Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-517
198 517. országos ülés 1904 november 16-án. szerdán. Az igen t. miniszterelnök urnak egyáltalában nem volt oka arra, hogy az ő veszedelmes javaslatát, — mert hiszen ez az ő márcziusi javaslata, ha mások is irták alá — most ideterjeszsze. 0 maga is kicsinyes dolgokat keres indokoknak. így pl, mikor a házban néhány szóval indokolta indítványát, egy-két ember közbeszólott, a mire ő nagybangon kivágta, hogy ime ez is ok arra, hogy a házszabályokat módo sitani kell. Hát ugy képzeli a miniszterelnök ur a magas parlamenti színvonalon álló magyar képviselőházat, hogy mikor feláll a miniszterelnök ur, akkor mindenki befogja a száját és csendes türelemmel nyugodtan összehúzódva hallgatja végig mindazt a szent, igaz és nagy dolgot, a mit mond. A t. miniszterelnök ur rossz néven veszi, hogy mi ellenállunk indítványának és azt mondja, hogy mi nem is tudjuk, hogy mit akar. Ha nem tudtuk eddig, láttuk tegnap, hogy mit akar. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Láttuk, hogy a magyar parlamentarizmust tönkre akarja tenni, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon. Elénk ellenmondások jobbfelöl. Zaj. Az elnök csenget.) S ha nem is láttuk volna . . . Elnök (csenget): A t. képviselő ur a házszabályok ezimén kért szót. Ezen felszólalás ke rétében magához a tárgyhoz egyáltalában nem szólhat, (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: A tárgyhoz tartozik! Zaj.) Engedelmet kérek, méltóztassék kizárólag azon kereten belül mozogni, a mely a házszabályoknak helyes vagy nem helyes alkalmazására vonatkoyík, (Félkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Arról beszél!) egyébről a képviselő ur most nem szólhat. (Zaj a bal- és a szélsöbalóldalon ; félkiáltások: A házszabályokhoz beszél mindig!) Gabányi Miklós: Tessék ide vigyázni! Elnök: Vigyázok én, kérem. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Barabás Béla: Arról van szó, hogy az igen t, miniszterelnök ur azt veti szemünkre, hogy mi nem is tudjuk, hogy a házszabályokat milyen irányban kívánja módosítani. B. Solymossy Ödön: Ddhogy nem tudják! Barabás Béla: Azt tudja mindenki, tudom magam is, hogy a miniszterelnök ur a szólásszabadságot nem akarja itten kitágítani, azt is tudja mindenki, hogy neki még ez a házszabály sem jó arra, hogy terveit megvalósítsa, s akkor csak kétségtelen, hogy valami olyast akar, a mit az ellenzék el nem fogadhat, s a mit csirájában el kell fojtani, hogy az igen t, miniszterelnök ur ilyen merényletekkel többé a nemzet színe elé ne jöjjön. (Helyeslés a bal- és a szélsöbalóldalon') Tegyük fel, hogy a házszabályok módosisára tényleg szükség van. Azt kérdem én a t. miniszterelnök úrtól: mi akadályozta őt, vagy a többség bármely tagját abban, hogy a házszabályrevizióra vonatkozó indítványát ide a ház elé beterjeszsze? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon) Hiszen ez a joga akármelyik képviselőnek, (Mozgás jobbfelöl.) tehát az ellenzéknek ellenállása nem lehet akadály arra nézve, hogy egy kidolgozott házszabályreviziót ide beadjanak. Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy még a buszonegyes bizottságot sem akarjuk kiküldetni. Ha én miniszterelnök vagyok, az ellenzéket lefőztem volna másképen. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a haloldalon.) Egyszerűen azt mondtam volna, ha már olyan nagyon szükségét látom a házszabályrevizió módosításának: ellenzék, te nem akarod kiküldeni azt a huszonegyes bizottságot, te nem akarsz belemenni ebbe a 21- es bizottságba, én tehát összehívok huszonegy embert, aki azután a házszabálymódositást kidolgozza, (Mozgás a jobboldalon.) megcsinálja, s ide a ház elé hozza. (Mozgás jobbfelöl.) Hát feltétele e ezen huszonegy egyén működésének az, hogy a ház ezt elhatározza, vagy nem határozza el? Ez nem feltétele. Hogy e felett vitatkozunk, az nem akadályozza meg az igen t. miniszterelnök urat nagyszabású terveinek keresztülvitelében. Szedjen össze tehát huszonegy embert, a ki neki tetszik, az ellenzék ugy sem megy bele a bizottságba; (Zaj a jobboldalon; felkiáltások: házszabályok!) az a házszabálytervezet, a melyet ők kidolgoznak, ugy sem lesz sem jobb, sem rosszabb, az egyáltalában nem fog tetszeni az ellenzéknek, akár a ház küldi ki ezt a huszonegyes bizottságot, akár a miniszterelnök ur nevezi ki. (Mozgás a jobboldalon.) A házszabályok meghozatalánál a többség határozata nem lehet döntő, mert a házszabályoknak, miként a példák is mutatják, csak akkor van ereje és értéke, hogy ha azt a ház minden oldaláról közmegelégedéssel fogadják el. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Házszabályokat többségi akarattal alkotni és létrehozni nem szabad. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) A házszabályok védik az ellenzék jogait is, védenek nagy nemzeti jogokat is, ezeket csak egyoldalulag, többségi akarattal és elhatározással megalkotni nem lehet és nem szabad. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Törvényeket hozhat a többség bármily rosszakat, azok, ha a kellő forma betartásával meghozattak, tiszteletben tartandók, azok előtt meg kell hajolni addig, a mig törvények, de házszabályokat az ellenzék hozzájárulása nélkül hozni nem szabad. Elnök (csenget): A képviselő urat másodszor figyelmeztetem, (Nagy zaj a sszélsbbalóldalon. Helyeslés a jobboldalon.) hogy a házszabályok 215. §-a értelmében a vita tárgyához nem szólhat. A 215. § következőleg szól (olvassa): »Szót kérhetnek azok, a kik a ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak. Kérem