Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-503
503. országos ülés 1904 október 27-én, csütörtökön. 313 a képviselőház csak bármi csekély stiláris módosításokat eszközöl ? Annyi, mintha elvetette volna az egészet, (Igaz! TJgy van!) mert akkor semmissé válik az egész dekíaráczió, nem ratifikálható és nem léphet életbe. (TJgy van! jobbfelöl.) Ozélszerűen tehát csak ugy járhat el a képviselőház olyan esetben, a melyben módosításokat kíván eszközölni, ha nem határoz sem az elfogadást, sem az elvetést illetőleg, de utasítja a kormányt, hogy azokat a módosításokat eszközölje ki és vigye keresztül. Ha azok a módosítások eszközöltettek, akkor azután elfogadja és beczikkelyezi, ha nem eszközöltettek, módjában áll a szerződést elvetni. Tehát, igenis, az elnök urnak abban teljesen igaza van, hogy a dolog természete ugy hozza magával, hogy a ház nem jár el czélszerűen akkor, ha módosításokat eszközöl egy ilyen dekíaráczió vagy szerződés szövegén. Természetes azonban, azt a jogát egy képviselőnek sem lehet elvenni, hogy ilyen módosításokat proponáljon. Ha azok proponáltattak, azok felett dönteni kell. Most is, ha a kérdés feltétetik ugy, hogy az eredeti szöveg változatlanul elfogadtatik-e ? és a ház többsége változatlanul elfogadja, ezzel természetesen elesnek az összes módosítások. Polónyi Géza: De csak a felolvasott rész, a melyet tárgyaltunk. Csak arról lehet szó. Gr. Tisza István miniszterelnök: Bocsánatot kérek, itt nincs rész. Ez egy egyetlen szakaszból álló törvényjavaslat, a hol a részletes vita csak ennek az egy szakasznak tárgyalásából áll. Polónyi Géza: Nem lett felolvasva. Csak a bevezetés lett felolvasva. Elnök: Tárgyalva is lett. A képviselő ur beszédének egész argumentácziója, Visontai képviselő ur beszéde is a dekíaráczió első bekezdésére vonatkozik. Polónyi Géza: Természetes. Tehát a kérdés is csak arra vonatkozhat! k. Elnök: Ha csak a bevezetésre vonatkozott volna, akkor nem is szólhatott volna hozzá a képviselő ur. Polónyi Géza: Hát nem a bevezetésben van az, hogy »Ausztria-Magyarország ?« Gr. Tisza István miniszterelnök: Bocsánatot kérek: módosítás adatott be a déclaration első bekezdéséhez. Szederkényi Nándor: A mely felolvastatott. Gr. Tisza István miniszterelnök: Már pedig, hajói hallom, felolvasva csak a javaslat bevezetése, de nem a dekíaráczió első mondata lett. Már most vagy, vagy. Vagy csak arról beszélhetnénk, a mi felolvastatott, akkor a módosítást sem lehetett volna beterjeszteni, arról sem lehetne szavazni. (Ugy van! a jobboldalon.) Vagy egyszerűen a felolvasás formalitása marad el, a mi a képviselő urakat nem zsenirozta abban, hogy hozzászóljanak, módosításokat tegyenek. Ha méltóztatnak hozzá ragaszkodni, most is fel lehet az egészet olvasni, de azután egy szavazásKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXIX. KÖTE1. sal kell dönteni a kérdésben. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: A házszabályok czimén még egyszer kérek szót. Arról, ha egy képviselő nem kellő helyen ad be módosítást, én nem tehetek, annak konkluzutna csak az, hogy azt a módosítást nem a felolvasott bevezető résznél, hanem ott kell majd feltenni, a hova az tartozik. De a mi törvényhozásunk és házszabályaink ismernek háromszori olvasást: először az általános, másodszor a részletes tárgyalást, harmadszor az általánosságban való végleges megszavazást. Gr. Tisza István miniszterelnök: Tudjuk nagyon jól! Polónyi Géza: De lehet-e kérdés tárgyává tenni másodszor fel nem olvasott részleteket is? Ugyebár nem lehet. Már most felolvastatott az első bevezetés, a bekezdő rész. Csak az lehet tehát határozat tárgya, a mi másodszori olvasás tárgya is volt és a mihez felszólaltunk. Én például, t. miniszterelnök ur, tartózkodtam a felmondásról szóló klauzuláról egy árva szót is szólni, mert az nem volt a részletes vitának a tárgya. Most a kérdés feltételénél merült fel ilyen dolog. Be van rekesztve a vita — mi felett? A felolvasott első bekezdés felett. A t. elnök urnak más kérdést feltenni, mint azt, vájjon elfogadja-e a ház az első bekezdést yagy nem, a házszabályok szerint nem szabad. (Elénh helyeslés a szélsőbaloldalon.) Más nem tárgyaltatott. Erről van szó. Aután méltóztassék tovább olvasni és tárgyalni fogjuk a szerződést. Ez a házszabály és ez igy van. Kossuth Ferencz: T, ház! Egy pár szóval én is hozzá kívánok szólani a kérdéshez. Ha nincsenek részletek, ha igaz lenne az, hogy nincsenek részletek, akkor miért tárgyalnánk a részleteket? Mert most a részletes tárgyalásról van szó. Ha igaz lenne az, hogy nincs részlet, nem lenne szükség most a részletes tárgyalásra. De a tényállás az, hogy van részlet. Nagyon sok részlet van, annyira, hogy magam is leszek bátor, vagy talán valaki más megteszi pártomból, egy későbbi részletre vonatkozólag is indítványt benyújtani. íme a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy van részlet, mert mi látunk benne részleteket. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőtársam már elég olyan törvényjavaslatnak vitájában vett részt, a mely egy szakaszból áll. Kossuth Ferencz: Igen, de ez nem az. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nos hát, olyan törvényjavaslatnál, a mely csak egy paragrafusból áll, van részletes vita, de csak egy részletes vita van ; annál az egy paragrafusnál, melyből a törvényjavaslat áll. Ha t. barátom megnézi ezt a törvényjavaslatot, ez paragrafusokra tagolva abszolúte nincs, mert maga a dekíaráczió egyetlenegy czikkelyből áll. 4 0