felemelés nélkül) az állami költségvetést, kiegyezést ós minden folyó javaslatot. Khuen azonban fentartotta magának azt a jogot, hogy őszszel előterjeszti — az uj katonai törvén;, javaslatokat. Khuen egyúttal elállott azon követeléstől, hogy a folyó évi kontingenst felemeli 21.000 tartalékos behívása által. (Gyalogezredekhez és tüzérséghez) Világos, hogy a hadügyi kormánynak nem volt nehéz lemondani követeléseiről, mert a katonai év úgyis vége felé hajlik és jövő évre a katonai kormány még könnyen biztosithatja magát. Tehát a mit az obstrukczió elért, azt csak Széll alatt érte el; Khuentől semmit sem ért el, csak épen magát Khuent, (Tisza-Fejérváry.) A mint tudva van, Széll utódjának tulajdonképen gróf Tisza Istvánnak kellett volna lenni, a ki ismeretes az Iparbankban és a román petróleum-bányákban elvesztett országos milliókról. A király megbízta ós állítólag adott neki felhatalmazást, hogy erőszakkal nyomja el az obstrukcziót, ha másképen nem, ugy csendőrséggel és honvédekkel. Azonban a magyar politikusok ezen királyi küldöncz ellen egyetértően, egészen az ó-liberálisokíg állást foglaltak. Tisza nem kapott tisztességes embert miniszternek és a megbízásról le kellett mondania. Vele együtt, elkeseredve a regi Tiszapolitika sikertelenségén, visszalépett báró Fejérváry honvédelmi miniszter is, ki eddig az öreg Tisza óta túlélte az összes minisztériumokat. (Uj kormány.) Uj kormányban, mely már a keddi ülésen bemutatkozott a képviselőháznak, a következők vannak: gr. Khuen-Héderváry. elnökség és belügy; Lukács László, pénzügy; Kolossváry Dezső tábornok, honvédelem; Wlassics Gyula, oktatásügy; Plósz Sándor, igazságügy; Láng Lajos, kereskedeleuiügy; Hadik-Barkőczy Endre, ő Felsége személye körül; Darányi Ignácz, foldmivelésügy; Tomasich Miklós, horvát. Horvát bánnak Khuen helyére kineveztetett gr. Pejacsevich Tivadar, Képviselőház elnöksége nem változott. (Uj kormány első napjai) Olyan mameluk mégis csak sajnálatra méltó. Saját eszével nem gondolkozott soha, saját szivével sohasem érzett, saját szemével sohasem látott, saját fülével sohasem hallott. Csak egy maradt meg neki: orr, kigyakorlott, érzékeny orr; megszagolni, kiszaglászni: mi lesz, hogyan lesz, mivé lesz, kinek eszével fog jövőben gondolkozni és ki lesz a bálványa. Khuen kormányának első napjai a politikai helyzet ezen kiszaglászolásával teltek. Mamelu40*
