Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-509
18 50,9. országos ülés Í90í nemzetet, a midőn hitelét vesztette, bizalmát vesztette az alkotmány iránt, . , . (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: A kormány iránt! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) ... a midőn megundorodott mindattól, a mit látott és tapasztalt, (Éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmond ásol- a szélsöbaloldalon.) ... a midőn hiába fogjuk próbálni ebből a házból az ellenállás terére vezetni ezt a nemzetet, mert, t. képviselőház, azt a szerepet, a melyet a magyar parlamentnek be kell tölteni, azt a szerepet, hogy a magyar parlament legyen az a fénylő világító torony. (Zaj a baloldalon.) a mely minden nagy és nemes ügyben vezeti a magyar nemzetet ... (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Megjött Dienes Márton! (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök : ... azt a szerepet az ilyen jelenetek tétlenül továbbtűrése által elveszítjük. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Günther t. képviselőtársam fejemre akarta czitálni Tisza Kálmánnak egy nyilatkozatát. Hát én erre két dolgot jegyzők meg. Az első az, hogy az a nyilatkozat a szólásszabadság megtámadása ellen irányult. A másik az, hogy azon nyilatkozat megtétele óta 32 esztendő tapasztalataival lettünk gazdagabbak. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Az, a mi akkor példátlan lett volna a magyar parlament történetében, — fájdalom — rendszerré vált ma és itt tendencziózus törekvés mutatkozik a házszabályokba lefektetett minden joggal való rendszeres visszaélésre. (Éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hock János: Hatalmi visszaélések nincsenek a kormányzatban? (Nagy zaj balfelöl.) De a nemzetet erősiteni, ugy-e, nem akarják! (Z^-j balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . rendszeres visszaélésre a mi szólásszabadságunk elnyomása czéljából, rendszeres visszaélésre, hogy egyes tagjai a háznak oly szabadságokat vegyenek maguknak Lengyel Zoltán: Megjött Dienes Márton! (Derültség balfelöl. Zaj és mozgás jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: .... és oly viselkedést mutassanak itt, a melylyel csak csorbát ejtenek a parlament méltóságán és kialakuljon itt egy oly politikai szituáczió, a mely teljesen lehetetlenné teszi egy eredményes ; következetes nemzeti politika folytatását. (Élénktetszés jobb felöl.) A mire tehát nem volt szükség 32 évvel ezelőtt," arra égető szükség van ma, (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások bal felöl: A jövőre! Felkiáltások jobb felől: Meg is lesz!) Égető szükség nem a szólásszabadság korlátozására; erre nézve ismétlem, a mit ugrai levelemben irtam, hogy csak a végszükség vihetne november 7-én, hétfőn. arra, hogy erre a térre lépjek, de égető szükség igenis, a modern parlamenti élet ezen detailjainak, ezen részleteinek, az egész képet eltorzító és meghamisító ezen kinövéseinek megnyirbálására. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Hát ki szegte meg a békét? (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Günther t. képviselőtársam azt mondja, hogy én a szenvedély hangján szólok és csodálkozását fejezi ki, hogy én a szenvedély terére lépek, holott szenvedélyes invektivákkal nem találkoztam. T. képviselőtársam egészen tévesen itéli meg a helyzetet. Tényleg semmiféle egyéni okom arra, hogy szenvedélyes legyek, nincs és nem is lehet. Nem is érzek magamban semmiféle egyéni indulatot és szenvedélyt; de igenis, át meg át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy a magyar nemzetnek meg kell mentenünk akarata érvényesülhetését. (Hosszá?, élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Igenis, érzek magamban erős akaratot, érzek magamban elszántságot és elhatározottságot, hogy mindazon erőnek, a melylyel az Úristen kegyelméből birok, végső megfeszítésével ennek a nagy ügynek szolgálatába álljak. (Hosszas élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Pap Zoltán: így bukott meg Széll Kálmán is! Sándor Pál: Ki az álprófétákkal! Rákosi Viktor : Tapsol gróf Sándor Pál! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Sajátságos felfogása a parlamentarizmusnak az, a mi Rakovszky t. képviselőtársam azon szemrehányásában nyilvánult meg . . . (Zaj és közbeszólások balfelöl.) Elnök: Kérem Lengyel Zoltán képvselői urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni! (Félkiáltások balfelöl: Mások- is közbeszóltak!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Először is önkéntelen humor nyilatkozott meg abban, hogy t. képviselőtársam szemrehányást tett nekem és mint egy sötét gondolatot és sötét ármányt tünteti fel az én részemről, hogy én, ime, felvetettem a kabinetkérdést és ez által lehetetlenné tettem az ellenzéki pártokkal szemben, hogy ebben a kérdésben velünk együtt szavazzanak. Hát engedje meg, t. képviselőtársam, (Halljuk! Halljuk!) 6 ma határozati javaslatot adott be, a melyben nem tudom, hogy hány kemény pontozatban (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiállások a szélsöbaloldalon: Bihari pontok!) kívánja a választójognak olyan módú kiterjesztését, a minőhöz, azt hiszem, az itteni viszonyokat ismerő magyar ember, a ki a magyar nemzeti politika nagy czéljait komolyan akarja szolgálni, soha hozzájárulni nem fog. (Igaz! TJgy van! Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj. a balés a szélsöbaloldalon.) De hát tegyük fel , . . Gr. Zichy Aladár: Ez a liberális gondolkozás ! (Egy hang balfelöl: Éljen a liberalizmus!)
