Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-523
523. országos ülés 190í deczember W-án, pénteken 21 alapult, a mint hallom, tegnap szerencsésen elutaztak a fővárosból. Polczner Jenő : Majd megmondja Nyíri honvédelmi miniszter ur, hol vannak. (Zaj.) Rakovszky István: A t. miniszterelnök ur folytonosan hivatkozik a 48-as törvényekre, a melyek neki a szólás jogát biztosítják. Ez igaz, de a t. miniszterelnök ur elfelejti azt az egyet, hogy ugyanaz a törvény, a mely a miniszterelnök számára korlátlanul szabad szólásjogot biztosit, épen ugy biztosítja a korlátlan szólásszabadságot a mi számunkra is. (Felkiáltások jobb felől: De a korlátlan óbstrukcziót nem! Zaj a bal- és a szélsobaloldálon) A t. miniszterelnök ur ezen politikája tehát az egész vonalon csődöt mondott (Derültség és ellenmondósok a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) és itt tökéletesen osztom gróf Andrássy Gryula t. képviselőtársam nézetét. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés a bal- és a szélsobaloldálon. Báró Dániel Ernő közbeszól.) Hisz vezére lesz báró Dániel urnak nemsokára! Zboray Miklós: Hogy szalad majd hozzá grófságért! (Felkiáltások a baloldalon: Jöjjön ide! Ellenzékbe fog menni? Nagy zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István: Elkerülhetetlenül szükséges, t. ház, most mihamarább a kibontakozásra gondolni és akkor nem marad más hátra, mint a jogfolytonosság elvére helyezkedve restituczió in integrum-ot követelni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a, szélsobaloldálon. Felkiáltások a 'jobboldalon: Választást!) Sréter Alfréd: Önöknek a kisebbségi erőszak folytonossága kellene! (Felkiáltások a szélsobaloldálon: Tizet! Zaj.) Azt akarják állandósítani és a nemzet jogát el nem ismerik, a mely mindenek felett áll! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky István: A másik szükséges dolog pedig azon kormánynak, a mely az ország vezetésére méltatlannak mutatkozott, bukása. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldálon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ezen két eshetőségen kivül más megoldás nincs. (Derültség és felkiáltások a jobboldalon : Majd beszél r a nemzet!) A nemzet beszélhet akárhogy, (Elénk derültség és taps a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj a bal- és a szélsobaloldálon.) de a törvényszegés alól felmentést nem adhat. (Zaj.) Rákosi Viktor: Csendőrök és főispánok által vezetett nemzet nem adhat felmentést! (Ugy van! a szélsobaloldálon. Zaj.) Rakovszky István: A nemzet mondhat akármit, de egy törvénytelen tettet sohasem törvényesíthet. (Nagy zaj és derültség a jobboldalon.) Sréter Alfréd: Most tapsoljanak! (Zaj) Rákosi Viktor: Darabantot kérünk Sréter számára! Elnök: Sréter Alfréd képviselő urat kérem, méltóztassék indulatait fékezni és ne zavarja a tanácskozást! (Derültség balfelöl.) Rakovszky István: Ez az egész szerencsétlen helyzet abból keletkezett, hogy a t. miniszterelnök urnak nem volt meg a kellő előrelátása, nem figyelte meg Homersham Kox művében leirt azon tant, a melyet ő felállít akkor, a mikor az angol parlament azon eljárási szokásairól beszél, melyek minden parlamenti legislatorius periódus alatt változatlanul maradnak. O ezeket mondja (olvassa): »Ezen szokások szigorú megtartása egyedül képes hathatósan megvédeni a kisebbséget azon visszaélések és exczesszusok ellen, mel} eket a hatalom részegsége nagyon is könnyen tud szuggerálni a hatalmas és a szerencse által elvakított többségnek.« T. miniszterelnök ur! Ezen bölcs tannak í'élretétele volt az oka annak, hogy Perczel Dezső segédkezésével ezen merénylet alkotmányunk ellen el lett követve. Perczel Dezső eltűnt, lehullott a_ köpönyeg, a herc?egnek is el kell tűnnie. (Elénk helyeslés és taps balfelöl) Elnök (csenget): Csendet kérek a ház minden oldalán! A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni ! (Halljuk! Halljak! a jobbfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: A t. képviselő urak egy kö/beszólásom kapcsán szívesek voltak kilátásba helyezni . . . Bartha Miklós: Milyen udvarias! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök : .. . hogy egy ellenem intézett politikai természetű, de személyes támadásra válaszolhatok. Kérem tehát, szíveskedjenek megengedni, hogy ezt röviden és objektíve tegyem és hogy ezzel kapcsolatban, szintén tartózkodva minden polémiától, egy kérést intézzek a házhoz. (Halljuk! Halljuk!) A mi a támadást illeti, Rakovszky István t. képviselő ur felolvasta egy beszédemnek némely passzusát, a mely passzusokban kijelentettem 1903 november, nem tudom, hányadikán, (Felkiáltások a jobboldalon: 23-ikán!) hogy a házszabályokat kötelezőnek ismerem el a többségre ugy, mint a kisebbségre nézve. Kubik Béla: Becsületesen! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Rákosi Viktor : Ez is ott van! Gr. Tisza István miniszterelnök: Rám nézve ez egy cseppet sem lényeges . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélsobaloldálon: Látjuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak, méltóztassanak megvárni a mondat befejezését. (Halljuk ! Halljak ! jobb felöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . mert én alkalmazni valamit másként, mint becsületesen, nem szoktam. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Ha azt tartom, hogy muszáj megsérteni, meg tudok sérteni valamit, (Felkiáltások a baloldalon: Becsületesen!) de alkalmazni máskép, mint becsületesen, nem tudok,
