Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-514

51 k.országos ülés i9ü'i november 12-én, szombaton. 143 hát bátor vagyok bizonyos rezervával élni, nehogy esetleges szavazatom ugy értelmeztessék, hogy akár én, akár az a párt, a melyhez tartozom, a kétévi szolgálat ellen lenne. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj jobbról.) Rakovszky István: A kérdés feltételéhez kívánok szólni. A kérdést én ugy szeretném feltétetni, hogy én a t. miniszterelnök urnak a feleletét tudomásul vehessem, de ezt ilyen formában, a mi a kétéves katonai szolgálatot illeti, nem tehetem, mert a t. miniszterelnök ur ugy jelentette ki, hogy ez létszámemeléssel áll összefüggésben. Ha pedig ez létszámemeléssel van összekötve, ha ugy tétetik fel a kérdés, akkor nem járulhatok hozzá, Szeretném tehát, ha a t. elnök ur a kérdést akként tenné fel, hogy tudomásul veszik-e azt a t. miniszterelnök urnak tett kijelentésével együtt, hogy létszámemeléssel van összekötve? (Zajos ellenmondások a jobboldalon. Halljuk! Hallóik! balfelöl.) Elnök: Méltóztassék megengedni, hogy előbb még egyszer felolvassam az interpellácziót szószerinti szövegében. (Halljuk!) Az interpelláczió igy hangzik (olvassa): » Milyen stádiumban van a véderőrevizió kérdése és mikorra várható annak megoldása és a megfelelő törvényjavaslat előterjesztése ?« A kérdést tehát ugy kell feltennem, hogy a ház tudomásul veszi-e az interpelláczióra adott választ? vagy pedig, ha a ház bölcsesége ugy kívánja, hogy a kérdés kétfelé osztassák, két részben fogom azt feltenni. (Helyeslés.) Ennél tovább menni a kérdés feltevésében nem lehet. (Ugy van! jobb felöl. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérdem tehát a t. házat: tudomásul veszi-e a miniszterelnök ur válaszának azon részét, mely a kétéves szolgálatra vonatkozik, igen vagy nem?, (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: A. létszámemeléssel együtt. Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Kérem azon képviselő urakat, a kik a miniszterelnök ur válaszának első részét, a mely a kétéves szolgálatra vonatkozik, elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Nagy zaj.) A ház a választ tudomásul vette. Kossuth Ferencz: Ellenpróbát kérünk! (Felkiáltások a ssélsőbalóldalon: Ellen próbát leérünk! Nagy zaj.) Elnök: Most következik a második kérdés. Kérdem: tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök ur válaszának második részét, t. i. mely a honvédségnek tüzérségi csapatokkal való ellátására vonatkozik, igen vagy nem? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ellenpróbát kérünk, az első kérdésre! Nagy zaj.) Ellenpróbát kérni most már nem lehet, a mit mint határozatot kimondtam, arra vissza nem térhetek.(Ugy van! jobbfelöl. Nagy zaj.) Kérem tebát azokat a képviselő urakat, a kik a miniszterelnök ur válaszának második részét tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Élénk éljenzés jobbfelöl. Zaj balról.) A ház a miniszterelnök ur válaszának második részét is tudomásul veszii (Zaj.) Kérek csendet! Kossuth Ferencz: T. ház! A házszabályok' hoz kérek szót. (Zaj.) Elnök : Kossutb Ferencz képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Méltóztassanak őt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz: En azért kértem ellenpróbát, hogy az konstatálható legyen, hogy mi nem kivánunk a kétéves szolgálat ellen szavazni. Ha az ellenpróba megtétetett volna, ugy ennek a pártnak magatartásából ez a tény kitűnt volna. Minthogy pedig a mélyen t. elnök ur az ellenpróbát az én kérésem daczára nem adta meg. ennek folytán a háznak ezen az oldalán ülő képviselők ugy tűnnek fel, mint hogy ha előre is a kétéves szolgálat ellen nyilatkoztak volna; pedig ezt nem te'tük. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Zaj jobbról.) Mert a mi meggyőződésünk szerint azok a magyarázatok, melyeket kaptunk, nem elégségesek arra, hogy bárki is lelkiismeretes véleményt alkothatna magának a kérdésről. (Helyeslés. Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Zaj jobbról.) Rakovszky István : T. ház! Személyes megtámadtatás czimen kérek szót! {Mozgás jobbfelöl. Zaj.) Elnök: Rakovszky képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kérvén szót, méltóztassanak őt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Rakovszky István: T. ház! Az imént, a mint a szavazás megejtetett, még pedig nézetem szerint hibásan, mert nem az volt az interpellácziónak a tartalma, b. Feiiitzsch Arthur alelnök ur, midőn a szavazáskor ülve maradtam, azt mondta: »Szép, most már látjuk, ki nem akarja a honvédséget ágyukkal ellátni.« Én már előbb kijelentettem, hogy igenis akarom, hogy a honvédség tüzérséggel elláttassék; de nem akarok belemenni szavazatommal olyan dologba, a miről nem tudom, hogy a honvédség ugyanolyan egyenértékű és ugyanolyan fegyverekkel lesz-e ellátva, mint a közös hadsereg. (Helyeslés. Ugy van ! balfelöl. Mozgás jobbfelöl. Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök: Feiiitzsch képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház . .. (Folytonos nagy zaj.) B. Feiiitzsch Arthur : Kérem, tessék. (Derültség balról.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Sem Feiiitzsch Arthur barátomnak, sem nekem nem kerül semmibe, ha a képviselő uraknak játszi örömet szerzünk vele: miért ne tennénk meg ? Különben egyáltalán nem szokásom az ilyen dolgot élére állitani. A múltkor, a mint akkor megmondtam, sürgősen el kellett mennem. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon. Most nem kell ?) Most nem kell.