Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

50í. országos ülés 1904 pontjából indokolt és jogos a mi kérelmünk ? Erre nézve utalhatnék magára a beruházási törvényre, a meljnek 6. §-a szerint 60,000.000 koronát költünk olyan vasutakra, a melyeknek közgazdasági érdeke egy pár perczentnyi, a többi tisztán katonai érdek. Több száz milliót költünk katonai beruházásokra, s ez az összeg az uj véderő törvény megalkotása után még növekedni fog; (Zaj a szélsőbaloldalon.) a czivillistát fölemelik. (Folytonosan tartó zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ka ilyen bőkezű tud lenni a magyar állam olyan kiadásokra, a melyekből a népnek vajmi kevés haszna van, akkor egy nagy érdekeltségnek arra joga van szerintem, hogy a legszükségesebbet, exisztencziáját

% az országban való maradását biztosítsuk. (Elénk helyeslés a baloldalon.) De méltóztassék megnézni más beruházásokat: az utakra elköltünk 43 millió koronát, s ki ne tudná, hogy ezen utaknak jó része ugyancsak stratégiai czélokra szolgál, hogy olyan utak lesznek jó részben ezek, a melyekből közgazdasági haszna ennek az országnak kevés van. Vagy nézzük a vízszabályozási társulatokat. Látom itt pl., hogy a vágvölgyi jobb- vagy balparti társulat rendes állami segélyben részesül, s kap még hozzá külön 300.000 koronát; ennek az óriási nagy Rába-érdekeltségnek meg adnak 5—750 ezer korona segélyt meg egy kis kamatot. Vagy tessék megnézni a Temes-Béga-szabályozó társulatot, ott adtak 4,900.000 koronát az ármentesitési költségekhez való hozzájárulás czimén, s azonkívül még a Temes-vizszabályozásra külön 3 millió kor. tíz év alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsönt, mig a Rábaszabályozó-társulatnak adott kölcsön átlag 2—3 esztendeig kamatmentes, mert 1906/907-ben kezdik a kiutalást, s 1909 őszszel már fel kell venni az uj kölcsönt. Tehát más társulatok segélyéhez viszonyítva sem áll arányban az a segélyezés, a melyet az igen t. miniszter ur itt proponál, s én ebbe nem tudok belenyugodni, nem pedig azért, mert látom a tornyosuló felhőket, látom azt, hogy 1909/1910-ben teljes felfordulás lesz a Dunántúlnak azon részén, s mert abban a véleményben vagyok, hogy ha már rendezzük ezt az ügyet, rendezzük ugy, hogy végre évtizedek után az az egész vidék nyugalomhoz jusson, s ne legyen kénytelen folyton folyvást ilyen exisztencziális kérdésekkel magát izgatni, s ez által magát az izgatók karjaiba vetni. Bocsánatot kérek, ha felszólalásomba kissé belemelegedtem, (Ralijuk! Halljuk

I) s talán magasabb hangon beszéltem, mint ilyen szakszerű kérdésben illik, de ismerem azt a vidéket, ott járok az emberek között, látom ma már a nyomorúságot, s elrémülök, ha arra az 5 év u tani r állapotra gondolok. Én a magam részéről nem akarom ezt a törvényjavaslatot egyszerűen visszautasítani, mert, mint mondám, annak tendencziáit, irányzatát, czéljait helyeslem, hanem szükségesnek tartom, október 26-án, pénteken. 341 j hogy az több tekintetben kiigazittassék. Mintj hogy ezek a kiigazítások olyanok, hogy azt itt j szakaszról szakaszra igen nehéz proponálni, mert az bizonyos alapos átdolgozást igényel, nekem egy indítványom van, a melynek czélja a javaslatot a bizottságokhoz visszautasítani. Ha megengedi a t, ház, felolvasom indítványomat. (Halljuk! Halljuk!) (Olvassa): A ház a Rábaszabályozó-társulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló 667. számú törvényjavaslatot azon utasítással küldi vissza a vízügyi és pénzügyi bizottságokhoz, hogy azt a következők figyelembevétele mellett dolgozza át, nevezetesen: a) »A törvényjavaslat 13. §-ával tervezett uj osztályozásra nézve magába a törvénybe felveendő, hogy csakis azon földterületek osztályozhatók be, a melyek a szabályozás által tényleg értékükben emelkedtek, az egyes érdekeltekre háramló teher pedig nem lehet nagyobb, mint azon értékemelés, a mely az egész szabályozás végrehajtása folytán eléretett, a mint ezt az 1885 : XV. t.-czikk 9. §-a rendelte.* Szükségesnek tartom, hogy ez magába a törvénybe bevétessék, mert ma tényleg nem igy áll fenn az osztályozás és ha a törvény nem rendeli, a jövőben nem lesz igy. (Tovább olvassa): A szabályozási munkálatok befejezése után is vizzel borított területek semminemű járulék fizetésére többé nem kötelezhetők. A Fertő érdekeltsége a Rábaszabályozótársulatbói kibocsátandó. Ez utóbbi szerintem benne van az előző pontban, de külön is felemlítem arra az esetre, ha nem akarnák a Fertőt mint olyant egyszerűen kivonni és arra való tekintettel is, hogy a vizzel borított területek általában ne legyenek osztályozva, mert méltóztatik tudni, nemcsak maga a Fertő, hanem ott, a Fertővidéken ezek a németül u. n. Zicklacken, ezek a szikesvizű lápok se vonassanak bele az érdekeltségű területekbe. (Tovább olvassa): b) »Á Rábaszabályozó-társulat által eszközlendő munkálatokból a Hanság-csatorna meghosszabbítása a Fertő legmélyebb pontjáig teljesen kihagyandó. c) A Rábaszabályozó-társulati érdekeltség teljes anyagi romlásának megakadályozása ezéljából a törvényeken alapuló adóvisszatéritések fentartása mellett a tervezett társulati munkálatok befejezése után a társulat akár egy öszszegben, akár évi segély alakjában oly mérvű állami segélyben részesítendő, hogy az egyes birtokosok a tényleg elért értékemelkedéseket meghaladó járulékok fizetésére kötelezve ne legyenek. Az állami segély felosztásánál a kisbirtokosok aránylag nagyobb mérvben veendők tekintetbe.* Ezen utolsó pontra nézve kénytelen vagyok még egy megjegyzést tenni. A mennyiben az állami segély tényleg ugy fog kiszabatni, a mint