Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-519

264 519 országos ütés 1904 november 18-án, pénteken. azért nem kívánok megemlíteni, mert nincs már az élők sorában, hozzánk jött és azt mondta: ne bántsátok ti Perczel Dezsőt, mert ő olyan ember, a miijen a miniszterelnök. így is volt. Perczel Dezsőnek egész hosszú elnöki működése folyamán, a mig Széll Kálmán volt a miniszterelnök és a mig ő a képviselőház elnöki székében ült, semmi kifogásunk nem volt sem személye, sem azon tárgyalási mód ellen, a melylyel a ház tanácskozásait vezette. (Ugy van! balfelöl.) Most a viszonyok változtak. Perczel Dezső, a mikor ennek a háznak elnöki székébe ült, egy fogadalmat tett, és ez az volt, hogy ő a házszabályokat gr. Apponyi Albert szellemében kívánja kezelni. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Én most Perczel Dezső elnök urnak ezen nyilatkozatát tetemre idézem és ha férfiú ő, álljon szavának (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsobalóldalon.) és kezelje a házszabályokat ugy, a mint arra Ígéretet tett: gr, Apponyi Albertnek szellemében. Mert hova fog sülyedni ez országban a tekintély, hova fog sülyedni az elnöki állásnak méltósága, ha látjuk azt. hogy férfiak a nemzet színe előtt tett Ígéretüket könnyelműen félredobják és odaállnak a hatalomnak eszközeiül. (Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Az ilyen eljárás, a midőn az ország közjogi méltóságai tapossák lábbal a törvényt, megrendíti a nép szivében a törvény biztonságába vetett hitet, de egyúttal megrendíti azt az érzést is, a melylyel mi a parlament fensége iránt viseltetünk. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Tiberius császárról mondják, hogy a mikor az ellene fellázadt gótokat, a kiket levert, fogadta, azoknak vezére azt mondotta neki: felséges császár, miért küldesz te a népeid őrzésére pásztorok és hű kutyák helyett í-abló csordákat, mire a császár azt felelte: azért küldöm, mert el akarom pusztítani a ti népeiteket és a ti jogaitokat. Nekünk is el kell veszteni hitünket, t. képviselőház, ha mi azt látjuk, hogy a nemzet törvényhozásának termében a képviselőház elnöke czinkostársul szegődik a nép jogainak elkobzására. (Hosszantartó éljenzés, helyeslés és taps a balés a szélsobalóldalon. Elnök csenget. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Hock János: A kérdés az: igaz-e vagy nem? (Folytonos zaj a bál- és a szélsobalóldalon. Félkiáltások: Éljen Mezőssy!) Elnök: Csendet kérek, t. ház. (Szűnni nem akaró felkiáltások a bal- ós a szélsobalóldalon: Igaza van!) Nagyon kérem a képviselő urakat . . . (Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Igaza van!) A t. képviselő urak engem lármával akarnak megakadályozni elnöki kötelességem teljesítésében. — Mezőssy Béla urat rendreutasítom. (Nagy zaj.) Molnár lenő: Olyan elnök nem kell, a ki paklizik! (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon. Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Halljuk! az elnököt!) Elnök: Molnár Jenő képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Igaza van!) Molnár Jenő: Ez az igazság! (Szűnni nem akaró nagy zaj.) Elnök: Molnár Jenő képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Csendet kérek. (Folytonos zaj a bal- és a szélsobalóldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, különben kénytelen leszek a házszabályok rendelkezéseit alkalmazni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Mezőssy Béla: Bevégzem szavaimat azzal, hogy kormánycsiny és erőszak, vagy e kettő összejátszása jogot soha nem teremt és hogy ha a házszabályokat a házszabályok ellenére törvényellenesen fogják megváltoztatni, mi azok ereje előtt meghajolni soha nem fogunk. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon.) Benyújtom a következő határozati javaslatot (Halljuk! Halljuk! Folytonos zaj. Elnök csenget): »Alkotmányunk szerint a magyar képviselőház elnökének állása oly közjogi méltóság, amely az összes pártok felett áll azzal a hivatássa], hogy szigorú végrehajtója legyen és maradjon a magyar képviselőház tanácskozási rendjét magában foglaló szabályok összességének. A nyugodt és békés parlamenti munkálkodásnak és egyáltalán a parlamenti rendnek alapfeltétele az, hogy a képviselőház minden egyes tagjának lelkében megingathatlanul verjen gyökeret az a tudat, hogy a ház tanácskozásait vezető elnök az erkölcsi függetlenségnek azzal a teljességével rendelkezik, a mely képessé teszi őt arra, hogy minden, —• a többség önkénykedése, vagy a kisebbség elkeseredése nyomán — feltámadó befolyásolási törekvéseknek a leghatározottabb mértékben ellenáljon. Csak ekkor méltó a képviselőház elnöke arra a díszes polczra, a melyet betölt, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbáloldalon.) és csak ez esetben felel meg azon rendeltetésének, hogy kiváló fontosságú állásában biztos kezekkel vezérelhesse a ház tanácskozásait és épen igazságossága, pártatlansága, mérséklete és higgadtsága folytán redelkezhessék a tekintélynek azzal a mértékével, a melylyel zivataros és nehéz időkben is megtartsa a biztos utat, a melyen a nemzeti törvényhozásnak szükségszerűleg haladnia kell. Ezt a tekintélyt azonban egyedül a hatalom senkinek sem adhatja meg. (Ugy van! Ugy van! a bál- és a szélsobalóldalon.) Ennek elnyerését a nemzet alkotmányához való tántoritbatlan kitartás a ház tanácskozási szabályaihoz és azok rendelkezéseihez törhetlen hűséggel való ragaszkodás biztosithatja csupán. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobalóldalon.) Mert ha az elnök pártok feletti állásából leszáll és eszközül adja oda magát bármily a ház tanácskozási szabályaival ellentétes rendelkezések keresztülviteléhez, ugy elvesztette