Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-23

260 23. országos ülés iy()5 május 11-én, csütörtökön. nagyobb vagyona és jövedelme van, kevesebb adót fizet. Legyünk tehát egyenlők nemcsak a jogokban és nem jogokban, de az adófizetésben is. (Helyeslés.) Viszont nem volt igaza Nagy Ferencz képviselő urnak, a midőn a múltkor azt mondotta, hogy a magyar nép a fold parczellázása alatt talán a föld felosztását érti. Igenis, én egészséges politikának tartanám azt, hogyha a kincstári birtokokat illő módon és az egyes latifundiumokat megfelelő árak mellett a kisemberek, a kisgazdák számára parczeíláznák. (Helyeslés balfelöl és a középen. Zaj. Elnök csenget.) T. ház! Legkeservesebb sorsa e hazában a magyar munkásnépnek van, értem munkásnép alatt azt a földmives munkásnépet, a melyiknek két karjával végzett sorvasztó munkája után kapjuk mindnyájan a kenyeret. Nagyon hibás volt nézetem szerint az eddigi összes kormányok által gyakorolt az a rendszer, hogy minden nagy állami munkát, akár épitkezést, akár pedig kubikos munkákat vagy csatornázásokat egyes telhetetlen vállalkozóknak adtak ki. (Zajos helyeslés a baloldalon és a középen.) A helyett, hogy azok jutottak volna egy kis becsületbeli polgári haszonhoz, a kik az összes építkezéseket két kezük nehéz munkájával végezték, a vállalkozási hiénák gazdagodtak meg (Ugy van! Uqy van! balról és a középen.) és a magyar nép ma ott van Amerika kőszénbányáiban, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Bizvást elmondhatjuk, t. ház, hogy az amerikai fehér rabszolgák között talán egy nemzetnek sincs annyi képviselője, mint a magyar nemzetnek, a melyről a nagy Széchenyi azt mondotta, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni. (Tetszés balfelöl.) T. ház! Én azt óhajtanám, bár nem is tartozik szorosan a tárgyhoz, hogy ezen mindenféle munkákat az állam végeztesse, hiszen van elég hozzáértő embere saját közegeiben, saját mérnökeiben és a pénzt, a melyet eddig a milliomosok dugtak zsebre, adja oda a magyar munkásoknak, hogy ezek ne legyenek kénytelenek Amerikába kivándorolni. (Élénk helyeslés balfelöl.) T. ház! Az én politikai hitvallásom, az én politikai meggyőződésem az, hogy a magyar állam legerősebb lótfentartó eleme, az u. n. magyar parasztság, a magyar kisgazda és munkásosztály. (Élénk helyeslés balfelöl.) Sajnos, hogy az eddigi korrumpált kormányrendszer épen ezt az osztályt tette ki leginkább a végromlás veszedelmének. (Ugy van! balfelöl.) Hogy a hazának ezt az igazán hatalmas oszlopát megmenthessük, az én szerény véleményem és nézetem szerint, szükség van arra, hogy ebbe a házba egy demokratikus alapon álló, nem annyira irásos emberekből, mint inkább gazdaemberekből és értelmes munkásemberekből is jöjjön idővel be egy párt, a mely munkás-, illetőleg földinívespárt ne kizárólag a magas és sokszor csalfa politikával foglalkozzék, hanem éljen mindig és mindenben csak a magyar nép érdekeiért és javáért, felkarolva összes szocziális bajait. (Elénk helyeslés balfelöl.) Szóval: szüksége van a parlamentnek egy függetlenségi, radikális, földmíves magyar pártra is, a mely párt ezt a sorscsapásoktól üldözött magyar parasztnépet felkarolja és annak érdekeit istápolja. Ez az én politikai hitvallásom és meggyőződésem. (Helyeslés balfelöl.) Még csak egy pár rövid szót kérek. (Halljuk! Halljuk!) Én a népiskolában azt tanultam, hogy a magyar király ő Felsége megesküdött a magyar alkotmányra és hogy ő hű magyar népének hő kívánságai elől soha, semmiféle viszonyok között el nem zárkózhatik. Én remélem és hiszem, hogy most sem fogja megtagadni a király a feliratban előterjesztett kérésünket. (Nyugtalanság és mozgás balfelöl.) Ámbár megvallom, hogy kissé gyengéilem a feliratban használt formát, modort ugy az általános, titkos választői jog, valamint az adóreform tekintetében, de mivel garancziát látok ugy az előadó, gr. Batthyány Tivadar képviselő ur szavaiban, valamint az egyesült ellenzék hazafiságában, a feliratot tisztelettel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. Szónokot sokan üdvözlik.) Zboray Miklós jegyző: Yancsó Gyula! (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Vancsó Gyula: T. ház! Gr. Apponyi Albert igen tisztelt képviselőtársam elismeri e hó 9-én tartott beszédében, hogy a nemzet és királya között ellentétek merültek fel, ennek a kiegyenlítésére kell tehát mindnyájunknak törekednünk, kik az ország érdekeit képviselni hivatva vagyunk és épen ezen, szem elől soha nem téveszthető fontos okokból, én sem kívánok, mint ő magát kifejezte, »apró tréfákkal« foglalkozni, melyek közé, azt hiszem, bátran felsorolhatnám igen tisztelt képviselőtársamnak legújabb politikai irányát is, midőn beszédében kijelentette, hogy törekvése ma már a perszonál - unióra irányul, de keresnem kell mégis azon különbségek indító okait, melyek minket a szövetkezett pártoktól elválasztanak. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Vancsó Gyula: Minden reform, minden újjáalakulás terén a politikában két irány jelentkezik, egyike a radikális irány, mely gyökeres és gyors megoldást keres, nem vetve számot a megoldás élé gördülő akadályokkal és nehézségekkel; a másik irány a lassú fejlődést tűzi zászlajára és biztos nyomon haladva igyekszik leküzdeni a feltornyosuló akadályokat, hogy annak idején az érett gyümölcsöt minden megrázkódtatás nélkül szedhesse le az ország javára. (Zai. Elnök csenget.) Gróf Apponyi Albert igen tisztelt képviselőtársam . . . (Éljenzés a baloldalon.) Ehhez az éljenhez magam is hozzájárulok . . . Gróf