Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-494

4.94. országos ülés 190í október 11-én, hétfőn, 111 Ez a parafirozás. Méltóztatik látni takarékpénztáraknál, vagy máshol, hogy a pénztáros nevének csak kezdőbetűjét irja ki. Ez a paraph. Tessék csak meghallgatni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy ez végleges szerződés. Mit mond a t, előadó ur és a t. miniszter ur? Azt mondják: Kérem ez csak egy akta, a melyet nem azok irtak alá, a kik a szerződés aláírására a nemzetek képviseletében jogosultak, hanem csak azok irták alá, a kik a tárgyalásokban részt vettek, Most tudjuk, hogy azt jelenti a kézjegy, hogy az olasz szenátusnak és az olasz képviselőháznak egy tagja és az ott tárgyaló miniszter urak, gondolom Biró volt és nem tudom ki, irták alá. B. Kaas Ivor: Ötlik S Polónyi Géza: Ha ez így van, micsoda czimen meri a t. kereskedelemügyi miniszter ur ezt végleges szerződésnek nevezni? Hiszen nemcsak hogy nem végleges szerződés, de ez egy nagy semmi, még csak nem is pactum de contrahendo, nem is megállapodás kötendő szerződésről, mert ha valamit olyanok irnak alá, a kik nincsenek szerződéskötésére fölhatalmazva, azok sem pontozatok, sem szerződés alakjában nem kötelezhették az országot, jogi képtelenség tehát az, a mit itt beszélnek. Mert ha csak azok irták alá, a Isikről beszélnek, akkor ez semmit sem érő. hitvány konczeptus, egy schätzbares Matériái, de különben ennek semmi nemzetközi értéke, annál kevésbbé lehet törvényhozási értéke; ez abszolúte nem lehet, ha egyszer konstatálva van, hogy olyan emberek irták alá, a kik a szerződés kötésére jogosítva nincsenek. Ennek folytán, t. előadó ur, az, a ki az ön előadása mellett végleges szerződésről hallott beszélni, józanul nem is gondolhatott másra, sőt hozzáteszem, t, uram, e perczben sem gondolt másra, mint a mi tény, hogy a paraph alakjában Olaszországgal szemben a királyi szó van lekötve, (Igaz! JJgy van! balfelöl.) mert azt ön nekem nem fogja magyarázni, hogy igy ne volna. Itt Tisza István elferdítheti esetleg a király szavát, de hogy Olaszországban is elferdítsék, az ki van zárva, mert ezen szerződés mögött egy világhatalmi tényező, a hármas-szövetség áll. Ez a paraph jelenti egy halasztó hatályú feltételhez kötött szerződés erejét királyi ígéret alakjában, mert azt beszélje másnak Rosenberg előadó ur, hogy ott nem történt meg a diplomáczia részéről az ígéret. Ha pedig a vámszövetség létrejön, akkor ez a szerződés végleges szerződésnek van promulgálva, annak már csak az aláírása és promulgácziója van hátra. Ha igy van, akkor mit csináltak önök? Csináltak vámszövetség nélkül, autonóm vámtarifa nélkül egy nemzetet lekötelező végleges szerződést a királyi szó szentségének pecsétje alatt egy külföldi állammal szemben, megkötötték a parlamentek kezét ós presszió alá helyezték a nemzetet, hogy azt a szerződést el is fogadja. (Igaz! JJgy van! balfelöl.) Igy áll az a kifigurázott kézjegy. De lássuk, mit jelent az, hogy ez a szerződés azt mondja, hogy addig tart, mig az uj szerződés életbe lép? Mondja meg nekem a t. előadó ur, micsoda határidő ez? Tarthat-e ez az ideiglenes szerződés 1907-en túl ? Rosenberg Gyuia előadó: ISTem, mert ha csak időközben a vámszöveíség létre nem jön, mi 1907-en túl szerződést nem köthetünk. Polónyi Géza: Hát kérem, arról van szó, hogy nekünk vámszövetségünk nincs. Ez a szerződés tarthat addig, mig az uj szerződés életbe nem lép. Rosenberg Gyula előadó: Ha csak fel nem mondjuk! Polónyi Géza: Engedelmet kérek, tarthat-e 1907-en túl? Nem tarthat akkor, ha felmondatik. Kitől függ a felmondás? Rosenberg Gyula előadó : Tőlünk! Polónyi Géza: Hát majd megmagyarázom én a t, előadó urnak, hogy tanulják meg kicsit ezeket a kérdéseket. Ki mondhatja fel ezt a szerződést? Ugy-e bár, t. uram, a szerződő felek? Rosenberg Gyula előadó: Mindketten felmondhatják ! Polónyi Géza: Mindent fog ön hallani, legyen róla nyugodt, hogy öntől nem szükségem tanácsot kérni. Az 1899 : XXX. t.-cz. 4, §-ának utolsó bekezdését kívülről fogom önnek idézni. Csak olvassa el ön addig jól, hogy megértette-e, mi van benne, mert attól félek, hogy nem értette meg. (Derültség balfelöl,) Olvassa el addig előadó ur. Először legyünk tisztában a felmondás jogosultságával és azután legyünk tisztában a felmondás módozataival. Emlékszik rá az előadó ur, hogy mit mondtam? Az ischli klauzulát azért nem fogadtuk el, azért háborodtunk fel, mert egy szerződés épségben tartását akarta biztosítani, nem határidőhöz kötve, hanem a törvényhozás ujabb intézkedéséhez. Nem fogadtuk el, mert egészen biztos volt előttünk az, hogy addig, mig ő Felsége I. Ferencz József uralkodik, az ő hozzájárulásával ezen szerződés megváltoztatását kieszközölni nem fogjuk, Már most ki mondhatja fel ezt a szerződést ? Tisztába hozták önök ezt a kérdést ? Az én közjogom szerint ez a dolog tiszta. Magyarország önálló állam, független állam; kereskedelmi szerződéseit az én közjogom szerint önállóan köti. Ezt a szerződést önök nem Magyarország nevében kötötték meg, hanem megkötötték »Autriche-Hongrie« nevében. Az egyik szerződő fél Ausztria-Magyarország, meg az »és« sincs benne, tehát nem Ausztria és Magyarország, hanem AutricheHongrie, a mely a felséges urnak régen űzött ideálja okából külfölddel szemben mint egységes állam szerepel. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldctlon.) Annyira őrködnek e felett — tanúságot tehetnek erről a volt miniszterelnökök — hogy még az abéczébe sem kerülhet Ausztria és Magyarország betűrend szerint, hanem meg-