Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-518

244 518. országos ülés l90't november 17-én, csütörtökön iránt tisztelettel viseltessenek és az elnököt meghallgassák. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Barabás Béla: Az ilyen elnök nem érdemli meg! (Nagy zaj a jobboldalon és a szélsőbal­oldalon. Zajos felkiáltások jobb felöl: Rendre! Rendre !) Elnök: Ezen határozat felett a következő ülés végén a ház egyszerű szavazással döntött, azonban zárt ülés tartása folytán akkor ennek megtartása nem vált lehetővé. Időközben az ellenzéki pártok egy része és a miniszterelnök között megállapodás jött létre, ez a megállapo­dás azután akként effektuáltatott, hogp a miniszterelnök a háznak múlt év deczember hó 5-én tartott ülésében a következő indítványt adta be: (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Hall­juk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Én meghallgatom a képviselő urakat, méltóztassa­nak engem is meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Felkiáltások: Helyre! Helyre!) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek mind­két oldalon helyükre menni! (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Kérek csendet, t. képviselőház, mert különben kénytelen leszek a házszabályok­ban előirt jogaimmal élni. (Felkiáltások: Helyre! Helyre! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök tehát akkor ezt az indít­ványt adta be (olvassa): » Mondja ki a kép­viselőház, hogy a délutáni ülésekre vonatkozó, november 27-ikén hozott határozatát hatályon kivül helyezi.« Erre az elnök kijelentette, hogy: »Az indítvány felett a házszabályok értelmében a legközelebb tartandó ülés végén fog a ház határozni.« Tehát nemcsak az elhatározást, hanem a visszavonást is a 203. §. értelmében intézte el a ház. En álláspontomat a november 26-ikán és 27-ikén tartott ülésben precziziroztam és kifej­tettem, a ház azt helyeselte és magáévá tette, én pedig álláspontomat ülésszakról ülésszakra nem változtatom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos kivan a házszabályokhoz szólni. Holló Lajos: T. ház! Én igen szívesen és készséggel élek azon jogommal, hogy most szóljak a házszabályok czimón, de miután többen, külö­nösen Kossuth Ferencz t. képviselőtársam is ezen kérdéshez a házszabályok alapján hozzá kivan szólni, (Felkiáltások: Holnap!) ha a t. ház megengedi, holnap élek szólási jogommal. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Oh persze, holnap majd szavazunk! Elnök: Azt a jogát valakinek, hogy a ház­szabályokhoz szólhasson, senki el nem veheti; de nekem, mielőtt a napirend megállapítására áttérnénk, elnöki kötelességem kimondani, — mert ez nem a ház határozatától függ — hogy ezen inditváDy felett a ház a holnapi ülés végén vita nélkül szavazással dönt, (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Hátra van még, hogy a legközelebbi üléB idejére és napirendjére vonatkozólag tegyek javaslatot. Babó Mihály: A házszabályokhoz kívánok szólni. T. képviselőház! Én azt gondolom, hogy miután a t. miniszterelnök ur és Dániel Gábor képviselő ur javaslata is egyenesen azt czé­íozza, hogy a ház tanácskozása biztosíttassák, mindenesetre szükséges, hogy a már érvényben lévő szabályok is megtartassanak. A 203. § mikénti létrejöttéről nem beszélek, de azt tu­dom, hogy mikor Széll Kálmán miniszterelnök ur programmját a szabadelvűpártban elmondta, minden kétséget kizáró módon kijelentette, hogy azt a több-kívánságot, a melyet a kor­mány és a kormánypárt részéről azon tárgyalá­sok során a házszabályokra vonatkozólag kifejez­tek, nyugodt lélekkel elejti, mert azzal, hogy a ház üléseinek ideje egy órával meghosszabbít­ható, az a czél, a mely a törvényjavaslatok tárgyalása érdekében kívánatos, teljesen bizto­sítva van. így én a magam részéről abban a meggyőződésben éltem, hogy nem lehetséges, hogy az a többség, a mely a maga akaratát minden vonalon érvényesíteni kívánja és a mely oly lelkesülten fogadta az akkori miniszterelnök kijelentését, megváltoztassa a nézetét máról­holnapra akkor, (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) mikor ennek semmi elfogadható indoka és alapja nincs. Láttuk ugyan, hogy már a törvények rendelkezésein is túltette magát a kormány és a többség, de eddig legalább alkotmányunk egyetlen mentsvárát, a házszabályokat keresztül nem lépték. (Derültség jobbfelöl.) Mikor az ülések meghosszabbításáról volt szó, akkor törvényjavaslat volt szőnyegen, tehát helytelen kiterjesztő magyarázatot adhatott a többség, de a jelen esetben, mikor nem törvényjavaslat tárgyalásáról van szó, még preczedensre sem hivatkozhatik! (Igaz! Ugy van! a szélsöbal­oldalon. Zaj és nyugtalanság a ház minden oldalán.) Elnök: A mint már mondtam, nem is ház­határozat, de a házszabályok kategorikus intéz­kedése következtében a beadott indítvány felett a holnapi ülés végén egyszerű szavazással dönt a ház. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: A többség szolgája! (Nagy zaj balfelöl. Felkiáltások: A házszabályokhoz kérünk szót.) Elnök: Holnap bárkinek, a ki a házszabá­lyokhoz kivan szólni, megadom a szólásjogot, de ma már csak a legközelebbi ülés idejét és napi­rendjét illetőleg teszek javaslatot. Hock János: A házszabályokhoz kérek szót Elnök (csenget): Az elnök beszéde közben nem lehet a házszabályokhoz szólni, (Elénk helyeslés jobbfelöl. Halljuk! Halljuk !) Javas­lom, hogy a ház holnap d, e. 10 órakor tartsa

Next

/
Thumbnails
Contents