Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-522

16 522. országos ülés 190b deczember 15-én, csütörtökön. kezni, de arra, hogy ilyen durva sértés követtessék el a házszabályok ellen, nem voltunk elkészülve. (Élénk helyeslés a szélsöbahldalon.) Kombinálgattuk, hogy miféle csiny, és mikép íog az végrehajtatni. Már maga a november 18-iki esti ülés házszabályellenes és törvénytelen volt; (Igaz! Ugy van! a szélsöbahldalon.) én tehát még akkor is, hogy ha a házszabály keretében hozták volna azokat a nem létező, mert nem is enuncziált és meg sem hozott határozatokat, még akkor sem ismerném el jogosaknak, mivel azok egy törvénytelen, házszabályellenes ülésen hozattak. (Felkiáltások a jobboldalon : Ezt már hallottuk!) De nem is történt mindaz, a mi a naplóba felvétetett. Ülés után, későbben — a mi barátaink majd igazolni fogják — hogy a gyorsírókhoz kérdéseket intéztek, mi is intéztünk hozzájuk kérdéseket, hogy mi történt az ülés végén, de senki sem tudta megmondani, ők sem. Intéztünk kérdéseket egyesekhez, hogy mi történt, senki sem tudta megmondani. Itt voltunk egy negyed óra hosszáig, tanakodtunk, hogy mi történt, mig végre Kossuth Ferencz t. képviselőtársunk ment ki tudakozódni, aztán bejött és elmondta, hogy a következő történt: határozat hozatott a Daniel-féle határozati javaslat elfogadásáról, felolvastatott egy ülésszak feloszlató leirat és hitelesíttetett a jegyzőkönyv. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Hazugság!) Itt a helyszínén a mi szemünk láttára ebből egy szó sem volt. (Nagy zaj. Ellenmondások jobb felől. Egy hang jobb felől: Hát tegnapelőtt mi történt ?) Rakovszky István: A darabantokat kidobtuk ! Szederkényi Nándor: Az a hallatlan jelenet, a mely november 18-án este féltíz tájban történt, abból állt, — a mint az elnök mozdulataiból láttuk — hogy az elnök felállott, zsebkendőt lobogtatott, erre, arra fordult, valami papirost forgatott a kezében és azután megindult lefelé. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Megszökött!) Fizikai lehetetlenség, hogy ennyi idő alatt feltegye a kérdést, szavaztasson, királyi kéziratot olvastasson fel és jegyzökönyvet hitelesítsen. A mig társaink közül többen tudakozódtak a gyorsíróknál — majd ők el fogják mondani, hogy tudnak-e erről valamit .. , (Zaj bal felöl. Felkiáltások : Megesküdtek !) Holló Lajos: Egy hamisító volt köztük! Szederkényi Nándor: Azt mondták, hogy nem tudják, mi történt, tehát az, a mi a naplóban fel van véve, mind utólagos lediktálással vétetett fel. így tehát a mi a naplóban foglaltatik, az egyszerű valótlanság. Sem kérdés feltéve, sem szavazás elrendelve, sem többség nyilvánosan, mindnyájunk tudtával megalakítva nem volt, egyszerű stikli, csiny az, a miben utólagosan a képviselőházi határozat foglaltatik. (Ugy van! és felkiáltások balfelöl: Gaztett!) Azt kérdem most már: minek jellemezzük ezen eljárást? A t, miniszterelnök ur maga kijelentette, hogy áttörte a házszabályt! ítát akkor tisztában vagyunk, hogy mi történt. Házszabálysértés ! Hogy ezt miképen hajtotta végre, azt az utókornak a mi tanuságtételünkkel kell beigazolnia, mert ilyen jelenet, ilyen eljárás 1867 óta, de tovább megyek: a magyar alkotmány történetében sohasem volt. (Igaz! Ugy van! bal/elől) Ha végigkutatjuk a magyar alkotmány nehéz küzdelmeit századokon keresztül, azt, hogy a ház kebelében a Karok és Eendek között találkozott volna olyan egyéniség, a ki az uzus, a mely szintén szabály, ellenére valamely törvényt vagy határozatot alkotott volna, ennek példája a magyar alkotmány történetében nincs! (Ugy van! balfelöl.) Az utókor előtt kell majd szégyelniök, hogy ilyesmi lehetséges volt. A mi korunknak jutott a feladat, hogy ily szégyecletes dolognak tanuja legyen. S még hozzá, nem is csinálnak belőle titkot, hanem egyenesen bevallják, hogy igenis mi a magyar képviselőház házszabályait egyszerűen félredobtuk (Felkiáltások a baloldalon: Szemérmetlenség !) és egy leírhatatlan csinynyel alkottunk egy uj házszabályt, a melyet itt a házban most osztogatnak azon felirattal, hogy ez az akkor felvett és hitelesített jegyzőkönyvön alapuló házszabály. A jegyzőkönyv hitelesítve nem volt. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbáloldalon. Ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Hazugság !) Justh Gyula: Hazudik mindenki,' a ki azt mondja, hogy hitelesítve volt! Hazugság! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Szederkényi Nándor: Ez a tényekkel ellenkezik, ez hamis tényállás. (Felkiáltások a balés a szélsöbahldalon: Hamisítók! Csalók ! Szemtelenek ! Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Rendre ! Folytonos zaj. Elnök csenget.) Lovászy Márton: Csalók! Justh Gyula : Közönséges hamisítók! Lovászy Márton: Hamisítók! Csalók! (Folytonos zaj.) Szederkényi Nándor: A miniszterelnök ur az imént elismerte, hogy megsértették a házszabályt, a ház törvényét, holott ő maga mondotta később, hogy a törvény mindenekfelett áll. Miként állhat meg ez egymás mellett. Az, hogy ő a törvénysértést csak egyszer teszi meg, semmit sem igazol. Hiszen csak egyszer kell a nemzet szivébe szúrni, hogy meghaljon, az alkotmányt is csak egyszer kell felforgatni, hogy az többé ne létezzék. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) A jogfolytonosságot azonban az a csiny nem fogja megbolygatni, mert mi itt ezen a helyen védelmezni fogjuk, védelmezni fogjuk a házszabályt a jog és törvény tiszteletben tartása által. (Ugy van! Ugy van! a bál- és a szélsöbahldalon. Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Kijelentem tehát, hogy a november 18-iki határozat nem létező, állítólagos létrehozatala a tényeknek meg nem felel, nem igaz határozat, az tehát mi előttünk nem létezik, mi állunk a