Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-509

Í2 h()9. országos ülés 190í november 7-én, hétfőn. helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ezt pedig megvédeni a mi kötelességünk. (Ugy van! a baloldalon.) A szólásszabadság és a kisebbség védelme a többség önkénye ellen a parlamentben ma már az egyetlen és legszilárdabb alkotmánybiztositék, (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De a mikor a miniszterelnök ur idejön olyan szándékkal, hogy a korlátlan szólásszabadságot, a mely itt a parlamentben — természetesen a házszabályok keretei között — fennáll, megnyirbálja, azt szűkebb keretek közé szorítsa vissza, megfeledkezett a t. miniszterelnök ur egyről, megfeledkezett arról, hogy a parlament korlátlan szólásszabadságával szemben egyetlen korlátlan joga van a magyar királynak, minden joga korlátolt, de egy joga korlátlan és ez a vétójog. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A királyi vétójog korlátlan időre, tartalomra és alkalmazásra nézve. (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon.) A király vétójogát minden ellenjegyzés nélkül, akárhányszor, minden indoknak megmondása nélkül, alkalmazhatja és gyakorolhatja. Ennek csak egyetlen ellensúlya van és ez a korlátlan szólásszabadság ott, a hol a nemzet a törvényeket alkotja. (Hosszantartó éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugy, a hogy én és a hogy mi ezen az oldalon nem kívánunk beleelegyedni a király vétójogába, a hogy mi nem akarjuk megszorítani a király vétójogát, — pedig vannak alkotmányok, a melyek az uralkodónak csak korlátolt vétójogot adnak, — mi sem engedjük meg, hogy a mi jogainkat, privilégiumunkat, a mi szabadságainkat tőlünk elvegyék vagy megnyirbálják. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tisztelem a király jogait, kész vagyok azokat megvédeni, de készek vagyunk megvédeni a mi jogainkat is a korona tanácsosainak támadása ellen. (Éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rónay János: Nem támadja azokat senki! Kubik Béla: Fel se tudja fogni! Polónyi Géza: Hát mit akartok akkor? Rónay János: Az erőszakot, durva hangot, illetlen beszédet akarjuk kiirtani a parlamentből! Polónyi Géza: Mindenesetre örvendetes, hogy megszólal a lelkiismeret! Ugy látszik, hogy restellitek már a dolgot! Ugron Gábor: Mi van eladva Bécsben, az a kérdés! Gr. Tisza István miniszterelnök: Menjen fel zabot árulni! (Éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Petróleumot áruljon! Elnök csenget.) Lukáts Gyula: Az egyik zabot árul, a másik hazát! (Zaj jobb felől.) Elnök: Kérek csendet! (Mozgás.) Kérem Rakovszky képviselő urat, folytassa beszédét. Molnár János: Ez a magas színvonal! (Nagy zaj. Felkiáltások balfelöl: Nem hallotta az elnök ? Miért nem utasítja rendre a miniszterelnököt ?) Nagy Ferencz: Az a kérdés, igaz-e vagy nem! (Zajés felkiáltások a baloldalon: Rendre!) Heilebronth Géza: Utasítsa rendre a miniszterelnököt, vagy nem hallotta? (Nagy zaj.) Elnök : Az elnökség tőle telhetőleg igyekszik megfelelni kötelességének. Kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Felkiáltások balfelöl: A miniszterelnök szólott közbe!) A közbeszólások nem privilégium egyik oldal számára sem. (Felkiáltások bálfelől: Utasítsa rendre a miniszterelnököt!) Heilebronth Géza: A miniszterelnök gorombáskodott ! Utasítsa rendre! Elnök: Itt egyik képviselő annyi szabadságot élvez, mint a másik. Durva sértést vagy a házszabályokba ütköző megjegyzést nem hallottam, ennélfogva semmi okom sincs a rendreutasitásra, (Folyton tartó zaj.) Kérem Rakovszky képviselő urat, folytassa beszédét. (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet! Nagy zaj.) Rakovszky István: Ha a korlátlan királyi vétójoggal szemben megengednők a parlamenti szólásszabadság korlátozását, akkor ennek következménye nem lenne egyéb, mint egy pártabszolutizmus mögé rejtőző királyi abszolutizmusnak nyitni utat; az országgyűlés csak árnyországgyülés volna, a melynek feladata nem volna egyéb, mint magára vállalni a felelőséget azon tettekért, a miket az abszolút királyi hatalom követtel. Önként felmerül előttem a kérdés, hogy miért kell ezt a revíziót ily lázas sietséggel keresztülhajszolni. (Zaj.) Kubik Béla: Halljuk! Halljuk! Elnök (csenget): Csendet kérek a ház minden oldalán! Rakovszky István: Először is obstrukczió nem volt. Nem volt daczára annak, hogy az 1899: XXX. t.-czikket megsértették. Volt 8—10 napig tartó, magas szinvonalon mozgó vita, de nem voltak azzal semmiféle obstrukczióa jelenenetek összekötve. Tegnapelőtt egy igen sérelmes törvényjavaslatot fogadott el a ház háromnégy napi vita után. Egy hang (a jobboldalon): Dehogy sérelmes! Rakovszky István: Ez is egész időn keresztül szakszerűen lett tárgyalva. Miért hozza tehát a t. miniszterelnök ur most ide a házszabályrevíziót, hogy ezzel a parlament békéjét, nyugalmát megzavarja? Ilyen miniszterelnöki ténykedés igazán nóvum, ilyesmivel az összes parlamentek történetében még nem találkoztunk. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gabányi Miklós: Schwarzerbe vele! Rakovszky István: Én nem az ellenzéki padokról hirdetem ezt a tant, én magam ott ültem azon tanácskozmányban, mikor 1899-ben a Bánffy-kormány bukása után a házszabályo-