Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-15
15. országos ülés 1905 április ío-ért, szombaíon. 115 a budapesti királyi büntetőtörvényszék által 68285/fi. 1904. az. a. hozott ítéletével 4—4 napi államfogházbüntetésre elitéltettek. Ezen itélet jogerőre emelkedvén, ennek végrehajthatása czéljából a budapesti kir. főügyész folyó évi február hó 23-án 766. sz. a. kelt felterjesztésében kéri Barta Ödön és Visontai Soma országgyűlési képviseló'k mentelmi jogának felfüggesztését. Ennek alapján tisztelettel javasolja a mentelmi bizottság, hogy ezen czélból Barta Ödön és Visontai Soma mentelmi joga felfüggesztessék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni a kérdéshez? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Kérdem a házat: méltóztatik-e elfogadni az előadó urnak véleményét és indítványát ? (Elfogadjuk!) Ha méltóztatik elfogadni, akkor ezt határozatképen kijelentem. Most következik dr. Nagy Sándor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentése (írom. 10). Az előadó urat illeti a szó. Ká!osi József előadó: A budapesti kir. főügyészség folyó évi február hó 22-én 941. szám alatt kelt fölterjesztésében kéri dr. Nagy Sándor újonnan megválasztott országos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését oly czélból, hogy a reá jogerős Ítélettel kiszabott 10 napi államfogházbüntetés végrehajtathassák. Dr. Nagy Sándor, Gsanádmegye nagylaki kerületének országgyűlési képviselője kijelentette, hogy ő nem azonos azzal a dr. Nagy Sándorral, a ki a budapesti kir. büntető törvényszéknek 56.773/904. B. sz. számú Ítéletével párviadal vétsége miatt elitéltetett, s hogy ebből folyólag az ő mentelmi joga fel nem függeszthető. Minthogy a közölt itélet adatai is nyilvánvalókig azt igazolják, hogy az elitélt egyén az a dr. Nagy Sándor, a ki a múlt országgyűlésen a megy aszói kerület képviselője volt, azonban ez idő szerint nem tagja a képviselőháznak: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy a felterjesztés, mellékleteivel együtt, a megkereső hatóságnak visszaküldessék. Ugron Gábor: T. ház! Miután a mentelmi bizottság a vizsgálat rendjén kiderítette azt, hogy a kikért egyéniség nem tagja a képviselőháznak, s a képviselőház csak a saját tagjai felett hozhat határozatot és csak azok mentelmi jogának felfüggesztése vagy fel nem függesztése iránt határozhat, ennélfova kérem, hogy jövőben a mentelmi bizottság az ilyen ügyeket a saját hatáskörében tegye át az elnökhöz és az elnök által küldessenek vissza az illetékes bírósághoz, de a ház elé határozathozatal végett ne hozza, mert a ház ebben határozatot hozni nem illetékes. (Helyeslés a haloldalon.) Káíosi József előadó: A képviselő ur szavaira tisztelettel bátorkodom csak annyit megjegyezni, hogy a mentelmi bizottságnak sem ügyrendje, sem szabályzata nincs, és mivel a hozzáutalt ügyekben nem határoz, mert ő nem határozathozó testület, hanem csak véleményes jelentést ad és miután a képviselőháznak mélyen t. elnöke a saját hatáskörében törvény alapján tette át, az eddigi gyakorlat szerint lett az ügy elintézve. Ezt csak mentségül hozom fel. Ez azonban nem akadályozza azt, hogy ha a t. ház ugy parancsolja, ügyvitel hiányában ehhez tartsa magát jövőben a mentelmi bizottság. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólni e kérdéshez? Ha nem kivan senki sem hozzászólni, akkor a vitát bezáiom. Kérdeni a t. házat, hogy a mentelmi bizottságnak jelentését tudomásul veszi-e, igen vagy nem? (Elfogadjuk.!) Azt hiszem, határozatképen kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság jelentését elfogadja. Következik Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentése (írom. 11). Az előadó urat illeti a szó. Káiosi József előadó: A budapesti kir. főügyészség folyó évi február hó 23-án 974. szám alatt kelt fölterjesztésében, a vonatkozó iratok közlése kapcsán, rágalmazás vétsége miatt följelentett dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tényállás a közölt iratok szerint az, hogy Prehoffer Gábor budapesti lakos főmagánvádló a büntetőtörvénykönyv 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt bűnvádi feljelentést tett Lengyel Zoltán képviselő ellen, a melyben panaszolja, hogy a budapesti kir. törvényszék előtt Sarlay János és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben, a vasúti sztrájkperben, mint Veréb Mihály védője 1904. évi június hó 9-én mondott védbeszédében a panaszost, a ki pedig a bűnperen teljesen kívül álló személy volt, s a ki a magyar királyi államvasutak alkalmazottjai fogyasztási szövetkezetének gondnoka, súlyos rágalmakkal illette, a mennyiben róla azt állította, hogy a szövetkezet részére engedélyezett díjszabási kedvezményeket hamis fuvarlevelekkel — a szállított kocsirakományok után — saját czéljaira fordította, s hogy 24 drb ilyen, a panaszos által hamisított fuvarlevél dr. Kiss János magyar államvasuti igazgató-helyettes birtokában van, és hogy így csalást követett el, A mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy meggyőződése szerint mindaddig, mig a magánvádló által pótkér vényében megnevezett tanuk ki nem hallgattatnak, s ezeknek a vallomásait nem ismeri az iránt, vájjon forog-e fenn ez esetben Lengyel Zoltán ellen politikai zaklatás jelensége, megnyugtató vélemény nem alkotható, azon javaslatot terjeszti a t, képviselőház elé, hogy az összes iratok a nyomozatnak ez irányban leendő kiegészítése végett a felterjesztést eszközlött hatóságnak visszaküldessenek. Hogy megelőzzem azt a kifogást, a mely az elébb is elhangzott, néhány szóval röviden jelzem, hogy ebben az ügyben is felvettetett az I a kérdés, hogy ne saját hatáskörében intézked15*
