Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-22

250 22. országos ülés 1905 május 10-én, szerdán. mert a pártok vezérei és a koaliczió vezetői tanácskoznak és az egyes pártok tagjai arról mit sem tudnak, rendelkeznek velük ós fel­szólítják a nyilatkozatra vagy letiltják a nyilat­kozattól. Ez nem szolgalelkűség, hanem a szük­séges fegyelmezettségnek kívánalma és én a magam részéről a koaliczió vezetőinek és az egyes pártok vezéreinek kifejezett bölcs nyilat­kozatai után meg vagyok bizonyosodva az ő hazafias működésükről és szándékukról, hogy daczára annak, hogy mint uj ember nem pil­lanthatott be oda, a hova ők bepillanthatnak, szívvel-lélekkel, kész engedelmességgel alávetem magamat az ő intézkedésüknek. (Élénk helyeslés balfelöl.) T. ház! Nemcsak ezért vagyok tántorít­hatatlan hive a koalicziónak, hanem különösen megerősítettek engem ebben mindenféle gyanúsí­tások és rágalmak is, a melyek felszínre kerül­tek nemrég, Meggyanusitották különösen a függetlenségi pártnak igazán épületesen és imponáló módon higgadt és bölcs vezérét Kossuth Ferenczet, (Élénk éljenzés balfelöl.) azért, mert az ő bölcs mérséklete, a mely különösen kívánatos most, mikor nemzeti követelmények­nek megvalósítását kívánjuk és kérjük Bécstől... Egry Béla: És követeljük! Kaufmann Géza: ... és követeljük, ez a mérséklet és bölcseség még nem annak a jele, mintha a koaliczió vezetői alkudozni vagy pedig egyes kérdéseket a programmból kikapcsolni vagy elodázni szándékoznának. Megvallom őszintén, hogy a kikapcsolás és elodázás ujabban divatos műszavát én a poli­tikai lexikonból szeretném kitörülni, (Helyeslés bal felöl.) mert ezek legalkalmasabbak arra, hogy a választóközönség és a magyar haza bizodalmát megrendítsék, a magyar haza és a választó­közönség reménységét megsemmisítsék, De most itt, a mint megfigyelem a kérdéseket, az egyes felszólalásokat és a mint tanulmányoztam azt a felirati javaslatot és a mint különösen figyelem­mel kisértem Apponyi Albertnek remek beszé­dét, megbizonyosodtam szivemben és lelkemben arról, hogy itt sem kikapcsolásról, sem enge­dékenységről szó nem lehet. Ezt kijelentette a szabadelvűpárt, illetőleg annak orgánumai által méltatlanul megvádolt koaliczió vezére, Kossuth Ferencz, a függetlenségi párt elnöke is, az ő időközönkint megjelenő energikus czikkeiben. Itt most már, t. képviselőház, az én meg­győződésem szerint alkudozásról szó nem lehet. Mert sem a koaliczió, sem pedig a parlament nem szatócsbolt, — bocsánatot kérek a kifeje­zésért — a melyben az eszencziától kezdve a kámforig árulnak mindent. Hanem itt elvekről és megórlelésekről, meggyőződésekről van szó. És én, t. ház, megfigyeléseimből azt a követ­keztetést vontam le, hogy ha még Bécsben sokáig tartanak a miniszteri intrikák, hogy ha elzár­kóznak a nemzet jogos követelései előtt, hogy ha a válság megoldását még sokáig elodázni szán­dékoznak : akkor nem azt fogják elérni, hogy a koaliczió szétbomlik, (Igaz! Ugy van! a bal­oldalon és a középen.) hanem azt fogják elérni, hogy a szivek közelednek egymáshoz. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) és még néhány olyan remek beszéd, mint a minőt tegnap tartott gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam, elégséges lesz arra, hogy az elválasztó kereteket lassanként le­olvaszsza, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) éa az egyes pártok annál szorosabban kapcsolódjanak össze és értsék meg, hogy itt sok időkig a nem­zeti függetlenség kiépítéséről van szó, a magya­rosodás és a magyar haza erősödéséről lesz szó. (Igaz! Ugy van! a baloldalon és a középen.) És én azt hiszem, hogy ha nem engednek kellő időben és a szabadelvűpárt, de különösen az ügyvezető minisztérium hatalmas torlaszokat emel a nemzet és a dinasztia közé, ha ezen torlaszok nem dőlnek le, akkor le fognak dőlni az ellenzéki pártkeretek és az ellenzéki pártok szivben-lélekben a nemzeti függetlenség kiépíté­sében fognak egyesülni. (Helyeslés és taps a bal­oldalon és a középen.) És én azt hiszem, t. ház, hogy hazafias fel­fogással és az általam mondottak meggyőződésé­vel szívben és lélekben telve van a koaliczió minden érdemes tagja és minden más elválasztó kérdés, a mely majd későbbi idők múlva kerül felszínre és a melyeket testvériesen lehet majd megoldani, a melyeknek megoldását a független­ségi párt is meg fogja érteni, a nemzeti érzés háttérbe fogja szorítani és a koaliczió minden tagja szívében hordozza azon őszinte kívánságot és óhajtást, hogy a válság megoldására, a sza­badelvűpárt törekvéseinek meghiúsítására, koope­ráljon és összetartson, (Igazi Ugy van! a bal­oldalon.) A midőn ezekben őszinteséggel és igaz érzés­sel kifejeztem azt, hogy a felirati javaslatot el­fogadom, azt hiszem, hogy kötelességet teljesí­tettem, még pedig azért, mert minden egyes mondatában és szavában szivet és lelket talál­tam. Sőt a részleteket is megláttam Apponyi beszédében, mintegy nagyító lencsén keresztül a javaslatban és kötelességet teljesítettem, midőn kijelentésemmel biztosítottam a t. koalicziót, hogy működésemre és szolgálatomra szives kész­séggel számithat. (Igaz! Ugy van! a balolda­lon.) Mert a koalicziónak a ház minden egyes ellenzéki tagjára szüksége van. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Szüksége van azért, mert a nume­rikus többség a koaliczió tekintélyét kifelé emeli, befelé megerősíti, hatását pedig fölfelé fokozza. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Szükség van a numerikus többségre, mert folytonosan a szemére hányják a függetlenségi pártnak a túloldalról, hogy aránylag kisebbségben van és én hiszem és remélem, hogy ha még sokáig tart ez a gyanú­sítás a t. túloldal részéről, akkor az ellenzék nem lesz majd kisebbségben, hanem igazi több­ségre fog jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents