Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-489

U9. országos ülés 1904­október 10-én, hétfőn, 7 -egész készséggel adom meg. És azt hiszem, ujat ebben a tekintetben mondani nem igen fogok, mert hiszen a házszabály-reform szempontjából elfoglalt álláspontom ismeretes. Ismeretes nem­csak az az álláspont, a melyet elfoglalni haj­landó voltam és — ne adja az Isten, hogy ismét­lődjenek ugyanazon viszonyok — esetleg hajlandó volnék a jövőben is elfoglalni extrém, élére állí­tott küzdelem viszonyai között mint ideiglenes rendszabályt; de ismeretes azon álláspontom is, a melyet a házszabályoknak normális viszonyokra alkalmazott szerves reformját illetőleg elfoglalok. Olay Lajos: Akkor mire való volt a béke ? Csak komédia volt a békekötés? (Zaj.) B. Kaas Ivor: Igaz! (Egy hang balfelöl: Minek ettük meg a békát?!) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Engedjenek meg nekem, de a ki a parlamentnek feladatát, misszióját, funkczióit igazán komolyan és helyesen itéli meg, az nem ma és nem tegnap, nem is a közelmúlt nagy küzdelmei alatt, de évek során át kellett, hogy arra a meggyőződésre jusson, hogy a magyar képviselőház szabályai sok tekintetben kiegészí­tésre, reformra, tökéletesítésre szorulnak. (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Nem momentán taktikai szükség, nem egyik-másik pártnak, még kevésbbé a kormánynak érdeke, de elsőrendű nemzeti közérdek az, (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsö­baloldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: Bécs parancsolja!) hogy a magyar parlament ház­szabályai akként módosíttassanak, hogy azok a ház móltóságának, tisztességének és a tanács­kozások rendjének is biztosítására szolgáljanak. (Helyeslés jobbról és a középen.) Ebben a tekintetben nem kívánnék most elébe vágni a kifejlendő eseményeknek, még kevésbbé kívánnék ezen a téren egy teljesen időelőtti vitatkozást előidézni; de mégis szük­ségesnek tartom a felmerült különböző nézetek­kel és aggályokkal szemben három irányban pozitív tekintetben és egy irányban negatív te­kintetben jelezni egyéni nézetemet. (Halljuk! Halljuk !) Negatív tekintetben jelzem annyiban, hogy abban a szerves házszabály-reformban a törvény­javaslatok érdemleges tárgyalására vonatkozólag a vita korlátozását, vagyis a klotiirt nem tar­tom szükségesnek. Pozitív irányban pedig jel­zem álláspontomat abban, hogy szükségesnek tartom, hogy kiegészítsük a házszabályoknak azon számos, de még mindig hézagos dispoziczióit, melyek az úgynevezett technikai obstrukczió ellen irányulnak, (Helyeslés jobb felöl.) továbbá, hogy megfelelőleg kiegészítsük a tanácskozás rendjének és méltóságának megóvására szolgáló intézkedéseket. Eitner Zsigmond: Sohasem lett megsértve a ház méltósága! (Zaj.) Várady Károly: Meg volt sértve azzal a rossz osztrák politikával, a mit önök csinálnak! (Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: És végül szükségesnek tartom azt, hogy a költségvetés és a már egyszer megállapított ujonczlétszámnak megfelelő ujonczok megajánlására vonatkozó törvényjavaslatok letárgyalása bizonyos, nem túlrövid, de záros határidőhöz köttessék. (Helyes­lés jobbjelöl. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Hát ez nem klotür? Ez rosszabb aklotürnél! (Ugy van! a szélsöbalolda­lon. Felkiáltások: Kardorf! Lóláb!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nagyon természetes, hogy ez klotür; de épen jeleztem, hogy kivételt kell nézetem szerint tenni a ház azon működésénél, a mely — hogy ugy fejezzem ki magamat — az állami életnek mindennapi kenyerét képezi, a mely nem szerves refor­mokra, nem újításokra, nem bárminő kezdemé­nyezésekre, hanem egyszerűen az állam normá­lis háztartásának továbbvitelére vonatkozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezekben jeleztem, t. ház, egyéni nézeteimet. Azt tartom azonban, hogy ennek a kérdésnek normális viszonyok közt . . . (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget) T. barátomat arra kérném, hogy vagy kissé han­gosabban, vagy kissé csendesebben beszéljen, mert nem elég hangosan beszél, hogy megértsem, de mégis elég hangosan, hogy ne folytathassam beszédemet. (Derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon. Halljuk! Ralijuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) B. Kaas Ivor; Nem oda szóltam! Rákosi Viktor : Majd későbben jön a han­gos beszéd! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ennek a kérdésnek egyedül helyes megoldási módját abban látom, ha a ház egy bizottságot küld ki, azzal az utasítással, hogy a házszabályok módo­sítására vonatkozó javaslatot kidolgozza és^ a ház elé terjeszsze. (Helyeslés a jobboldalon.) Én tehát a legközelebbi napok egyikén leszek bátor (Halljuk! Halljuk!) egy ilyen természetű indít­ványt beirni az inditványkönyvbe és a ház­szabályokban előirt módon a t. ház elé terjesz­teni, a melynek eredményeként azután, ha indít­ványom elfogadtatnék, a bizottság fogja kellő nyugalommal, kellő körültekintéssel, az érveknek és ellenérveknek — remélem — szubjektív és barátságos mérlegelésével, a maga javaslatát előterjeszteni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Még egy témát említett Kossuth Ferencz t. képviselőtársam, a melyre egész röviden nyilat­koznom kell: ez a választási törvény reformjá­nak kérdése. (Halljak! Halljuk!) T. ház! Sajnálatomra az a statisztikai anyag, a melynek összegyűjtése ós feldolgozása feltétle­nül szükséges arra, hogy ebben a kérdésben a kellő alapossággal, a kellő komolysággal és körül­tekintéssel járjunk el, oly rengeteg nagy, hogy a statisztikai hivatal igazán megfeszített, sok­szor éjjeli munka mellett is még most sem ké­szült el egészen azzal az anyaggal, és ismételt

Next

/
Thumbnails
Contents