Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-503

503. országos ülés 1904 október 27-én, csütörtökön. 309 Kubik Béla : Ilyen az elnöki részrehajlás! (Nagy zaj.) Elnök: Kubik Béla képviselő urat rendreutasitom. Kubik Béla: Tessék akár százszor is rendreutasítani, mégis részrehajló az elnök! (Zaj jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kubik Béla képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az elnöki rendreutasitás ellen észrevételt tenni a házszabályok szerint nincs jogában. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előttem szólott t. képviselő ur azzal végezte beszédét, hogy az előterjesztett javaslat törvényerőre emelkedésével nincs egyéb hátra, mint hogy a fegyveres ellentállást szervezze ellene az egész országban. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Nagy szerencse ránézve, hogy ezen fegyvere még nagyobb csütörtököt mondana, mint eddigi okoskodása; mert azért jót állok, hogy ebben az országban ezen szerződéses megállapodás ellen sem a t, képviselő ur, sem más senki, sem fegyveres, sem másféle ellentállást nem fog tudni szervezni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Elég szomorú!) Mert a mennyire csak megállapítani lehet, az országnak leginkább érdekelt részei ezzel a szerződéssel, s az ezen szerződés által teremtett állapottal nagyon meg vannak elégedve. (ügy van ! a jobboldalon.) Okolicsányi László: Hallottuk Bernáth Bélától! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : Tagadásba vette a t. képviselő ur a többség hazafiságát. Mi élhetnénk ugyanezen fegyverrel, és akkor nem tudom, kinek lesz ebből nagyobb hátránya. (Ugy van! a jobboldalon.) Ne mondjunk olyan dolgokat, a miknek e házban való meghonosítása és a vitába bevitele csakis kölcsönös elkeseredést kelthet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Felszólalásomnak különben főoka, hogy kérjem a t. képviselőházat arra, hogy a Visontai Soma képviselő ur által benyújtott azon módosítást, hogy a nyilatkozat első sorában Ausztria-Magyarország helyett tétessék : Magyarország, el ne fogadja. Tegnap a képviselőház elfogadta általánosságban az előttünk lévő javaslatot; minthogy pedig ennek tartalma egy a monarchia és Olaszország között tett kölcsönös nyilatkozat, a mely szerződés természetével bír: ennélfogva azt hiszem, hogy a parlamenti szokásokkal ellenkezik az, ha már a képviselőház egyszer általánosságban elfogadta, hogy akkor a részletes vitánál ezen bilaterális szerződés módosítására javaslat tétessék. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ennek a vita mai stádiumában nincsen helye, és szert nem volna helyes megint azt a hosszú vitát újra felidézni, és mindarra reflektálni, a mit részint a t. képviselő ur, részint tegnap Visontai Soma és Kossuth Ferencz t. képviselő ur felhozott. Anynyit azonban mégis meg akarok jegyezni, (Halljuk! Halljuk!) hogy az egyetlen argumentum, a melyet a képviselő ur felhoz, s a melyet nem akarok részletezni, abból áll, hogy nem lehet Ausztria-Magyarországnak szerződni a külfölddel, mert az 1899 : XXX. t.-czikk preambulumja azt mondja, hogy nem létezik közös vámterület, nem létezik vámszövetség, hanem fentartatik a viszonosság alapján a létező állapot 1907-ig. Ha a t. képviselő ur csak néhány sorral tovább olvasott volna, azt találta volna, hogy a törvény bevezetésében foglalt ezen deklaráczió daczára a külfölddel netalán 1907 ig kötendő szerződések megkötési módja . . . Polónyi Géza: A külügyminiszter utján! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : , . . meg van állapítva! Polónyi Géza: Nem a két állam nevében! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Ez tehát nagyon egyoldalú argumentáczió; ilyen argumentáczióval már találkoztunk és volt alkalmunk azt kellőképen megczáfolni. Egészen különösen érintett azonban a t. képviselő ur beszédének azon része, a melyben bőven iparkodott azt a gondolatot kifejezni, illetőleg azt a szándékot érvényesíteni, hogy miután a t. ellenzéknek és a t. képviselő urnak nem sikerült a háznak ezen részét, a ház többségét kapaczitálni a maga álláspontjának helyességéről, el akarja érni ezt a czélját az által, hogy a külföldi kormányokat és a külföldi államokat akarja felvilágosítani arról, hogy micsoda atroczitást, micsoda törvénysértést követett el a magyar kormány. Először is sajnálom, hogy a magyar képviselőházban olyan hangok esnek, a melyek azzal ellenkeznek, hogy a magyar képviselőház és a magyar kormány között fenforgó kérdések, bármily éles ellentéteket képezzenek is, itt ebben a teremben, a magyar képviselőházban intézendők el. (Ugy "Mn! bgy van! a jobboldalon.) Nem akarok kemény szavakat használni, ne vegye tőlem rossz néven a t. képviselő ur, de nem tartom hazafias dolognak (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) és nem tartom helyesnek a magyar kormány és a magyar ellenzék közötti kontroversziákban . . . Polónyi Géza: Alkotmányszegés, az hazafias dolog? Rendeletekkel kormányozni, hazafias dolog? (Zaj jobb felöl. Elnök csenget.) Okolicsányi László: Magyar érdekeket feláldozni, hazafias dolog? (Mozgás jobbfelöl.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: . , . a külföldi kormányokra appellálni. Azonban biztosítom a t. házat, hogy azok a külföldi kormányok, a melyekkel részint szerződést kötöttünk, mint Olaszországgal ideiglenes szerződést, részint azok, a melyekkel tárgyalásokba bocsátkozunk, nagyon jól ismerik Magyarországnak közjogi helyzetét, Magyarországnak az