Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-505

344 L05. országos ülés Í90í október 29-én, szombaton. azért csak sajnálnám, ha félremagyarázva az egész akcziót, ugy tüntetnék azt fel, mintha itt semmi sem történnék. A nép úgyis nehezen fogja megérteni, hogy miről van szó. Annyira meg van terhelve, hogy arra nem is mert gondolni senki, hogy a terheket még növelni kellett volna, és csak akkor volna képes ezt az akcziót megérteni, ha az ő hozzájárulási összege e törvényjavaslat alapján mindjárt leszállittatnék. Mi megértjük a segélyakcziót, a melyet a kormány kifejt, de a nép nem tudja megérteni, és azért nagyon káros volna, ha a kormány akczióját félremagyaráznák. Egyetértek legnagyobb részben gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam beszédével, de azért mégis sajnálom, ha ugy tünteti fel a dolgot, mintha itt semmi sem történnék. A mi azokat illeti, a kiknek képviseletében beszélek, s a kiknek érdekeit védem, bevallom, hogy azon összeg nagyságára, a melylyel a kormány a Rábaszabályozáshoz hozzájárul, igenis súlyt fektetünk, de az ránk nézve nem a fődolog. Mi másban keressük ezen törvényjavaslat értékét. A fősúlyt a törvényjavaslat azon intézkedésére fektetjük, hogy 1910 január elsején végre el fog következni az az idő, a mikor a munkálatok be lesznek fejezve és a Rábaszabályozó - társulat kénytelen lesz egy uj osztályozás alapján a terheket kimérni. Ez az, a mit én itt mindig követeltem. Mindig azt sürgettem, hogy az osztályozás újonnan történjék meg, mert akkor, a mikor az osztályozást az 1885: XV. t.-cz. alapján eszközölték, tévesen, igazságtalanul és jogtalanul jártak el. Itt különben szükségesnek tartom egy megjegyzést tenni. Mint ma a lapokban olvastam, gr. Batthyány Tivadarnak azt imputálják, mintha tegnap azt mondotta volna, hogy azért olyan nagyok a terhek és azért oly roppant nehéz ennek a problémának megoldása, mert az osztályozásnál elsősorban a nagy földbirtokosoknak érdekeit tartották szem előtt. A függetlenségi párt tegnapi konferencziájában, ha ugyan a lapok közlése igaz, Thaly Kálmán t. képviselő ur egyenesen arra utalt, mintha ez herczeg Esterházy érdekében történt volna. Én alaposan ismerem ezt a kérdést és tudom, hogy Esterházy herczeget és egyáltalában a nagybirtokosokat ép annyira sújtják ezek a terhek, mint a kisbirtokosokat; csak a nagybirtokosok teherviselési képessége nagyobb, azok nem érzik ugy a súlyt és eleget tudnak tenni azoknak a követeléseknek, mig a kisbirtokosok erre nem képesek. Gr. Batthyány Tivadar is csak ezt mondotta tegnap, nem pedig azt, a mit a függetlenségi párt konferencziáján neki tulajdonítottak. Ezt akarom helyreigazítani. Q-r. Batthyány Tivadar egyenesen hivatkozott egyik nagybirtokosra, gr. Széchenyi Bélára, a ki maga a leghevesebb harczot folytatta a kisgazdák érdekében a Rábaszabályozás kérdésében és a ki kikimutatta, hogy épen őt, mint nagybirtokost sújtja ez a szabályozás a legjobban. Az ilyen félreértéseket el kellene kerülni, mert nem kívánatos, hogy az a nép, a mely ezen kérdés által ott úgyis eléggé fel van izgatva, a demagógia kezeibe essék. A Fertő mentén mindenki egyformán lett sújtva és a kérdés helyes megoldását, mint már bátor voltam megjegyezni, elsősorban az uj osztályozásban keresi. Gr. Batthyány Tivadar t. barátom tegnap nagyon helyesen kifejtette a Fertőérdekelteknek álláspontját. Ez az álláspont az én álláspontom is, és egyúttal álláspontja azon hét községnek is, a melyeknek nevében itten beszélek. Ezeknek a községeknek abszolúte semmi közük a Rábaszabályozáshoz. Ezek soha a Rábát nem látták, ós a Rábáról talán nem is hallottak. De azért a legsúlyosabban vannak megterhelve. Hogy ezek a Rábaszabályozó-társulat kötelékébe mily módon kerültek, ezt most, annyi évtized után, kutatni nem akarom. Nem tudom, hogy nem valami furcsa vízszabályozási teória alapján, avagy az adminisztráczió ügyetlensége és egyesek könnyelműsége folytán kerültek-e ebbe a társulatba, de tény az, hogy azon fertőmenti községek, a melyekre gr. Batthyány'Tivadar t. képviselőtársam tegnap utalt: Széleskut, Feketeváros, Fehéregyháza, Oka, Rust, Meggyes és Rákos. Ezek a községek épen azok, a mint az indokolásból látható, a melyek a legsúlyosabban vannak megterhelve a Rábaszabályozó-társulathoz tartozó 150 község között. Az árvizterület. földjei hat osztályba osztattak. Az első, legnagyobb járulékot fizető osztályba tartozik 1204 hold azon 263.628 holdból, melyre a társulat kiterjed. Ebből az 1204 hold első osztálya földből nem kevesebb, mint 251 hold esik azon 7 községre, a melyet előbb megneveztem. A 7381 másodosztályú holdból esik ezen 7 községre 830 hold; de ha már most azon osztályokat veszszük, a melyekben keveset fizetnek, igy az 5-ik osztályt: ott már 92.358 holdból ezekre a községekre csak 602 hold esik és a 67.635 hatodosztályu holdból nem esik több 420-nál. Ha ezen 7 község 3427 hold területét veszszük, abból az első osztályra 251, a másodikra 830, a harmadikra 813, a negyedikre 511, az ötödikre 602, s a hatodikra 420 hold esik. Látjuk tehát, hogy az első osztályokba sorozták be a legtöbbet. Még inkább szembetűnik az itt elkövetett igazságtalanság, ha összehasonlítjuk azon statisztikai kimutatásokat, a melyek a törvényjavaslat indokolásában arra nézve hozatnak fel, hogy abból a 263.628 holdból, a mennyit az árterület magában foglal, perczentualíter mennyi esik az egyes osztályokra. Az indokolásban lévő kimutatás szerint az első osztályra a földek 0'4%-a esik, mig abban a 7 községben, a melyekről beszéltem s a melyeknek semmi közük sincs a Rábaszabályozáshoz, nem 0'4, hanem 7'3°/o esik. A második osztályra az indokolás szerint 2'8%

í mig ebben a 7 községben 24"2°/o esik. A harmadik osztályban 10%, mig ezen 7 községben 23%. Most az olcsó osztályok