Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-508

400 508. országon ülés 19Ű4 november 5-én, szombaton. Észrevétel nem tétetvén, a ház a 3. §-t változatlanul fogadja el. Következik a 4. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 4. §-t). Rákosi Viktor jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Az általános vitában elfoglalt álláspontomhoz hiven, ezen 4. §hoz módosítást akarok beterjeszteni, hogy igy még a legutolsó órában alkalmat adhassak a t. háznak arra, hogy jóvá tegye azt a hibát, a melyet elkövetett az által, hogy az ón határozati javaslatomat, a melyet az érdekeltség érdekében terjesztettem elő, elutasította. A 4. § értelmében egy 8,354.528 koronányi ujabb kölcsön veendő fel, a mely az érdekeltségre fog nehezedni. Én azt kívánnám és arra kérném a t. házat, méltóztassék ezen 4. §-t mellőzni és elfogadni az én módosításomat, a melynek intencziója az, hogy az összes költségeket az állam viselje. (Helyeslés balfelöl.) Ezt az indítványt bőven megindokoltam már az általános vita alkalmával tartott két beszédemben, "ügy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők, a kik ismerik az ottani viszonyokat, pártkülönbség nélkül kijelentették, hogy az az érdekeltség képtelen még a jelenleg fennálló terhet is elviselni, annál kevésbbé lesz képes az uj teher viselésére. Hogy ez valóban igy van, mutatja az, hogy a Rábaszabályozó-társulat eddig sem vetette ki az összes költségeket az érdekeltekre oly magasságban, a mint az az annuitásoknak megfelelt volna, ugy hogy ez által nagy hátralékok keletkeztek, a melyeket csak ugy lehetett fedezni, hogy a t. kormány kénytelen volt folyton és folyton előlegeket adni, a melyeknek kamatnélküli visszafizetését ebben a törvényben is megígéri és teljesíttetni akarja, de ugy, hogy ezen előlegeknek visszafizetésére a rábaszabályozási érdekeltség ezen 8,354,528 koronányi szükségletnél nagyobb kölcsönt vegyen fel, még pedig oly összegben, hogy abból az állami előlegek is visszatérithetők legyenek. Ha az érdekeltség nem képes az eddigi terheket fizetni, ha egy oly közeg, mint a Räbaszabályozó-társulat, a mely a t. kormánynak ellenőrzése alatt áll, nem veti ki évek hosszú során az annuitásnak megfelelő összegeket az érdekeltekre, ha maga a kormánybiztos, Radó Kálmán, mint volt szerencsém a t. ház elé terjeszteni, azt mondotta, hogy a méltányosság és jogosság szempontjából az eddig fennálló költségeknek legalább egy harmadát okvetlenül köteles lenne az állam átvenni: akkor igazán nem értem, hogy miképen lehet a t. kormány oly könyörtelen és hogy róhat ilyen nagy ujabb terhet az érdekeltekre? (Ugy van! balfelöl.) E miatt igen kérném a t. házat, hogy miután ez nem pártkérdés, nem politikai kérdés, nincsen elvi ellentét, hanem a kormány által elvállalt becsületbeli kötelességnek beváltásáról van sző: méltóztassanak a 4. §-t mellőzni, illetve a következő módosításomat elfogadni (olvassa): »Módositás a 4. §-hoz. A 4. § törlendő és helyette a következő szakasz helyezendő: 4. § Az 1. §-ban körülirt munkálatoknak a 3. § értelmében 8,354.528 K 71 fillérben előirányzott költségeit az állam viseli.« Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Elénk helyeslés balfelöl.) Hertelendy László jegyző: Bolgár Ferencz! /Bolgár Ferencz: T. képviselőház! Nem annyira^-ezen szakaszhoz akarok hozzászólni, miniJiíkább gr. Batthyány Tivadarnak tegnap ellenem intézett támadására felelni, (Halljuk ! Halljuk!) a mit tegnap azért nem tehettem, mert beszéde alatt nem voltam a házban és csak azután értesültem annak tartalmáról. Én a múltkor, mikor az igen t. függetlenségi párt megváltoztatta nézetét ezen törvényjavaslattal szemben és a javaslatot eredeti elhatározásától eltérőleg nem fogadta el, a pártnak bizonyos inkonzekvencziát vetettem szemére, a melyly el azonban tovább foglalkozni nőm Síkjairok. Erre nézve véleményemet akkor megmondtam, de különben is a szemrehányás, a melyet a függetlenségi pártnak tettem, nem volt oly erős, talán századrésznyire sem, mint gr. Batthyány Tivadar támadása, a melyet pedig Kubik Béla t. barátom nagyon helyeselt. 0 ugyanis egyenesen tudatlansággal vádolta a függetlenségi pártot és azt mondta, hogy első izben a pártkonferenczián azért nem határozott helyesen, mert ez egy olyan törvényjavaslat, mely nagyon nehezen érthető meg — gr, Batthyány Tivadarnak is kétszer kellett elolvasnia, hogy megértse — és igy nagyon természetes, hogy a függetlenségi párt sem tudta megérteni, hanem előbb gr. Batthyány Tivadar t. barátom felvilágosítására szorult, hogy azután magát igazi álláspontjára nézve elhatározhassa. De az egész mellékes dolog. Gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam azonban nekem szememre veti, hogy mikor felszólaltam, hazabeszéltem. Gr. Batthyány Tivadar: Nem mondtam! Bolgár Ferencz: Én azt, t. képviselőház nem tagadom, hogy ezen tisztán szakkérdésben, a hol az egyes érdekeltségek felfogásai nagyban szerepelnek, hangsúlyoztam és védtem azon községek érdekeit, a melyek választókerületemhez tartoznak. Ez nem hazabeszélés. T. barátom azt mondta, hogy abból a 25 községből, a melyek a Fertő mentén fekszenek, csak az én kerületemhez tartozó hét község érdekeit tartottam szem előtt. Ez is természetes dolog, mert én a többi 18 község érdekeit közelebbről nem ismerem. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Első az országos érdek.) Én erről a hét községről beszéltem, de azért kijelentettem, hogy az egész Fertő-érdekeltség vétessék ki a szabályozás köréből. Igy tehát nem vetheti szememre Batthyány Tivadar t. képviselő ur azt, hogy a többi fertőbeli községekre nem gondoltam, nem érdeklődtem ezek