Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-14

ií. országos ülés 1905 április lk-én, pénteken. 97 Már pedig, méltóztassék megengedni, hiszen ahhoz joga van mindenkinek, azt a mulatságot egy képviselőház többsége mindig megengedheti magának, (Zaj és mozgás a baloldalon.) hogy politikai ellenfeleinek eljárása felett táplált véleményét házhatározatok alakjában fejezze ki. Ennek nincsen akadálya, de méltóztassék nekem megengedni, ennek joghatálya nincsen, és erkölcsileg sem lehet több, mint a mennyivel politikai ellenfelek véleménye ellenfeleik eljárása felett bírhat. Nem fogadom el az indítványt. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Hammersberg Lászlő jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök urnak imént elhangzott beszédére kívánok egy pár megjegyzést tenni, különösen a, házszabályrevizióra vonatkozó nyilatkozatára. 0 ugyanis azt mondotta, hogy az az igazság, hogy a Daniel-féle határozati javaslattal nem akarta a klotürt behozni, mert az csak bizonyos törvényjavaslatok elfogadására szólott, és hogy ő ki akart küldeni egy 21 tagú bizottságot, a mely azután véglegesen megállapítsa a házszabályokat, a képviselőház tanácskozási rendjét. (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Abban a t. miniszterelnök urnak igazsága van, hogy az u. n. lex-Daniel csak bizonyos törvényjavaslatok elfogadására szólott, azonban a miniszterelnök ur nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az u, n. 2l-es bizottság kiküldését, a mely bizottságnak az lett volna a feladata, hogy a házszabályreviziót véglegesen megszerkeszsze, megelőzte az u. n. ugrai levél, a mely levélben a miniszterelnök ur a házszabály revíziójának szükségét hangoztatván, egyenesen a klotür behozatalára vonatkozó szándékot nyilvánított. Mikor a 21-es bizottságnak kiküldéséről itt a képviselőházban szó volt, az ellenzéki pártok azért tagadták meg az ezen bizottságban való résztvételt, mert a miniszterelnök ur ezen az utón, a 21-es bizottság kiküldése utján kereste a módot arra, hogy a házszabályok ugy alkottassanak meg, hogy azokban a klotür is bennfoglaltassák. Mikor azután olyan nagy reszenzust keltett ez az u. n. lex-Daniel, s az ország közvéleménye megmozdult, akkor a miniszter urak vették maguknak a fáradságot és vidéki körutakra indultak. így Hieronymi Károly miniszter ur is elutazott Pozsonyba és ott azt mondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában a képviselők szólásszabadságát korlátozni, mert hiszen annak a 21 tagú bizottságnak az lenne épen a feladata, hogy a szólásszabadságot tisztelje. De hát ez már retirálás volt, s egy oly becstelen tény mentségére felhozott indok. (Ugy van! a baloldalon.) Az. a mit a t. miniszterelnök ur mondott, hogy a képviselőháznak esetleg összeállt húsz tagja lehetetlenné teszi a parlamentnek működését, igazán oly kicsinyes nyilatkozat, a mely KÉPVH. NAPLÓ. 1905 1910. I. KÖTET. nem illik olyan férfiú szájába, mint a t. miniszterelnök ur, már abból a szempontból, hogy olyan előkelő állást foglal el. Hiszen húsz ember hogy képes obstrukcziót csinálni? Obstrukcziót csak akkor lehet csinálni, ha annak talaja van az ország közvéleményében. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Holló Lajos: Próbálják meg ők! Tessék, csináljanak! Buzáth Ferencz: Mikor itt a képviselőházban az obstrukczió folyt, önök óriási majoritásban voltak, s mi ellenzékiek, a kik az obstrukcziót csináltuk, voltunk kisebbségben. S az ország közvéleménye elitélte a mi cselekedeteinket? Nem ítélte el, sőt ellenkezőleg, helyeselte; hiszen a választások is fényesen beigazolták, hogy akkor, a mikor önök a nemzetre hivatkoztak, már a nemzet többsége nem önök mellett, hanem mellettünk, a kisebbség mellett volt. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Ezekben a miniszterelnök úrral végezve, pár megjegyzést teszek gróf Keglevich István képviselő ur beszédére. Nekem nem lehet feladatom az ő közjogi botlásait itt diskusszió tárgyává tenni, mert olyan emberrel, a ki a közjognak legelemibb ismeretét sem bírja, vitatkozni nem lehet; de ennek a beszédnek elhangzására igen nagy szükség volt; mert most már az országnak közvéleménye igenis láthatja, hogy micsoda óriási veszedelemben forgott a mi alkotmányunk. A mi érveléseinkre nincs is ezek után szükség a közvéleménynek abbeli meggyőzésére, hogy igenis mi itt helyes álláspontra helyezkedtünk a múltban, a midőn a nemzet védelmére itt sorakoztunk; ez a beszéd elegendő arra nézve, hogy meggyőzze azokat a férfiakat is, a kik még bizalmukkal azokat a képviselőket megtisztelték, arról, hogy ezek egyáltalán arra nem érdemesek. Ezzel áttérek, t. ház, magára a szőnyegen forgó tárgyra. Mindenekelőtt kinyilatkoztatom az országgyűlési néppárt nevében, hogy az Eötvös Károly t. képviselő ur által beadott azon indítványt, hogy (olvassa): »Mondja ki a ház határozatban, hogy Perczel Dezső házelnöknek és gróf Tisza István miniszterelnöknek 1904 november 18-án és deczember 13-án együttesen elkövetett cselekvényét és ennek foganatosítása iránti intézkedéseit kárhoztatja és elitéli«, szintén hozzájárulunk és azt elfogadjuk. (Helyeslés a balodalon.) T. képviselőház! Eötvös Károly képviselő ur abban az indokolásban, a melyet Írásban beadott, valamint mesterileg elmondott beszédében annyi érvet halmozott össze, hogy azután valóban teljesen felesleges is volna a kérdéshez hozzászólni; és ha mégis rövid néhány szóval részt veszünk a kérdés tárgyalásában, csak azért teszszük, hogy a tárgy fontosságát és az indítványozó képviselő ur által felhozott érveket megerősítsük és mert épen gr. Keglevich István képviselő ur beszéde után Ítélve, a melyből lát13