Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-490
22 kitO. országos illés 190 * Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, következik a határozathozatal. (Halljuk! Halljuk!) Miután ellenvélemény nincsen, . határozatijag kimondom, hogy a kérvényi bizottság véleményéhez képest a kérvények visszavétel czéljából a ház irodájába tétetnek le. Rákosi Viktor jegyző (olvasa): Bars vármegye közönsége az aranyos - maróthi törvényszéknek Lévára való áthelyezését kéri. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Daróczy Aladár előadó: T. ház! Bars vármegye közönsége az aranjos-maróthi törvényszéknek Lévára leendő áthelyezését kérelmezi és egy terjedelmes memorandumban, statisztikai számadatokkal támogatva, a helyi viszonyoknak ismertetésével és egybevetésével igyekszik kimutatni és igazolni kérelme jogosságát és a törvényhatósági, bizottság ez iránti törekvésének méltányosságát. A kérvény a kérvényi bizottság javaslatához képest a pénz- és igazságügyi miniszter uraknak lenne kiadandó. Szőts Pá! jegyző: Leidenfrost László! Leidenfrost László: T. ház! A t. ház asztalán fekvő kérvényben Bars vármegye közönsége az elviselhetetlen anyagi veszteségek által sarkalva, a megje törvényhatósági bizottsága által hozott határozatával járul a t. ház elé, melyben kérelmezi, hogy a királyi törvényszék AranyosMaróthról Lévára helyeztessék át. Ismerve az ottani viszonyokat, határozottan állitom, hogy nem magánérdekek érvényesültek az áthelyezés iránti törekvésben, hanem egyedül és kizárólagosan a közérdek; a mi kitűnik azon körülményből is, hogy a kérvény mellékletéül szolgáló memorandumot Bars vármegye négy országgyűlési képviselője közül hárman irtuk alá és a törvényhatósági bizottság kétharmad részének élén ott látjuk az intelligenczia, és a vagyon túlnyomó többségét. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetése óta Bars vármegyének egész Garamvidéke, mely a vármegyének ugy terület, mint népesség tekintetében háromnegyed részét képezi, kénytelen felvándorolni egy félreeső és elszigetelt községbe, hogy esküdti kötelezettségének megfeleljen, holott a törvényszék területén van egy, a közlekedés góczpontjában fekvő, a feltételeknek és a közönség érdekeinek teljesen megfelelő intelligens magyar város: Léva.'Ily körülmények között ne csodálkozzék a t. ház, hogy a legideálisabb intézménynek, az esküdtszéknek ellenségei leszünk. Kell, hogy minderről meggyőződéssel birjon a t. igazságügyi miniszter ur is, hifzen fényes és nagynevű elődje, Szilágyi Dezső az esküdtbiróságról szóló 1897. évi XXXIII. törvényczikkre vonatkozó javaslat indokolásában maga mondotta, hogy nyolcz törvényszéki székhely van, a hol az esküdtszék felállítására még csak gondolni sem lehet, és ezek közül Aranyos-Maróthot majdnem első helyen emliti fel; azonban kijelenti október 11-én, kedden. szószerint, hogy a tót jellegű Aranyos-Maróthot a háromszorta népesebb és egészen magyar jellegű Léva jól helyettesítené. Ezen rövid indokolásom után ajánlom a t. ház becses figyelmébe Bars vármegye törvényhatósági bizottságának kérelmét; és miután erre vonatkozólag a statisztikai adatok a t. igazságügyi kormánynak rendelkezésére állanak, a kormány pedig még eddig törvényjavaslattal nem állott elő, kötelességemnek tartottam nemcsak mint a lévai kerületnek országos képviselője, hanem mint Bars vármegye közönsége túlnyomó többségének szószólója, erre ugy az igazságügyi, mint a pénzügyi kormánynak ügyeimét felhívni. (Helyeslések jobbfelöl.) Rákosi Viktor jegyző: Klobusiczky János! Klobusiczky János: T. képviselőház! Csak egy nagyon rövid megjegyzést óhajtok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon természetesnek tartom, hogy e kérvénynél Leidenfrost László t. képviselőtársam felszólalt, hiszen ő a lévai kerület képviselője. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az elmondottak nem felelnek meg egészen a valóságnak. (Derültség a hal- és a szélsőbaloldalon.) Kiemeli ugyanis t. képviselőtársam azt, hogy Láva központját képezi a vármegyének. (Halljuk! Halljuk!) Ámde méltóztassanak megnézni Bars vármegye térképét és nagyon könnyen meggyőződhetik minden ember arról, hogy ez nem áll. Aranyos-Maróth jóformán a megye közepén fekszik, holott Léva a legdélibb részen, Hont megye határán van és az összeköttetés az oszlányi járásból majdnem lehetetlen, ugy hogy Aranyos-Maróthból nem lehet máskép odaférni, mint csak kocsin. Ez is megczáfolja a t. képviselő ur állítását. Másik megjegyzésem, hogy a t. képviselő ur azt hozza fel indokul, hogy Léva magyar város. Konczedálom, magyar város (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Aranyos-Maróth pedig tót város. De bocsánatot kérek, az országnak épen az az érdeke, hogy ott, a hol — mint AranyosMaróthon, — tótság van, ne apadjon a magyar érzelem. Most pedig ott Aranyos-Maróthon, a hol a központ vau, magyarul érez mindenki, büszkék is vagyunk arra, hogy nincs ott egy tót sem, a ki ne tudna magyarul és a ki ne volna magyar. (Elénk helyeslés.) Ezeknek pedig nem teszünk szolgálatot azzal, ha elveszszük a törvényszéket a központtól és kiszolgáltatjuk esetleg a várost a nemzetiségi izgatóknak. A t. képviselő ur indokolását tehát nem fogadhatom el és kérem a t. házat, hogy a kérvényi bizottság javaslatát emelje határozattá. (Helyeslés a jobboldalon.) Gabányi Miklós: Jó kis szüzbeszéde volt ez a bácsinak! (Derültség.) Elnök: Kivan valaki a kérvényhez szólni ? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Minthogy a kérvényi bizottság javaslatával szemben eltérő
