Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-525

54 525. országos ülés Í9ÖÍ det Förster Ottó: Legalább élvezzétek az utolsó ülést! Eötvös Károly: T. ház .. . (Szűnni nem alcaró nagy zaj.) Elnök: A képviselő úrtól megvontam a szót. (Nagy zaj.) Polónyi Géza: Én jelentkeztem! Elnök: Polónyi Géza képviselő ur a házszabályokhoz kért szót! Polónyi Géza: A házszabályokhoz kérek szót, hogy tisztába hozzam a kérdést : vájjon van-e jogom a napirend kérdéséhez hozzászólni, vagy nincs? (Felkiáltások a jobboldalon: Nincs!) Ha a t. ház az általam előadandók után abban a véleményben van, hogy nekem a napirend kérdéséhez nincs jogom szólni, tisztelettel fogok az előtt meghajolni. Méltóztassék tehát megengedni, hogy röviden indokoljam, hogy itt nagy tévedéssel állunk szemben és a napirend kérdéséhez nekem, mint a napirendhez hozzászóló első szónoknak, felszólalási jogom van. (Ellenmondás a jobboldalon.) A tényállás az, hogy a miniszterelnök ur a napirendi indítvány előtt felszólítást intézett az ellenzékhez, arra választ kapott gróf Apponyi Albert részéről, mire napirendi indítványt terjesztett a ház elé, kérvén, hogy a ház január 3-dikán tartson ülést, a melynek napirendje a további teendők megállapítása legyen. Mi történt ? (Halljuk! Sálijuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én csak a tényeket regisztrálom, hogy abból konstituáljam jogomat. Felszólalt gróf Andrássy, felszólaltak Hock János, Ugron Gábor és Rakovszky István képviselő urak. Felszólaltak a ház engedelméből, de egyetlenegy sem szólt arról, hogy január 3-dikán legyen-e ülés vagy nem? (Igaz! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások, a jobboldalon: Ez mindig igy történt!) Ha nem a háznak, hogy ugy fejezzem ki magam, hallgatólagos engedelmével történt volna ez, akkor az elnök urnak a házszabályok alapján kötelessége lett volna figyelmeztetni az illető szónokokat arra, hogy a napirendhez szóljanak. (Zaj.) Az elnök ur azonban ezt hallgatagon eltűrte, illetőleg helyeselte, hogy a

; hú,?, engedelmével ezek a szónokok szóljanak. Én most arról akarok beszélni: legyen-e 3-án ülés és ha igen, milyen napirenddel ? (Felkiáltások jobbfelöl: Arról nem lehet!) A házszabályok szerint a napirend megállapításához négy szónok szólhat. Konstatálom, hogy eddig egyetlenegy szónok fel nem szólalt a napirend kérdéséhez. (Ellenmondás és zaj jobbfelöl.) Az a kérdés, hogy a t. képviselő urak el akarnak-e ettől zárni, vagy nem? Én meg fogok hajolni, még ha nincs is igazságuk, a többség határozata előtt, ha az elnök ur a kérdést felteszi szavazásra, Ha elvonatik tőlem a szó, konstatálom, hogy megtörtént Magyarországon az, hogy az életben lévő házszabályok alapján egy szónoknak sem adtak czember 28-án, szerdán. engedélyt felszólalásra a napirendhez. (Derültség és ellenmondás jobb felöl.) Elnök: Először is konstatálni kivánom, hogy a miniszterelnök ur felszólalása után a napirendi indítványhoz négy szónok már felszólalt, de nem a ház engedélyével, hanem a házszabály azon szakasza alapján, hogy a napirendi indítványhoz négy szónok szólhat hozzá. (Nagy zaj és ellenmondás balfelöl.) Polónyi Géza: Andrássy Gyula a békeakcziót terjesztette elő. Ez csak nem napirendi kérdés ? Elnök: A miniszterelnök ur indítványa után több megjegyzést is tett, s ha csak azt mondta volna a miniszterelnök ur, hogy indítványozom, hogy a ház 3-án tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki a további teendők iránti intézkedést, akkor én sem Andrássy Gyulának, sem másnak meg nem engedtem volna, hogy oly széleskörű nyilatkozatot tehessen. Minthogy azonban a miniszterelnök ur akkor már nemcsak a napirendi indítványt tette meg, hanem jelezte, hogy mi a terve erre vonatkozólag, igen természetesnek fogja találni a t. képviselőház, hogy én nem vonhattam meg a szót akkor, mikor a miniszterelnök urnak ezen kijelentésére és a jövőben teendő intézkedéseire nézve reflexiókat tettek. Hogy a t. képviselő urak akkor nem emiitették meg, hogy hozzájárulnak-e a miniszterelnök ur indítványához vagy nem, az közömbös dolog, (Zaj balfelöl.) mert meglehet, hogy a felszólalók a dolog lényegét, a napirendi kérdést nem kifogásolják, csakis az argumentumokat és a miniszterelnök reflexióit. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Apponyi Albert: A házszabályok 215.§-a alapján a házszabályokhoz kérek szót! Polónyi Géza: Tessék eldönteni: van-e jogom szólni vagy nincs? (Felkiáltások jobbfelöl: Nincs !) Gr. Apponyi Albert: A házszabályokhoz tartom magamat és sajnálattal kénytelen vagyok megállapítani, hogy a t. alelnök urnak a felfogása . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Elnök !) Elnöklő alelnök. (Felkiáltások jobbfelöl: Elnök!) Bocsánatot kérek, a háznak terminológiáját meglehetősen ismerem, de ismerem azt legalább is ugy, mint a közbeszólott t. képviselő urak. Az alelnök ur felfogása nem felel meg az itten történt tényeknek, mert arra azután mindenki egész világosan emlékszik, hogy gr. Andrássy Gyula t. barátom a háznak engedelmét kérte a felszólalásra és hogy az ő felszólalása nem vonatkozott a napirend megállapítására, hanem a ház engedélyével történt felszólalás volt. Különben e felett nem akarok vitatkozni. Én teljesen osztozom Polónyi képviselő ur felfogásában. (Zaj jobbfelöl.) Tudom, hogy túl vagyunk a vitatkozáson és kapaczitáláson, de azért konstatálni kivánom, hogy a t. miniszterelnök ur a mi eljárásunkat hibáztatta, midőn mi azt az álláspontot, hogy az országgyűlésnek ex-lexben való feloszlatása ellentétben áll az alkotmány-