Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-503

503. országos ülés 1904 október 27-én, csütörtökön. 313 a képviselőház csak bármi csekély stiláris módo­sításokat eszközöl ? Annyi, mintha elvetette volna az egészet, (Igaz! TJgy van!) mert akkor semmissé válik az egész dekíaráczió, nem ratifikálható és nem léphet életbe. (TJgy van! jobbfelöl.) Ozélszerűen tehát csak ugy járhat el a képviselőház olyan esetben, a melyben módosí­tásokat kíván eszközölni, ha nem határoz sem az elfogadást, sem az elvetést illetőleg, de uta­sítja a kormányt, hogy azokat a módosításokat eszközölje ki és vigye keresztül. Ha azok a módosítások eszközöltettek, akkor azután elfo­gadja és beczikkelyezi, ha nem eszközöltettek, módjában áll a szerződést elvetni. Tehát, igenis, az elnök urnak abban teljesen igaza van, hogy a dolog természete ugy hozza magával, hogy a ház nem jár el czélszerűen akkor, ha módosítá­sokat eszközöl egy ilyen dekíaráczió vagy szer­ződés szövegén. Természetes azonban, azt a jogát egy képviselőnek sem lehet elvenni, hogy ilyen módosításokat proponáljon. Ha azok pro­ponáltattak, azok felett dönteni kell. Most is, ha a kérdés feltétetik ugy, hogy az eredeti szöveg változatlanul elfogadtatik-e ? és a ház többsége változatlanul elfogadja, ezzel természetesen elesnek az összes módosítások. Polónyi Géza: De csak a felolvasott rész, a melyet tárgyaltunk. Csak arról lehet szó. Gr. Tisza István miniszterelnök: Bocsánatot kérek, itt nincs rész. Ez egy egyetlen szakasz­ból álló törvényjavaslat, a hol a részletes vita csak ennek az egy szakasznak tárgyalásából áll. Polónyi Géza: Nem lett felolvasva. Csak a bevezetés lett felolvasva. Elnök: Tárgyalva is lett. A képviselő ur beszédének egész argumentácziója, Visontai kép­viselő ur beszéde is a dekíaráczió első bekez­désére vonatkozik. Polónyi Géza: Természetes. Tehát a kérdés is csak arra vonatkozhat! k. Elnök: Ha csak a bevezetésre vonatkozott volna, akkor nem is szólhatott volna hozzá a képviselő ur. Polónyi Géza: Hát nem a bevezetésben van az, hogy »Ausztria-Magyarország ?« Gr. Tisza István miniszterelnök: Bocsánatot kérek: módosítás adatott be a déclaration első bekezdéséhez. Szederkényi Nándor: A mely felolvastatott. Gr. Tisza István miniszterelnök: Már pedig, hajói hallom, felolvasva csak a javaslat bevezetése, de nem a dekíaráczió első mondata lett. Már most vagy, vagy. Vagy csak arról beszélhetnénk, a mi felolvastatott, akkor a módosítást sem le­hetett volna beterjeszteni, arról sem lehetne szavazni. (Ugy van! a jobboldalon.) Vagy egy­szerűen a felolvasás formalitása marad el, a mi a képviselő urakat nem zsenirozta abban, hogy hozzászóljanak, módosításokat tegyenek. Ha méltóztatnak hozzá ragaszkodni, most is fel le­het az egészet olvasni, de azután egy szavazás­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXIX. KÖTE1. sal kell dönteni a kérdésben. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Polónyi Géza: A házszabályok czimén még egyszer kérek szót. Arról, ha egy képviselő nem kellő helyen ad be módosítást, én nem tehetek, annak kon­kluzutna csak az, hogy azt a módosítást nem a felolvasott bevezető résznél, hanem ott kell majd feltenni, a hova az tartozik. De a mi törvényhozásunk és házszabályaink ismernek háromszori olvasást: először az általános, másodszor a részletes tárgyalást, harmadszor az általánosságban való végleges megszavazást. Gr. Tisza István miniszterelnök: Tudjuk na­gyon jól! Polónyi Géza: De lehet-e kérdés tárgyává tenni másodszor fel nem olvasott részleteket is? Ugyebár nem lehet. Már most felolvasta­tott az első bevezetés, a bekezdő rész. Csak az lehet tehát határozat tárgya, a mi másodszori olvasás tárgya is volt és a mihez felszólaltunk. Én például, t. miniszterelnök ur, tartózkodtam a felmondásról szóló klauzuláról egy árva szót is szólni, mert az nem volt a részletes vitának a tárgya. Most a kérdés feltételénél merült fel ilyen dolog. Be van rekesztve a vita — mi felett? A felolvasott első bekezdés felett. A t. elnök ur­nak más kérdést feltenni, mint azt, vájjon el­fogadja-e a ház az első bekezdést yagy nem, a házszabályok szerint nem szabad. (Elénh helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Más nem tárgyaltatott. Erről van szó. Aután méltóztassék tovább ol­vasni és tárgyalni fogjuk a szerződést. Ez a ház­szabály és ez igy van. Kossuth Ferencz: T, ház! Egy pár szóval én is hozzá kívánok szólani a kérdéshez. Ha nincsenek részletek, ha igaz lenne az, hogy nin­csenek részletek, akkor miért tárgyalnánk a részleteket? Mert most a részletes tárgyalásról van szó. Ha igaz lenne az, hogy nincs részlet, nem lenne szükség most a részletes tárgyalásra. De a tényállás az, hogy van részlet. Nagyon sok részlet van, annyira, hogy magam is leszek bátor, vagy talán valaki más megteszi pártom­ból, egy későbbi részletre vonatkozólag is indít­ványt benyújtani. íme a legvilágosabb bizonyí­téka annak, hogy van részlet, mert mi látunk benne részleteket. (Igaz! TJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőtársam már elég olyan törvényjavaslatnak vitájában vett részt, a mely egy szakaszból áll. Kossuth Ferencz: Igen, de ez nem az. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nos hát, olyan törvényjavaslatnál, a mely csak egy para­grafusból áll, van részletes vita, de csak egy részletes vita van ; annál az egy paragrafusnál, melyből a törvényjavaslat áll. Ha t. barátom megnézi ezt a törvényjavaslatot, ez paragrafu­sokra tagolva abszolúte nincs, mert maga a dekíaráczió egyetlenegy czikkelyből áll. 4 0

Next

/
Thumbnails
Contents