Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-506
5Ö6. országos ülés 190í november 3-án, csütörtökön. 383 megérett ebben a tekintetben maguknál a hadviselő feleknél, ha maguk a hadviselő felek azok. a kik a barátságos nagyhatalmak békés intervenczióját, közvetítő jó szolgálatát igénybevenni kívánják. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha feltolja magát a közvetítésre egy idegen hatalom, és ily módon be akar avatkozni, mielőtt erre felszólítást kapott volna, ezzel a béke ügyének szolgálatot nem tesz, (Igaz! a jobboldalon.) ellenkezőleg, saját magára nézve idézhet elő igen kellemetlen bonyodalmakat. Én tehát teljes méltánylással az intenczió iránt, a mely az indítványt sugalmazta, kérem a t. házat, hogy az inditvánvt érdemlegesen tárgyalni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélsőbaloldalon,) Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az: kívánja-e a ház érdemleges tárgyalás alá venni Kossuth Ferencz most indokolt indítványát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a t. képviselő urakat, a kik az indítványt érdemleges tárgyalás alá venni kiván^ ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház Kossuth Ferencz képviselő ur indítványát érdemleges tárgyalás alá venni nem kívánja. A mai ülésben még az van hátra, hogy a t. ház válaszsza meg a Münnich Aurél képviselő ur ügyében eljárandó itéiő-bizottság 12 rendes tagját és 3 póttagját. Lengyei Zoltán: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: Lengyel Zoltán képviselő ur személyes kérdésben kíván szólni. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Az ülés elején, mikor nem voltam jelen, említés történt rólam és arról a lapról, a melynek ez idő szerint szerkesztője vagyok és épen ezért kötelességemnek tartom, hogy erre megjegyzést tegyek, és személyes kérdés czimén felszólaljak. T. képviselőház, az igaz, hogy én sem egyik, sem másik függetlenségi pártnak tagja nem vagyok, talán jó ideig nem is leszek. Justh Gyula: Megválasztva azonban igy lett! Lengyel Zoltán: De ennek daczára, mióta e háznak tagja vagyok, — és akkor is, a mikor nem leszek tagja, és némelyeknek ez tán kellemes lesz — én a függetlenségi politikát szolgálom. Az a lap is tehát azt szolgálja, a melylyel én a nevemet összekötöm. Igaz, hogy felfogásom eltér nagyon sok esetben a függetlenségi párt irányától, felfogásától, taktikai és egyéb kérdésekben, de ennek oka nem # én vagyok. (Nagy mozqás a szélsőbaloldalion.) Én a magam felfogását ismerem helyesnek, a függetlenségi programm megvalósítására törekszem is, de ebben az irányban a függetlenségi pártnál sem az erőt, sem a szervezetet, sem az erős akaratot, sem a harczkészséget, sem a küzdelem állandóságát nem tapasztaltam, a mig tagja voltam. (Nagy zaj és ellenmondás a szélsöbaloldalon ; fölMáltások: Rá fogás! Micsoda beszéd ez ? Elnök hosszasan csenget.) Sebess Dénes: Mire való ilyet beszólni? Kinek akarsz ezzel használni? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon; felkiáltások: Tán a kormánynak !) Lengyel Zoltán: A magam jogával élek és a magam felfogásának adok kifejezést. Justh Gyula: Valóságot kell mondani! Lengyel Zoltán: Ha tízszer annyian lesznek a t, képviselő urak és tízszeresen fogják igy kifejezni véleményüket, én a magam felfogása szerint járok el és azt pártolom, a mivel én a függetlenségi politika keresztülvitelét szolgálom. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) A magam felfogása szerint jártam el, és csakis ez okból nem vagyok a függetlenségi pártnak és semmiféle pártnak tagja. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Justh Gyula: Nem járja az ilyen! Mindennek van határa. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mikor megválasztatnia kellett magát, akkor jók voltunk! (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Ha tisztességérzet volna benne, le kellene köszönnie! (Nagy zaj.) Mindennek megvan a határa. Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, én senkivel nem személyeskedem. (Zaj.) Polczner Jenő: Egyébből sem él, csak abból. Lengyel Zoltán: De senki által magamat terrorizálni nem hagyom. (Felkiáltások a, szélsöbaloldalon: Nem is akarja senki! 0 terrorizál folyton!) Egyetlenegy kijelentéssel tartozom még, t. ház. Bár a gyorsírói feljegyzésekben nyomát nem találtam, de azt hallom, hogy oly közbeszólás is hangzott volna el, hogy ez az én radikális álláspontom a taktikai kérdésekben a t. kormány malmára hajtaná a^ vizet. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én sem azzal nem törődöm, hogy a t. képviselő uraknak mi a véleményük. . . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Barta Ödön: Mi még kevésbbé! Szatmári Mór: Nagyzási mánia! (Zaj.) Lengyel Zoltán : . . , sem arra nem reflektálok hogy valakinek elismerésével találkozzék a működésem. Én egyre vállaltam kötelezettséget és ez az, hogy lelkiismeretes kifejezést fogok adni annak, a mi az én meggyőződésem. Polczner Jenő: Akkor ne rágalmazzon! Lengyel Zoltán : Én ebben magamat senki által nem vezettetem, nem befolyásoltatom. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Ez nem erre az oldalra vonatkozik. Lehet az én működésemnek akármilyen eredménye, egyet kötelességem kijelenteni, s ez az, hogy minden közelebb áll hozzám, még a t. volt pártkörbeli tagokkal szemben való legőszintébb barátság is, mint a kormány politikája. (Zaj a szélsöbaloldalon) És mig ennek a háznak tagja leszek és mig újságot, vagy akármit csinálok, erre vonatkozólag minden gyanúsítást visszautasítok. (Zaj.)
