Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-510
26 510. országos ülés 1904 november 8-án, kedden. Gr. Tisza István miniszterelnök: Először is, a mi a »szájhős« kifejezést illeti, hát azt uinden képviselő urnak a saját megítélésére bizom, hogy magára akarja-e venni, vagy sem. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi pedig a másik dolgot illeti ... Rákosi Viktor: De ilyet nem illik mondani, az bizoDyos! (Zaj.) Gajáry Géza: Illemtanai-! Eitner Zsigmond: Ő mutatkozik mindig illemtanárnak! (Zaj a ház minden oldalán.) Rákosi Viktor: Ha a miniszterelnök ur ilyen goromba, mit csináljon akkor Gajáry Géza? (Zaj.) A generális nem goromba, csak a káplár! Elnök: Kérem Rákosi Viktor képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Rákosi Viktor: Kérem, ma nem vagyok soros jegyző! (Derültség a, szélsöbaloldalon.) Elnök : Én Rákosi Viktor képviselő urat intettem csendre és nem a jegyzőt; meg tudom a kettőt különböztetni. Hanem ugy veszem észre, a képviselő ur cserélgeti az ő egyéni szerepeit minden téren. Gajáry Géza: Kakas Márton! Polónyi Géza: Élihez az elnöknek nincs joga! Elnök: Kérem Polónyi Géza képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Folytonos zaj.) Polónyi Géza: Az elnöknek rendreutasitáshoz van joga, de megjegyzéseket tenni nincs! Gr. Tisza István miniszterelnök: A mi a másodsorban inkriminált kifejezést illeti, természetes, hogy én nem gazemberről, de gazról beszéltem. Eitner Zsigmond: Ki is kértük volna! Még köszönjük meg! Gr. Tisza István miniszterelnök: Csak akkor kérjék ki maguknak, ha megteszem; valamit, a mit nem tesz az ember, fölösleges dolog kikérni magának. Tehát, mikor én ezt a kifejezést használtam, nem gazemberről, de gazról beszéltem; beszéltem pedig nem is más vonatkozásban, mint abban, hogy rámutattam arra, hogy micsodR elfajulása a parlamentarizmusnak, micsoda jelenségek ebben a parlamenti tanácskozásban azok. a melyek a nemzetet a maga előretörekvő munkájában gátolják. (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon.) Azt mondtam, hogy ezeket az aprócseprő dolgokat, ezt a giz-gazt, a mely a nemzet útjában van, ki kell irtani. (Zaj.) Ez volt szavaimnak értelme és ez, azt hiszem, személyi sértést senkivel szemben sem tartalmaz. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Rákosi Viktor: Személyes kérdésben óhajtok felszólalni. Az elnök ur engemet rendreutasított. Ez ellen nincs és nem is lehet kifogásom, azt szó nélkül elfogadtam. De nagyon kérek felvilágosítást, hogy mi értelme van annak a kis kommentárnak, a melyet az elnök ur az én rendreutasitásomhoz fűzött? Ezt bátor vagyok kérni, mert mégis egy kicsit feltűnő és szokatlan az, hogy az elnök ur rendreutasitásait magyarázó szavakkal kommentálja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A kívánt felvilágosítást teljes őszinteséggel meg fogom adni. A t. képviselő ur a szombati ülésben, a mikor én őt nem a nevén szólítottam, hanem a jegyzőt kértem fel, elnöki jogkörömből kifolyólag és elnöki kötelességemet teljesítve, hogy helyét foglalja el, (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) kifigurázva az elnöki intézkedést, nem a jegyzői helyére ült, hanem vicczet csinálva a dologból, odament a második sornak — nem tudom, nem tartom nyilván — harmadik vagy negyedik helyére azzal, hogy ott van az ő helye. Tegnap ezt a dolgot itt személyes kérdésben jóvátette. Ma, a mikor négyszer közbeszólt egy perez alatt és én kértem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktóí, Rákosi Viktor képviselő ur, velem feleselve azt mondta, hogy: ma nem vagyok soros jegyző. Én sem azt, hogy jegyző, sem azt, hogy soros jegyző, ki sem ejtettem a számon; tehát ha nem akarnék őszinte lenni, azt is mondhatnám, hogy igenis arra értettem, hogy jegyzői állását a képviselőével cserélte fel. De teljes őszinteséggel bevallom, nem erre értettem, hanem arra, hogy a képviselő ur szeret itt a képviselőházban mint humorista fellépni (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) az elnöki intézkedésekkel szemben is, s azt tapasztaljuk, hogy a képviselő és a humorista itt váltakozva jelenik meg. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Egy hang balfelöl: Nem komoly elem!) Arra értettem tehát, hogy a képviselő ur szereti kifigurázni az elnöki intézkedéseket, ezért tettem a megjegyzést. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy za) a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor : T. képviselőház ! Lehet, hogy engem az irodalom terén kifejtett működésemért a humorista szóval fognak felruházni egykor, ámbár nem hiszem, hogy ilyen politikai viszonyok között sokáig kedvem maradjon a humorizálásra. (Derültség a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Azonban ahhoz, hogy én az irodalomban milyen irányú működést fejtek ki, vájjon tragédiákat vagy humoreszkeket irok-e, azt hiszem, az elnökségnek köze nincs, az ellen kifogást nem tehet. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: Ha a képviselő ur az elnököt kifigurázni akarja, ahhoz igenis van közöm, s azt én soha sem fogom megengedni és eltűrni. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek! Kubik Béla képviselő ur személyes kérdésben kér szót. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla : T. ház ! Személyes kérdésben kérek szót, s a miniszterelnök urnak a második esetre vonatkozólag tett nyilatkozatát, a melyben ő a tegnapi »gaz« kifejezését giz-gaz, aprócseprő dolognak minősiti és magyarázza, elfogadom és abban megnyugszom. Az elsőre nézve azonban, a mikor a szájhősökről azt mondja,
