Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-20

208 20. országos ülés 1905 május H-án, hétfőn. fogadja a maga részéről azt a gazdasági állás­pontot, a melynek mi kifejezést adtunk a fel­iratban, azt mondváD, hogy neki ahhoz nincs szava, Tisza István miniszterelnök ur pedig különösen azért nem fogadja el a feliratot, mert ő nincsen azon a gazdasági állásponton, a melyen a felirat, akkor kérek tisztelettel feleletet: mi hát a szabadelvűpártnak az álláspontja? A Dániel Ernőé-e, vagy a Tisza Istváné, vagy a Vészi Józsefé, a mely nem egyezik sem Tisza, sem Dániel álláspontjával? (Derültség a bal­oldalon.) Vészi József: De a feliratéval sem! Kelemen Samu: Ennek nyomán van még egy második alázatos kérdésem, Ily körülmények közt ki volt hát az, a ki meg akarta győzni a másikat? Az igen t. miniszterelnök ur akarta-e meggyőzni Dániel Ernő képviselőt arról, hogy neki azt a politikát kell támogatni, a mely a szabadelvűpártnak ezidó'szerinti vezéréé, a miniszterelnöké, vagy pedig báró Dániel Ernő kivánta-e meggyőzni a miniszterelnök urat arról, hogy neki az volna a kötelessége, hogy azt a politikát támogassa, a mely a Dániel Ernő poli­tikája? Mert, hogy a miniszterelnök ur nyelvén szóljak, ez kétségtelenül pikáns szituáczió. T. ház! Én részletkérdésekkel ezúttal már az előrehaladott idő folytán sem kívánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Annyit azon­ban meg kell említenem a gazdasági kérdések szempontjából, hogy minden anya, bármilyen aggódó szeretettel legyen is gyermeke iránt, egyszer csak elválasztja az anyatejtől gyermekét és önállóvá engedi lenni. Egyszer be kell kö­vetkezni annak az állapotnak, mikor mi is el­válunk a közösségtől és önállóak leszünk. (He­lyeslés a baloldalon.) Mi abban a meggyőződés­ben, abban a tudatban vagyunk, hogy, mint a felirat mondja, kellő előkészítés mellett ez semmiféle rázkódtatással járni nem fog; de ha csak a legcsekélyebb rázkódtatással jár, akkor a magyar közönségnek minden része minden elképzelhető anyagi támogatással azon lesz, hogy az esetleges rázkódtatás ezen idejében oly mérvű támogatást kapjon, a mely _ épen oly erőben tartsa fenn, mint eddig. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Szükségünk van pedig ezen levezető útra épen a magyar gazdaközönség érdekében, mert el kell érni azt az időt, mikor az állam a maga összes terheivel nemcsak a gazdákra nehezedik, el kell érnünk a gazdák érdekében azt, a mit a miniszterelnök ur is mint czélt hangoztatott, hogy elvégre is a magyar termei­vényeknek lehetőleg Magyarországon kell meg­találniuk a fogyasztást és nekünk nagy és erős iparososztály létesítésével kell ezt elősegíteni. Végre el kell érnünk azt is, hogy a magyar gazdaközönséget kivezessük a szemes termei­vények azon egyoldalúságából, a mibe a maga nagy kárára be van burkolózva és lehetővé tegyük neki ipar teremtésével azt. hogy ipari nyersanyagot termeljen jóval nagyobb haszon­nal, mint a mivel a magtermelés jár. (Helyes­lés balfelöl.) Szubvenczióval ipart nem lehet teremteni, csak egyetlen ipart: a faiseur-ök iparát. (Igaz! Ugy van! balfelöJ.) Ezért bízvást állit­hatom, hogy soha egyetlen állam sem bukott még bele abba, hogy ő önálló, ellenben minden állam, a mely arra törekedett és azt tartotta hivatásának, hogy nyersterményeit kicserélje ipartermékekért, vagy a maga kivitt nyerster­mékeit visszakapja az ipari munkával megdrá­gított állapotban, az az ország mindig csak gyarmat volt, és minden gyarmatnak az volt a sorsa, hogy annak az erejét kiszívták. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. ház! Pár szóval még a felirat azon ré­szével is foglalkozni akarok, mely a nemzeti eszmének a magyar hadseregbe való beviteléről szól, mert a túloldalról igen gyakran hallottuk hangoztatni, hogy az ő álláspontjuk és a mi álláspontunk közt voltaképen nincs is különbség. A szabadelvűpárt álláspontja ebben a kérdésben a következő volt: ha Isten kegyelméből hull az égi eső, mi, mint a mindig szomjas föld, kész­séggel fogjuk beinni azt is. (Derültség balfelöl.) Ha ő Felségének kegyelméből kapunk nemzeti vívmányokat, azokat alattvalói hódolattal fogad­juk és hirlapilag nyugtázzuk. (Elénk derültség balfelöl.) A mint azonban alkotmányos fegyve­rekkel küzdeni is kell azok kivívásáért, akkor ez már nem egyéb, mint jogosulatlan presszió. A t. szabadelvűpárt ezen a téren egyazon állás­ponton áll a horvátországi képviselőkkel, mert a cséplésnek munkájához - mint horvát képviselő­társaink is — hajlandók odahozni a zsákot, a szán­tás és vetés verejtékes munkájában azonban nem akarnak résztvenni. (Taps és helyeslés a bal­oldalon,) A felirat azon részére, mely a belpolitikai kérdéseket érinti, nem akarok kiterjeszkedni, de nemzetiségi képviselőtársaim részéről elhangzott beszédekkel szemben egy-két rövid észrevételt mégis fogok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik t. képviselőtársam közbeszólás alakjában azt mondotta, hogy nekünk nem az a feladatunk, vagy legalább nem csak az a feladatunk, hogy nemzeti állam legyünk, a fődolog az, hogy jog­állam legyünk. (Ügy van! a középen.) Hogy jogállam legyünk, azt én a magam csekélysége részéről teljes mértékben aláírom, még pedig minden akár csak ideiglenes felfüg­gesztés nélkül is. De felfüggesztésre nincs is szük­ség, mert az, hogy jogállam legyünk, azt is je­lenti, hogy mindenkitől megköveteljük azt, hogy tiszteletben tartsa a magyar állam jogait (He­lyeslés a baloldalon.) és mindenkivel szemben, a ki ennek az államnak létalapjai ellen - tör ép azért, mert jogállam vagyunk, jogunkban kell, hogy álljon az is, hogy a megtorlás fegyverével éljünk. A testvériséget pedig szívesen értelmez­zük és értelmezi mindenki ugy, hogy a ki test­véri ragaszkodást mutat a magyar állam és a

Next

/
Thumbnails
Contents