Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-494

98 m. országos ülés 1904 október 17-én, hétfőn. és 1904 október 15-dike közti határidőre eső vacuum egy jegyzőkönyv alapján, a mely Rómá­ban 1904 október 14-én kelt, a törvénybe be­iktattassék és végezetül, hogy a kormánynak a felment vény megadassák. Bocsánatot kérek, ez a dolog egyszerűen egy közjogellenes, egy házszabályellenes botrány. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert először is egy nemzetközi szerződós beczikkelye­zésének kérdésével kapcsolatosan sehol a világon felmentvényi kérdéseket együtt nem tárgyalnak, másodszor az 1904 szeptember 30-dikáig terjedő időre vonatkozó kérdés már csak azért sem volt itt tárgyalható, mert erre nézve külön törvény­javaslat fekszik a ház előtt, melyről majd rész­letesen fogok beszélni, a mely azonban napi­rendre tűzve még nem lett, a bizottsághoz uta­sítva nem lett; azonkívül egy jegyzőkönyvre történik a bizottságban hivatkozás. Sem a tör­vényjavaslatból nem tudjuk, sem az a jegyző­könyv előttünk nem fekszik. Hol van az a jegy­zőkönyv ? Rosenberg Gyula előadó: A törvényjavaslat­ban van! Polónyi Géza: Hol? A törvényjavaslatban? Annak szövegében? Rosenberg Gyula előadó: Nem! Polónyi Géza: Erről van szó. (Derültség a bal- és a ssélsöbalolodalon.) Akad tehát Magyar­országon egy közgazdasági bizottság, a mely bir azzal a merészséggel, hogy egy általa szöveg szerint nem ismert, (Felkiáltásolc a szélsőbalolda­lon: Nem is látott!) senki által nem látott jegyzőkönyv alapján — ez a törvényhozásnak egy uj neme, jól vigyázzanak, mert most már kérem — majd széjjel osztom ezt a kérdést — most már van egy törvényjavaslatunk 1904 szeptember 30-ig, van azután 1904 szeptember 30-tól október 15-ig egy jegyzőkönyvi megálla­podás, van azután október 15-től egy minisz­teriális rendelet — mondom, ilyenek alapján nemzetközi szerződéseket akar Magyarországon fen tar tani. Hát, uraim, a magyar alkotmány és a magyar parlament odáig sülyedtek már, hogy nemcsak miniszteri rendeletekkel lehet nemzet­közi szerződéseket élctbeléptetni, hanem egy senki által nem ismert jegyzőkönyv alapján is, a melyért az ur Istenen kivül felelőséggel senki sem tartozik, mert azt senki nem látta, hogy azt ki irta alá és abban mi van? Létezhetik-e az, hogy Magyarország gazdasági helyzete Olasz­országgal szemben szeptember 30-ika és október 15-ike között a nélkül, hogy ez iránt törvény­javaslat volna benyújtva, egy bizottsági jelentés alapján szalváltassék és állapíttassák meg. No ha ez lehetséges, akkor tessék elbúcsúzni és nem kell itt humbugot csinálni. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Akkor hazugság ez a parlament és ne csaljuk a nemzetet azzal, hogy mi törvényhozók vagyunk. (Elénh helyeslés, Ugy van! Ugy van! Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert, t. uraim, én felállottam itt és azt kérdezem a ház elnökétől, hogy akkor, midőn ez iránt törvény­javaslat senki részéről benyújtva nincsen, akkor, midőn ezekért a parlamenti és törvényes felelő­séget senki sem viseli, meg fogja-e engedni ebben a házban, hogy a bizottságnak ilyen jelentése szavazás alá kerüljön, igen vagy sem? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. uraim! Hát nem kötelesek önök, ha tisztelik csak egy pillanatra azt a törvényt, ha felmentést akarna'i kérni, jelentésüket a ház elé terjeszteni, hogy micsoda gazdasági kár és előny származott abból, hogy önök 1904 szept. 30-ig minden törvényes felhatalmazás nélkül szerző­déses állapotot tartottak tényleg fenn olyan szerződés alapján, a melyet a törvényhozás fel­mondott. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Nem igy volt! Polónyi Géza: Nem lett felmondva az olasz szerződés ? Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Hogyne lett volna felmondva! Polónyi Géza: A melyet tehát a törvény­hozás károsnak tartott és fentartani nem kivánt. Tessék azt a jelentést ideterjeszteni, és kellő formában, törvényjavaslat alakjában felment­vényt kérni. Majd akkor hozzászólunk. De, t. képviselőház, az, hogy becsempészett bizottsági ülések, jelentések alapján a felelőséggel járó tör­vényjavaslatok helyett a szurrogátumnak ezt a nemét választják, a melyről itt szó van, hogy egy nem ismert jegyzőkönyv alapján akarnak törvényeket pótolni, nos hát, t. uraim, ez a leg­méltatlanabb vád egy parlamenttel szemben. Mert a hol ez lehetséges, ott a hazaárulás is és minden lehetséges. (Elénh helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Éa tehát az én szavam erejével — más fegyverem nekem nincs — de szavamnak erejé­vel és hazafias aggodalmamnak, benső meggyőző­désemnek és lelkesedésemnek sugallatával nem csak tiltakozom, de kérve kérem önöket, magyar képviselők, már ezen az első állomáson tessék megállapodni. Madarász József: Üssenek a körmére! Polónyi Géza: Mert ez végzetes lejtő uraim, a melyre ha rálépnek, akkor a magyar parla­mentnek közgazdasági és nemzetközi érintkezése egész nagy területén megszűnt minden joga, humbug és szemfényvesztés a törvényhozás. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Rátérek most magára a kérdéses törvény­javaslatra. Befejezésül még ünnepélyesen tilta­kozom, hogy a magyar alkotmány sérelmével, a házszabályok ellenére, a bizottságnak jogkörével és hatáskörével való nyilvánvaló visszaélés foly­tán, a bizottság egy ilyen indítványa, a mely semmiféle parlamentáris felelőséggel fedezve nincs, a mely a magyar alkotmányt megszegi, a ház elé kérdés alakjában feltétessék. (Helyeslés a szélső­I baloldalon.) Megakadályozni ezt én gyenge vagyok,

Next

/
Thumbnails
Contents